Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Az IMF gigahitellel próbálja talpra állítani Egyiptomot

2016.11.11. 19:52

A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa pénteken egy 12 milliárd dolláros hitelcsomagot hagyott jóvá a komoly bajban lévő Egyiptom számára.

A hitelkeret egy hároméves gazdasági reformprogram végrehajtását támogatja:

  • a költségvetési deficit lefaragását,
  • a gazdasági növekedés felgyorsítását
  • a devizapiaci helyzet javítását.

A pénteki döntés értelmében az IMF első részletként 2,75 milliárd dollár átutalását engedélyezte. A fennmaradó összeget öt részletben folyósítja majd.

A hitelcsomag megadásának részleteiről bő fél éve kezdődtek az egyeztetések. Végül az IMF lemondott arról a követeléséről, hogy csökkentsék az élelmiszerek állami támogatását, és csak a cukor árát emelték föl 40 százalékkal a jegyre vásárlók számára. A kairói kormány cserébe beleegyezett abba, hogy mérsékli az energiaárak szubvencióját, a háztartási villamos energia árának támogatását pedig már le is faragták.

A hitelnek az is a feltétele volt, hogy Egyiptom fokozatosan áttérjen a rugalmas árfolyamrendszerre. Ennek részeként az egyiptomi központi bank november 3-án jelentette be, hogy 48 százalékkal leértékelte az egyiptomi fontot a dollárhoz képest, majd hagyja lebegni a valutát.

Az egyiptomi kormánynak a következő három évben mintegy 21 milliárd dollár többletforrásra van szüksége, hogy finanszírozni tudja az országot - a pénzt Abdel Fatah al-Sziszi elnök részben Szaúd-Arábia baráti kölcsönéből szerzi be, ami azonban kiszolgáltatottá teszi az országot. A devizatartalékok 2011 óta 50 százalékkal csökkentek, és június végén már csak 17,5 milliárd dollárt tettek ki. A gazdaság erősen függ az idegenforgalmi bevételektől és a külföldi tőkebeáramlástól, ezek azonban a 2011-es megmozdulásokat követő politikai bizonytalanság és a sorozatos terrortámadások miatt jelentősen visszaestek - különösen a Sarm es-Sejkből felszállt orosz gép felrobbantása ütött nagyot a turizmuson.

Egyiptomban 2011-ben az Arab Tavasz helyi hajtása buktatta meg Hoszni Mubarak elnököt, és helyére a katari anyagi hátterű Iszlám Testvériség által támogatott Mohamed Morszi került, akit egy 2013-as államcsínyt és utcai megmozdulásokat követően a világi arab irányzatot képviselő Sziszi követett. A politikai instabilitás krónikus szociális válsággal párosul, melyre rátesz még egy lapáttal az elnyomott Muszlim Testvériség iszlamizmusa, illetve a Sínai-félszigeten csendben izzó gerillaháború az Iszlám Államhoz csatlakozott beduin dzsihadisták ellen.