Ödön
1 °C
11 °C

Haldoklik a hagyományos temetkezés

2016.11.01. 15:20
A koporsós temetés borsos ára és a halottakhoz kötődő szokások változása miatt kiment a divatból. A sokmilliárdos temetkezési piac átalakulóban van, tarol a hamvasztás, ami körül egyre kevesebb a hátborzongató tévhit. A sírhelylobbi és az egyházak tiltakozása ellenére egyre többen viszik el a hamvakat, nagyon népszerűek a szórásos szertartások földön-vízen-levegőben. Már több száz kegyeleti cég közül választhatunk, és érdemes is körülnézni, mert a kórházakban gyakran hiénák ajánlgatják a szolgáltatásaikat. Megnéztük, mi újság a temetkezési iparágban.

A klasszikus temetkezés lassan kimegy a divatból. Illetve nem is olyan lassan, a budapesti lakosság körében már ritkaságnak számít, hogy valakit hagyományos módon egy koporsóban elföldeljenek, pedig a nem is olyan régen még a családok nagyobb része irtózott a hamvasztás gondolatától. Ráadásul a sírhelyek utólagos megváltására is egyre kevésbé hajlandóak a rokonok, így egyre többször előfordul, hogy a halottat 25 év után kirámolják végső nyughelyéről. Mi lesz így, hamarosan be is csukhatjuk a temetőket?

Sokmilliárdos piac

Eltemetni valakit ritkán öröm, kivéve ha temetkezési vállalkozók vagyunk, és ebből élünk. A magyarországi temetkezési iparág mérete az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) adatai szerint a sírkőüzletet nem beleszámolva is meghaladja az évi 26 milliárd forintot. Ez a szám a nyugat-európai országok átlaghoz képest még vásárlóerő-paritáson mérve is alacsony, de volumenét tekintve megfelel a visegrádi országok átlagának. 

A temetkezési szolgáltatók száma országosan mintegy 450-500 cégre és egyéni vállalkozóra tehető, de az ötven legnagyobb cég végzi a temetések több mint felét - ezek többségében önkormányzati illetve felekezeti hátterű cégek. 

A temetőknél más a helyzet, a temetőüzemeltetést ugyanis nehezebb nyereségesen csinálni, így Magyarországon mostanáig az önkormányzatok és egyházak egyeduralkodók maradtak ezen a területen. Még állami fenntartású temető is csak egy van, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert, amit különleges státuszára tekintettel ez 2016. május 1-től a Nemzeti Örökség Intézet kezelésébe került.

Siralmasak a halálozási mutatóink

A temetkezési piac méretét alapvetően meghatározza a halálozások éves száma, ami a népességcsökkenés miatt elkezdett visszaesni, 2011-ben csökkent először 130 ezer alá. Ugyanakkor a csökkenő tendencia 2015-ben megtorpant, tavaly 131 600-an, az előző évinél 4,2 százalékkal többen hunytak el.

Érdekes adat, hogy két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban, Portugáliában és Csehországban 107, illetve 109 ezren, a 300 ezerrel kisebb lakosságú Svédországban pedig 107 ezren haltak meg 2013-ban, míg Magyarországon 127 ezren. Innen is látszik, hogy a népességfogyás nem csak az alacsony születésszámból, hanem a magas halálozási arányból is következik.

Ha a halálozások száma a jövőben visszaesik, az a temetkezési piac csökkenését és a szolgáltatók közti verseny kiéleződését hozhatja magával. 

Vállalkozók tulajdonában lévő magántemetők egyáltalán nincsenek, az ország mintegy 4550 temetőjéből 1550 önkormányzati, a többi 3000 felekezeti tulajdon, üzemeltetésüket többnyire a tulajdonos által létrehozott gazdasági társaságok látják el. Magántársaságok a temető-üzemeltetésben is alig akadnak, de az OTEI szerint ezek hangsúlyosabb jelenléte jótékony hatással lenne a piaci versenyre, ahogy az is, ha kettéválasztanák a temetők üzemeltetését a temetkezési szolgáltatásoktól.

Olcsón megúsznánk a temetést

Bár a temetkezési piac - az esküvőihez hasonlóan - elég tradicionális, ugyanúgy vannak trendszerű változásai, mint bármely más ágazatnak. Az elmúlt évtizedek egyértelmű iránya a koporsós temetések visszaszorulása és a hamvasztások javára. A folyamat a nagyvárosokban nagyjából már el is ért a falig: Budapesten manapság a temetések 70-90 százaléka hamvasztásos, az országos arány pedig 60 százalék körül mozog, tehát még a konzervatívabb vidéken is a halottak több mint felét hamvasztják.

Ennek elsődleges oka anyagi: a hamvasztás egész egyszerűen a töredékébe kerül még a legegyszerűbb koporsós temetésnek is. A magyar lakosság ezen a téren is nagyon árérzékeny, annak ellenére, hogy az OTEI adatai szerint hiába érzékeljük drágának a temetést, a családok számára jelentkező költségek uniós átlagban még vásárlóerő-paritáson mérve is alacsonyak. Ugyanakkor Európa gazdagabb felén is ugyanez a trend figyelhető meg a hamvasztással kapcsolatban, amiből arra lehet következtetni, hogy a halottakhoz való viszony átalakulása is szerepet játszik a dologban.

Nem ül fel a halott a kemencében

A hamvasztás terjedését sokáig akadályozták bizonyos bizarr tévhitek, amelyek már egyre kevésbé élnek az emberekben. Sokan rettegtek például, hogy összecserélik a hamvakat, és a végén nem a saját szerettük maradványait kapják vissza, vagy hogy egyszerre több holttestet égetnek el a krematóriumban, így a végén valamiféle mixet töltenek az urnákba. Még olyan valószerűtlen hiedelmek is sokáig tartották magukat, hogy a halottak “felülnek” a hamvasztóműben, de mostanában a legtöbben már nem dőlnek be az ilyesmiknek.

Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy ez egy erősen szabályozott, komoly technikával vezérelt folyamat, és a vele kapcsolatos félelmek alaptalanok,

mondja Tóth Zoltán, a Magyarországi Krematóriumok Szövetségének elnöke. Az országban egyébként összesen 17 krematórium üzemel, ezek meghatározóan magánkézben vannak, és a belső előírások mellett szigorú építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak is meg kell feleljenek.

Az előítéletek lebontását segítik a mostanában egyre több krematórium által rendezett nyílt napok, amelyek bár elég extrém programnak hangzanak, sok tévképzetet el tudnak oszlatni az eljárással kapcsolatban. A hamvasztóművek - a szakmabeliek egyébként jobban szeretik ezt a megnevezést “a negatív történelmi asszociációk miatt” - az átláthatóság növelése mellett új szolgáltatásokat is felvettek a repertoárjukba, hogy a földbe temetés híveit is át tudják állítani.

Ma már például sok krematóriumban ugyanúgy fel lehet ravatalozni a halottat, mint egy klasszikus temetős szertartás előtt, így a hozzátartozók el tudnak búcsúzni a testtől mielőtt hamuvá válik, és olyan helyek is vannak, amelyekben a család galériáról figyelheti a koporsó kemencébe helyezését.

Inkább hazavisszük a nagyi hamvait

Egyre többen temettetik a házi kedvencüket

A temetkezési trendek egyik mellékága, hogy egyre többen szeretnék háziállataiknak is megadni a végtisztességet. Emberi temetőkben a kisállatok eltemetésére nincs lehetőség - feltehetőleg kevesen örülnének, ha a nagymamájuk egy kutya teteme mellé kerülne a földbe -, épp ezért a kisállattemetés piacán már kialakult az, ami az embereknél nem: vannak erre a célra magántemetők.

Ezekben egy kis méretű kutya vagy macska eltemettetése sem olcsó, alsó hangon 30 ezer forintot kell rászánni, és ehhez jönnek még az olyan opcionális költségek, mint a sírkő.

De vannak olyanok is, akik szeretett állatukkal együtt akarnak nyugodni, ezért inkább kitrükközik a rendszert, és elintézik (vagyis a hozzátartozókkal elintéztetik), hogy a saját hamvaikat az állatéval együtt helyezzék el az urnatemetőben a fenntartó tudta nélkül.

A urnát aztán ugyanúgy el lehet helyezni a temetőben, mint a koporsókat, vagy szertartásosan ki lehet szórni a hamvakat az ottani szóróparcellában. Más kérdés, hogy ehelyett is egyre inkább az alternatív megoldások kerülnek előtérbe, a hamvakat a családok egyre szívesebben viszik el. Ez persze a temetőknek és a templomokban urnahelyeket is áruló egyháznak nem igazán éri meg, ezért a lobbizásuk folytán néha fel-felmerül a hamvak elvitelének betiltása, egyelőre azonban Magyarországon nem fenyeget a veszély, hogy ebből lesz is valami.

A katolikus egyház mindenesetre megteszi a magáét az ügyben, a Vatikán által október végén kiadott temetkezési útmutató szerint jó katolikusoknak tilos hazavinni vagy szétszórni a hamvakat, ezeket a tevékenységeket a Hittan kongregáció "panteista, naturalista, nihilista félreértésnek" minősítette. Ehelyett természetesen az urnák templomi vagy temetői elhelyezését ajánlják, ha már mindenképp hamvasztatunk, de az egyház továbbra is a koporsós temetés pártján áll.

A nyughelyek fizikai látogatásához kapcsolódó kötelezettség a modern ember számára inkább teher, mint morális elvárás,

mondja Gőcze Edit kegyeleti szakértő. Ezzel párhuzamosan viszont az egyedibb, személyesebb elemek kezdenek dominálni a búcsúztatásban: "sokszor kérnek focilabda, vagy földgömb alakú urnát, bár legtöbbször a családok maguk sem tudják, pontosan mit keresnek, csak valami különleges legyen"

Az urnát hivatalosan csak úgy vihetjük haza, ha otthonunkban biztosítjuk minden családtagnak a látogatás lehetőségét, vagy ha számukra is elérhető helyre ássuk el, szórjuk ki a hamvakat. Egyéni megoldásokhoz fontos tudni, hogy bár a hamvak szétszórása nem illegális, ha a halott nem nyilatkozott erről még életében, akkor szükséges hozzá minden rokon hozzájárulása, illetve az érintett terület gazdájának is engedélyeznie kell. A főváros a parkjaiban például megtiltotta ezt, de a Dunán legálisan lehet szórásos szertartásokat rendezni. Zöldterületeken jobb megoldás lehet az egyre népszerűbb "biotemetés", aminek lényege, hogy a hamvakat lebomló, környezetbarát urnában ássák el, és föléjük valamilyen növényt ültetnek. 

Növekvő arányban választják az emberek a hajós és a repülőgépes szórásokat is, amelyek bár jóval exkluzívabbnak hangzanak, ma már akár a koporsós temetések ára alatt elérhetők. Találtunk olyan temetkezési céget, amely dunai szórást hamvasztással és teljes körű ügyintézéssel együtt már 120 ezer forintért megszervez. 

Vigyázzunk a hiénákkal

És ha már költséghatékonyság: általános szabály, hogy érdemes jól utánajárni a lehetőségeknek és mérlegelni, mert horribilis különbségek lehetnek a szolgáltatások ára és színvonala között. Elsőre morbidnak tűnhet még életében elkezdeni valakinek a temetésén gondolkodni, de ha súlyos beteg van a családban, akkor érdemes számba venni a lehetőségeket időben.

A halál bekövetkezte után ugyanis az időhúzásnak is borsos ára van, ha például valaki nem egészségügyi intézményben hal meg, akkor minden további költség (szállítás, tárolás, hűtés), a családot terheli. Ilyen esetben még a lehető leggyorsabb ügyintézés mellett - ami egyébként szintén azzal fenyeget, hogy nem tudunk elég ajánlatot összehasonlítani - is legalább három napig tart levezényelni a temetést vagy hamvasztást. Ez pedig rögtön 20-50 ezer forinttal megdobja a temetkezési költségeket.

Bár a kegyeleti szolgáltatók kitiltásával a kórházak területéről és közvetlen környezetéből a kórházakon belüli direkt “hiénázás” visszaszorult, az élelmes vállalkozóknak még mindig vannak beépített emberei az egészségügyi intézményekben. Kézenfekvő módon ez gyakran a boncmester, de potenciálisan bárkire gyanakodhatunk, aki szolgáltatást próbál ránk sózni a kórházon belül. Ha ilyesmivel találkozunk, akkor valószínűsíthetjük, hogy nem a piacon elérhető legjobb ajánlattal találtak meg minket, már csak azért is, mert a beépített alkalmazott jutalékát is mi fogjuk kifizetni.

A temetkezési piacra máig rányomja a bélyegét, hogy az emberek fejében mint állami szolgáltatás él, ezért hajlamosak gondolkodás nélkül a temetők saját szervezésébe adni szeretteik búcsúztatását. Ma már azonban érdemes megnézni a piaci ajánlatokat, mert a magáncégek sok esetben jelentősen olcsóbban kínálják ugyanazt vagy jobb szolgáltatást.

Azért a temetők megmaradnak

A hagyományos temetkezés visszaszorulása már nem csak az új haláleseteknél jellemző. Az is egyre gyakrabban előfordul, hogy a rokonok a sírhelyet nem váltják meg újra lejárta után, helyette exhumáltatják a maradványokat és elhamvasztatják, mert még így is jobban járnak anyagilag.

A koporsós temetkezés drámai visszaszorulásával felmerül a kérdés, hogy meddig lesz még egyáltalán szükség ilyen nagyméretű temetőkre, az OTEI elnökének fel is tettük a kérdést, a mostani trendek alapján elképzelhető-e, hogy idővel nagyobb temetői területek válnak feleslegessé, amelyeket így majd más célokra lehet hasznosítani.

Horváth József válasza szerint az ország különböző területein más-más a koporsós és hamvasztásos temetkezés aránya, és több helyen már megállt a hamvasztás térnyerése. Az OTEI elnöke szerint biztató jel, hogy a javuló jövedelmi viszonyoknak köszönhetően újra látható némi felívelés a koporsós temetkezésben, és az európai tendenciákhoz hasonlóan hamvasztásoknál is egyre többen rendelnek meg testtől való ravatalos búcsúztatást. Komoly előrelépés van azon a területen is, hogy Budapesten például már két éve lehetőség van a Fővárosi Önkormányzat rendelete alapján a részletújraváltás választására, így 25 évnél kevesebb időre is újraváltható a sír.

Mindebből következően Horváth József szerint nem reális, hogy idővel csökkenteni fogják a temetők méretét és más célra használják a felszabaduló területeket.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?