Orsolya
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Megtorpant a magyar GDP

2016.11.15. 09:04

Nem igazán pörgött fel a magyar gazdaság az év harmadik negyedévében, a KSH legfrissebb számai szerint ugyanis július és szeptember között csak 2 százalékkal nőtt a GDP. Ez 0,4 százalékkal rosszabb, mint ahogy 2015 nyarán ment a szekér, és 0,6 százalékkal gyengébb a második negyedév teljesítményénél. Szezonális és naptárhatással kiigazítva 1,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

 

A legtöbb gazdasági elemző hasonló teljesítményt várt, a Portfolio által megkérdezett 14 budapesti és londoni közgazdász közül csak ketten gondolták úgy, hogy nagyobb ütemben nőhetett a gazdaság, mint a második negyedévben. Az elemzők közül a legtöbben 2,1 százalékos növekedésre számítottak, de voltak olyan közgazdászok is, akik csak 1,5 százalékos növekedést néztek ki a magyar gazdaságból.

Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank rendkívül optimista volt: a legutóbbi inflációs jelentésben ugyanis azt jósolta, hogy a harmadik negyedévben 3,8 százalékkal növekszik majd a magyar gazdaság.

Lehetett is volna ok optimizmusra, hiszen elvileg már beindultak az EU-s pályázatok kifizetései, amelyek felpörgethették volna az építőipart, a növekvő reálbérek mellett pedig a háztartások fogyasztására is lehetett számítani. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint nem is a fogyasztókkal lehetett a baj, hanem a feldolgozó- és építőiparral.

A magyar ipar nem igazán teljesített fényesen ebben az évben, és ez a nyár végére és az ősz elejére is igaz: augusztusban 11,1 százalékkal többet termeltek ugyan a magyar gyárak, mint egy évvel korábban, de júliusban és szeptemberben is elmaradt a kibocsátás az előző évitől (4,7 és 3,7 százalékkal). 

Az ipar ebben a negyedévben nagyjából 0 százalékkal járult hozzá a növekedéshez,

ami az erősen ipari termelésre és exportra épülő magyar gazdaságnak nem túl jó hír. 

Az építőipar pedig kezd ugyan növekedni az év elején látott mélyrepülés után, ám ez még mindig csak azt jelenti, hogy kisebb mínuszban van, mint korábban. Augusztusban például már csak 9 százalékkal volt rosszabb az építőipar teljesítménye, mint egy évvel korábban, ami a márciusi -33,9 százalékhoz képest például már egész szép, de még nem igazán elég, hogy javítson a GDP-n. A mezőgazdaság kedvezően járult hozzá a növekedéshez, súlya azonban nem túl nagy, így nem igazán tudta ellensúlyozni az ipart és az építőipart. Ezek alapján elmondható, hogy

ami növekedés volt a harmadik negyedévben, azt mind a szolgáltató szektor hozta össze.

Emellett az export is valamivel gyengébb volt a harmadik negyedévben, mint tavasszal vagy a nyár elején, bár ezt a felhasználási oldalon valamennyire kompenzálta a növekvő hazai fogyasztás. 

Ha így haladunk tovább, az elemzők többsége szerint 2016-ban úgy 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP. Ehhez képest a jegybank a szeptemberi inflációs jelentésében még 2,8 százalékos éves növekedésre számított idén. 

Az idei év elég vacakul indult a magyar gazdaságnak, amely az első három hónapban csak 0,9 százalékkal növekedett.  Ennek az volt az oka, hogy kifogytak az előző ciklus uniós támogatásai, az új, 2014–2020-as ciklus pénzeit pedig még nem kezdték el kiosztani, ami miatt összeomlott az építőipar teljesítménye, ráadásul a nagy autógyárakban is rosszul indult az év. Mindez megmutatta, hogy milyen sérülékeny a magyar gazdaság, amely nagyban függ a nyugati ipari cégektől és a nyugatról érkező uniós pénzektől. A második negyedévben, vagyis április és június között már valamivel jobb volt a helyzet, akkor az előző évhez képest 2,6 százalékkal nőtt a GDP. 

A magyar gazdaság régiós szinten sem teljesít túl jól. Az IMF előrejelzése szerint idén a közép-kelet-európai államok közül Magyarország növekszik majd a leglassabban, pontosabban a környékbeli államok GDP-je gyorsabban nő majd, mint a magyar mutató.