Árpád
-2 °C
3 °C

Ha a NAV is korrupt, én miért ne stikliznék?

D ATI20130424003
2016.10.05. 09:34
A NAV korrupciós és politikai botrányai miatt az elmúlt években szignifikánsan csökkent a bizalom az adóhatóságban, a kínos ügyek hatására jelentősen romlott az adómorál is, derül ki az MTA Politikatudományi Intézetének kutatásából.

A nagy állami intézmények közül az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom zuhant a legnagyobbat az elmúlt években, ennek pedig súlyos következményei lehetnek az adófizetési hajlandóságra – állapítja meg egy friss, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által finanszírozott kutatás.

Az erről szóló tanulmány („Adómorál, bizalom és kényszerek – adózási motivációk Magyarországon korrupciós botrányok idején” címmel) a közeljövőben fog megjelenni, szerzői az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója, valamint igazgatója, Bartha Attila és Boda Zsolt. Kétéves kutatás után leszűrt következtetésük szerint a romló adómorál az elmúlt évek NAV-os korrupciós botrányaival függ össze.

A rendőröket jobban szeretik

Az intézményekbe vetett bizalom alacsony szintje régi, közmondásos problémája a kelet-közép-európai országoknak, így nem meglepő, hogy a jelenséget 2013-ban és 2015-ben is vizsgálták kérdőíves kutatásokkal.

Az összesített eredmény hasonló a korábbi vizsgálatokéhoz: a rendőrségben és a bíróságokban még viszonylag megbíznak az emberek, a politikaközeli szférákban azonban már jóval kevésbé. Az elmúlt időszakban csak a civil szervezetekbe vetett hit erősödött némileg, két irányban pedig statisztikai értelemben is szignifikáns a bizalomvesztés:

  • A kormány bizalmi indexe nemcsak a legalacsonyabb a vizsgált intézmények közül, de egyértelműen romlott is 2013 óta.
  • Ennél is nagyobbat esett azonban az adóhatóságba vetett állampolgári bizalom.

A fő ok egyben a szervezet legsúlyosabb problémája: az elvileg szigorúan független NAV-ot sokan hajlamosak politikai intézménynek tekinteni – és ennek megfelelően is ítélik meg. A kutatás adatai szerint a magyar közélet állapota, illetve az, amit erről gondolni szokás, legrosszabbul a NAV-ot érintette az elmúlt években.

A NAV iránti bizalomvesztés éppen az ellentéte annak, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter célul tűzött ki idén februárban.

A kitűzött cél nem lehet más, mint a svéd modell elérése, ahol a közigazgatási szervek népszerűségi listájának élén az adóhivatal áll

– mondta a miniszter a NAV átalakítása kapcsán, azt hangsúlyozva, hogy a cégekkel partneri viszonyt kell kialakítani.

Az elmúlt években azonban másfajta irányvonal érvényesült. A kormányzati jelentések szerint az adófizetési hajlandóság javult az elmúlt években, és a hivatalos értelmezések ezt leginkább a hatékonyabb ellenőrzésekkel, valamint a NAV információs rendszeréhez bekötött online pénztárgépek sikerével magyarázták. Az adóhatóság nagyobb eredményességét tehát elsősorban az adózást kikényszerítő technikákkal és a növekvő szigorral igyekeztek elérni.

Az, hogy a NAV az elmúlt években a nagyobb szigorra ment rá, önmagában logikus lehet, főleg, ha a magyarok adózáshoz való jellemző viszonyát nézzük. Arra a kutatások szerint leginkább egy „tartassák be a törvényeket, de főleg másokkal” beállítódás jellemző; a rendpártiság kozmetikázási hajlammal és bizonyos szintű normaszegő attitűddel párosul. Sokan (a felmérés szerint a válaszolók 57 százaléka) értenek egyet azzal az állítással, hogy „néha áthághatunk törvényeket, ha azok számunkra nagyon kellemetlenek”.

A keménykedés azonban önmagában nem elég. Általában fogalmazva, az emberek többnyire nem (csak) azért tartják be a jogszabályokat, mert félnek a szankcióktól, hanem azért is, sőt inkább azért, mert nagyjából megbíznak a jogrendszerben és a hatóságokban. Magyarországon ez utóbbival komoly problémák vannak.

El tud képzelni adóellenőrt kenőpénzzel?

„Az adatfelvételek időpontjának sajátossága, hogy a köztes időszakban az adóhatóság (NAV) működését korrupciós botrányok árnyékolták be” – írják a tanulmány szerzői, főleg Horváth András aktáira és még inkább Vida Ildikó Amerikából való kitiltására utalva.

Emlékeztetőül: 2013 novemberében a NAV volt adóellenőre azzal lépett a nyilvánosság elé, hogy a magyar adóhatóság több éve ezermilliárd forintos nagyságrendű áfacsalásokhoz asszisztál. 

Egy évvel később aztán egy szokatlanul erős diplomáciai eszközhöz nyúlva, korrupciós vádakra hivatkozva magát a NAV elnök asszonyát tiltották ki az Egyesült Államokból. A Simicskához kötött Vida Ildikót a NAV élén ezután a fideszes államtitkár Tállai András követte. A politikai ügyek hatása jól látszik a számokból: a NAV megítélése minden mért szempontból rosszabb lett, mint 2013-ban volt.

A mi NAV-unk

Az, hogy az adóhatóságot ma többen tartják politikailag befolyásolt, baráti cégekkel kivételező, korrupt intézménynek, mint valaha, akkor is probléma, ha esetleg tévednek ebben. A kutatók sok országban igazolt kiindulópontja szerint a jogot akkor fogják többen betartani, „ha azt az emberek magukénak érzik, vagyis legitimnek fogadják el a jogalkalmazó szervek munkáját és bíznak azokban”. Éppen ez az, amivel a NAV-val kapcsolatban ma nagyobb a probléma, mint akár csak néhány éve – miközben senki nem mondja, hogy akkor pazar lett volna a helyzet.

A NAV politikai befolyásoltságáról szóló hírek hatására az adóbevallásuk kozmetikázására amúgy is hajlamosak úgy érezhetik, a stiklizés, ha nem derül ki, rendben van, hiszen a hatóság sem játszik tisztességesen. De a botrányok negatív hatása elsősorban az önkéntes adófizetési hajlandóságban jelentkezhet, ráadásul összességében azért az még mindig fontosabb motiváció nálunk is a kényszereknél.

Boda és Bartha kutatási eredményei szerint a NAV-botrányok kimutathatóan és egyértelműen negatívan hatottak a magyar állampolgárok önkéntes adózási hajlandóságára. Pedig a pénztárgépek és a tetoválószalonban felvarrt sárkány után a NAV-os igazolványt előkapó ellenőrökön kívül némi legitimitás sem árt hosszabb távon egy adózási rendszernek – ehhez pedig nem árt tisztességesnek látszani.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?