Rettentő sokba kerül a járulékcsökkentés

Csak jövőre 330, 2018-ban már 500 milliárdos lyukat ütne a járulékcsökkentés a költségvetésen. A kormány szerint semmi gond: a 330 milliárdos 2017-es kiesés más hatásoknak köszönhetően alig 15 milliárd lesz. Több pénz kell a bérekre, táppénzre, de spórolnának a közmunkán – ez derült ki a Magyar Idők "birtokába került" kormányzati kimutatásból.

A lap azt írja, a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ennyibe fog kerülni két év alatt az, hogy a jelenlegi 27-ről 21 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó kulcsa (szocho). Azonban egyúttal arra is számítanak, hogy a minimálbér és a szakmai bérminimum erős növelésével nőni fognak a bevételek is. Az így befolyó 180, majd 270 milliárd forintos többlet némiképp kompenzálja a bevételkiesést, tehát a cégek járulékcsökkentési forrása lenne a bérfejlesztés.

A járulékcsökkentést és a béremelési javaslatot a múlt héten jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, erről itt írtunk részletesebben. A minimálbér-emelés hatásait pedig itt elemeztük ki.

A minisztériumi számítások szerint emellett a következő két évben

• a közszférában a béremelésekre 50, majd 70 milliárd forintot kell fordítania a kormánynak;
• a gyed- és táppénzkiadások pedig 40, illetve 50 milliárd forint kiesést okozhatnak;
• a várható fogyasztási és áfabevételek többlete 50 és 70 milliárd forint lehet;
• a közmunkásokon az elkövetkező két évben viszont 55-55 milliárdot akarnak megspórolni annak reményében, hogy közülük a munkaerőhiány miatt sokan visszatérhetnek dolgozni.
• Így mindent egybevéve a jövő évi költségvetésnek a béremelési és járulékcsökkentési program 15 milliárdos mínuszt jelentene, 2018-ban viszont már nem számol az állam veszteséggel.
• Ezt követően a 2018-as gazdasági mutatókat figyelembe véve folytatódna a járulékcsökkentés, évi 2-2 százalékponttal.

A kormány számításai szerint ha megvalósul a kormányzati járulékcsökkentési program, úgy a jelenlegi adóék, vagyis az adóteher bérköltségen belüli aránya 48,2 százalékról 41,9 százalékra csökkenne, amely az OECD-országok közül a jelenlegi 6. helyett még mindig a 12. legmagasabb lenne, viszont a visegrádi országokkal nagyjából azonos szintre kerülnénk. Független szakértők ennél korábban kisebb adócsökkentést és magasabb adóéket hoztak ki a kormányzati számokból.

A Napi.hu a hír kapcsán megjegyzi: az NGM hivatalosan még nem állt elő semmilyen anyaggal írott formában, vitaanyagban még a járulékcsökkentési javaslatát sem hozta nyilvánosságra - nem beszélve a hatástanulmányokról. A mostani Magyar Időkben idézett "kormányzati kimutatás" (ilyen fogalommal az elmúlt húsz évben nem találkoztunk adótörvények tárgyalása során) meglehetősen egyoldalúnak tűnik.