Dániel, Daniella
17 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Nevelhetünk még több informatikust, még több fog elmenni

2016.09.29. 15:08
A fiatalok érdekes és örömteli munkát akarnak jó pénzért, a cégek rugalmas, önálló és tanulékony fiatalokat, Magyarországon mindkettő hiánycikk, és ebben az oktatás és a kultúra is ludas.

Ma már egészen más tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a világban, mint régen, és egészen másképp kell a cégeknek is a munkavállalóikhoz állniuk, ha meg akarják tartani őket. A fiatalok egyre inkább feladat-, mint pozíció-orientáltan gondolkodnak, érdekes, kreatív munkát akarnak jó fizetésért.

A magyar társadalom viszont továbbra is "feudális, hűbéri rendszerben" működik, és az oktatás sem igazodott eléggé a megváltozott világhoz. Ez pedig már csak azért is rossz hír, mert az újabb generációk már könnyebben váltanak munkahelyet, mint a korábbiak, egy-egy jó állásért pedig külföldre is költöznek, a tehetségeket így nagyon könnyen elveszíthetjük.

Röviden így foglalhatóak össze annak a Magyar Telekom által szervezett budapesti kerekasztal-beszélgetésnek a tanulságai, amelyen HR-szakemberek és egyetemi oktatók vettek részt.

Egyéniségeket keresnek

A digitális világ a csapatmunka és az együttműködés felé tolja a közösségeket, a munkahelyeken is egyre nagyobb a projektek és multitasking szerepe, fontos szemponttá vált, hogy ki mennyire tud fókuszálni, együttműködni más generációkkal, ki mennyire rugalmas, mennyire képes a tanulásra.

Somorjai Éva, a Magyar Telekom HR-vezérhelyettese szerint ma már jellemzően ők sem elsősorban csak szakembereket, hanem egyéniségeket keresnek, a szakirányú tudás mindössze egy belépő lett. Az Y-generációt kutató Nemes Orsolya is úgy vélte, a személyiség és a kompetenciák fontosabbá váltak a végzettségnél, például a Bsc-végzettségre a munkaadók nagyjából úgy tekintenek, mint régebben az érettségire.

Nehezebb a motiváció

Eközben összetettebb lett a vezetők munkája is. A korábbi hagyományos struktúrák a multiknál is lazulnak, a vezetőnek egyénileg kell figyelnie a beosztottjaira, és tudnia, hogy kit mivel tud motiválni. Felmérések szerint például ma már a munkavállalók körében a legfontosabb, hogy az elvégzendő feladat érdekes és inspiráló legyen. A motiváló tényezők sorában a második a jó közösség, harmadik a jó főnök, a fizetés csak az ötödik helyen szerepel.

"Két nagy típusa van a munkavállalóknak, az egyik állásra vágyik, a másik karrierre. Aki az utóbbiba tartozik, annak a munka az élete, nem munkaidőben gondolkodik. Az a kérdés, hogy hogyan lehet az ilyen embereket megtartani és motiválni" - mondta László Móni, Personal Brand-építő.

Az oktatás lemaradt

Csakhogy a változó munkavállalói igényekhez hiába próbálnak alkalmazkodni a magyar cégek, ez nem megy mindenhol, miközben másik oldalról sokszor az innovatív cégek is hiába keresnek Magyarországon megfelelő munkaerőt. Az oktatási rendszer nem igazán készségfejlesztésre koncentrál, alig van jelen az interdiszciplináris megközelítés a felsőoktatásban, miközben a vállalati szférában is feudális, hűbéri viszonyok uralkodnak Tamás István, az IBS rektora szerint.

Ezek a folyamatok csak tovább erősítik a bérkülönbségek miatt egyébként is jelentős elvándorlási trendet, a kreatív, tehetséges fiatalok inkább külföldön próbálnak szerencsét. Az informatikushiány sem egyszerűen képzési probléma, "nevelhetünk még több informatikust, még több fog elmenni" - mondta Tamás István.

Horváth Zoltán, az ELTE informatikai karának dékánja viszont optimista, szerinte az egyetemükön is rengeteg változás történt, próbálnak reagálni a munkaerőpiaci kihívásokra, például cégekkel közösen, valódi innovációs projektekben vesznek részt, sok a posztgraduális képzésen részt vevő hallgató, és nagy az átjárás a karok között is.

Rohanó világunkban

"Úgy tűnik, hogy a jövő megjósolhatatlan" - állapította meg Rab Árpád jövőkutató, a fő trendek viszont azért szerinte ettől függetlenül látszanak, és ezekből releváns következtetéseket vonhatunk le. Szerinte például a digitális kultúra alapvetően formálja át a társadalmat, és nagyjából meghatározható, hogy mik azok a képességek, amelyek a jövő emberét sikeressé teszik, illetve mik azok a folyamatok, amikhez alkalmazkodnunk kell.

Az egyik ilyen az automatizáció, az alacsony hozzáadott értékű munkákat átveszik a robotok, ez komoly kihívás elé állítja a társadalmat, hiszen szükségszerűen munkanélküliséget hoz magával, elsősorban az alacsony képzettségűek körében. A másik a kódolás, amely a kor legfontosabb nyelvévé lép elő, az egyesekre és nullákra osztott rendszer logikája kihat az egész környezetünkre.

A harmadik meghatározó tényező, hogy ki mennyire tud jól gazdálkodni az információval. Hiába egyszerűsödött az információhoz való hozzáférés, ha nem tudunk jól keresni, vagy nincs meg bennünk a kíváncsiság. "Aki nem kíváncsi, nem lesz jó munkaerő" - mondta Rab Árpád. Sajnos a hagyományos oktatás Magyarországon nem igazán kíváncsiságra nevel.