Izidor
1 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

GKI: Mélyponton van idén a növekedés

2016.09.28. 13:51

A magyar gazdaság az idén 2, jövőre pedig 2,7 százalékkal bővülhet  - legalábbis a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint. Vértes András, a GKI elnöke a kutatóintézet sajtótájékoztatóján szerdán azt mondta,

az idei nem rossz év, de növekedési mélypontot jelent a jelenlegi gazdasági ciklusban.

Jövőre viszont felpörögnek az uniós beruházások, ami a folyamatosan növekvő fogyasztással együtt 2,7 százalékosra pörgeti majd a GDP növekedési ütemét. A GKI korábban 2,5 százalékos növekedést várt jövőre. 

Ennél gyorsabban viszont nem fog tudni növekedni a magyar gazdaság, amit így lehagynak a régiós versenytársak, aminek Vértes szerint főleg a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya, az ezt előidéző üzleti környezet és az EU-támogatásoktól való túlzott függés az oka.

A GKI előrejelzése szerint a belső és a külső egyensúlyi folyamatok kedvezőek, az infláció alacsony, fél százalék körül alakulhat idén, jövőre pedig 1,5 százalékkal emelkedhetnek az árak. Az államháztartás hiánya a kormányzati várakozásoknál valamivel rosszabb, idén 2,3 százalék, jövőre 2,5 százalék lehet GDP-arányosan, az államadóssági ráta pedig a tavalyi 75,3 százalékról idén év végére 74,5, míg jövőre 73,7 százalékra csökkenhet.

A foglalkoztattak száma idén a munkaerőhiány ellenére 3 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta idén és jövőre is 5 százalék körüli lesz, ami az ötödik legalacsonyabb az EU-ban. A tényleges helyzet viszont ennél sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma közel azonos a munkanélküliekével, és ehhez jön még a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre.

A GKI elnöke szerint mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. A képzett munkaerő megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki. A reálkeresetek idei, átlagosan 7 százalék körüli, a GDP-nél sokkal gyorsabb emelkedése rontja az érintett cégek versenyképességét - ez többségük számára rövidtávon elviselhető - és növeli a költségvetés kiadási szükségletét.