Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Balog: Nem lesz alapjövedelem Magyarországon

2016.10.04. 16:22
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az alapjövedelemnek súlyos ellenösztönző hatása van a munkavállalásra, így ezért és egyéb okok miatt nem tervezik hasonló intézkedés bevezetését.

A kérdés alapvetően azért merült fel, mert Finnországban 2017-ben 10 ezer emberrel startol majd egy alapjövedelem-kísérlet, melynek tapasztalataival alakítják majd ki a finn alapjövedelem végleges modelljét. A projekt keretében a kiválasztottaknak alanyi jogon havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot juttatnának el.

Szabó Tímea a Párbeszéd párt képviselője szerint ha ez sikeres lesz, az teljesen átalakíthatja a jelenlegi szociális rendszereket. Emellett azért is fontosnak tartja a kérdés napirendre tűzését, mert a robotizáció komolyan befolyásolhatja a munkaerőpiacot a jövőben. Így írásban megkérdezte Balogot, mi a kormány álláspontja az ügyben.

Az országgyűlés honlapján közzétett válaszában Balog Zoltán azt írta, habár figyelemmel kísérik a finn társminisztérium projektjét, a közeljövőben nem tervezik hasonló rendszer bevezetését. Ezt azzal indokolta, hogy továbbra is a munkában, munkahelyteremtésben és adócsökkentésben látják az ország gyarapodásának alapját.

Szerintük sokkal hatékonyabb a rászorultsági alapon működő ellátások és a képessé tevő szolgáltatások biztosítása, ráadásul az alapjövedelemnek "súlyos ellenösztönző hatása lenne a munkavállalásra és az államháztartás kiadási oldalát is jelentősen átrendezné, veszélyeztetve a családpolitikai támogatásokat és a nyugdíjakat." Balog a robotikáról annyit mondott, vizsgálják ennek lehetséges következményeit, de egyelőre nem tartják fontosnak a kérdés napirendre tűzését.

A feltétel nélküli alapjövedelem gondolata egyébként nem újdonság, már a 18. században is megjelent és szerte a világon előkerül időről időre. Magyarországon 2014-ben a LÉT munkacsoport mutatott be hosszabb tanulmányt, ami mellett többek között Ferge Zsuzsa és Surányi György is kiállt, idén pedig Tóbiás József, az MSZP politikusa beszélt ennek megvalósíthatóságáról.