Blanka, Bianka
10 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Lángost viszünk Németországba

DSC 7315
2016.11.17. 13:29 Módosítva: 2016.11.17. 13:46
Kis magyar péküzemként indult, mára 30 milliárdos óriási vállalkozás lett a Fornetti, amit az alapító Palásti Józseftől nemrég vásárolt meg a svájci–ír Aryzta pékholding. Bár már most is igen jelentős az export, európai szintre lépne a cég, érdemben bővítve most főleg kis fagyasztott péksüteményekből álló kínálatát. Sebastian Gooding, a cég vezérigazgatója szerint világszinten is különösen értékes a cég hatékonysága és innovációs képessége, és egy egész saját bútorgyárat hoztak létre azért, hogy fornettis bútorokkal árasszák el a régió pékségeit. Őt pedig egyáltalán nem büntetésből küldték Kecskemétre, gyors vállalati növekedést várnak tőle.

A Fornetti felvásárlása után Magyarországot egyfajta tesztpiacnak szánja most az óriási anyacég, az Aryzta?

Kevésbé mondanám tesztpiacnak, inkább az egyik vonzó piacunknak, stabil, növekszik, jó pékipari hagyományai vannak. Két éve, a felvásárláskor azt döntöttük el, hogy nem a nyugati péksüteményeket erőltetve kell ebbe a régióba beszállni, hanem helyi ízekkel, helyi termékekkel. Ma pedig már ott tartunk, hogy innen osztjuk meg a tudásunkat a világ többi részével, a magyar leányvállalat a növekedés egyik motorja. A Fornetti termékeiért elkezdtek már érdeklődni a Közel-Keletről, Kínából vagy épp Ausztráliából is a partnerek.

Akkor viszonylag függetlennek hagyták meg a magyar céget?

Abszolút, én már közvetlenül az igazgatóságnak jelentek, nem vagyunk alárendelve semmilyen regionálisabb irányítási szintnek. Nyilván ettől még megpróbáljuk kihasználni a hálózatból fakadó előnyöket, de a Fornetti Fornetti maradt.

A nyugat-európai pékségeket elnézve úgy tűnik, hogy a Fornetti főképp egy dologban tudott helyben igazán újat hozni: ezekben a minitermékekben, a dekára árult pogácsák, csokival vagy mondjuk pizzaszósszal töltött kis pékáruk egyáltalán nincsenek máshol.

Igen, ezek a minik igazi specialitások. De ami még nagyon fontos, hogy a cégnek nagyon jó képességei vannak az innovációra. Kis Mihály, a termékfejlesztési vezetőnk és csapata kiemelkedően gyorsan fejleszt és vezet be a piacra különféle karamellás vagy épp duóízű töltelékekig rengeteg új terméket, a globális hálózatunkkal is folyamatosan együttműködve.

Jó, de hát alapvetően mégiscsak különféle töltelékeket töltenek kis tésztabatyukba, amit lefagyasztva kivisznek a franchise-partnereknek. Egy croissant elkészítése már minőségileg különbözik ezektől a miniktől, nem?

Igen. De az anyavállalattal együtt a termékskálánk igen széles, mondjuk a muffinok, kenyerek, cookie-k vagy épp a croissant-ok is benne vannak. És ennek aktív alakítója a Fornetti, most például a lángos-fánk német bevezetésén dolgozunk.

Lángos?

Igen, lángost viszünk Németországba.

És a magyar csapat szava lesz a döntő, hogy olyan lángos legyen a termékfejlesztés vége, ami nekik ízlik, szerintük bevezethető. Romániában már áruljuk is. Szóval miniket fogunk csinálni más ízesítésekkel, de az innovációnk nem áll meg itt, más termékeknél, technológiáknál, folyamatoknál is számítunk erre. Cégcsoporton belül most is sokszor jönnek oda hozzánk megkérdezni, hogy hogyan tudunk egyes folyamatokat ilyen hatékonyan megoldani.

Az ilyen fagyasztott pékáruknál nincs erős különbség a budapesti és a vidéki fogyasztók között?

Inkább úgy lehetne mondani, hogy a világon mindenhol más a helyzet ott, ahol sok a turista. Nekünk pedig elég sokféle termékünk van ahhoz, hogy bármely csoportnak vonzók lehessünk. Például az egyik legnagyobb régiós ügyvédi irodával, a DLA Piperrel dolgozunk Magyarországon, és ők is Fornettivel kínálják a vendégeiket. De ha bármelyik plázában nézünk szét vagy épp Kiskunfélegyházán sétálunk, fogunk találni Fornettit. A különbséget nekünk inkább az emberek száma jelenti.

És a verseny erőssége se más? Azt feltételezné az ember, hogy ha gyorsan enni szeretnék valamit Budapesten, lényegesen több hely lesz elérhető, akár csak pékségekből is.

A nagyvárosi embereknek persze más az életstílusuk, magasabb a jövedelmük, más az ízlésük, más a verseny is, mondjuk a McDonald'sszal vagy a Starbucksszal együtt. Emellett egész Magyarországon vannak nagyon jó pékségek, de a nap végén minden oda fut ki, hogy a jó minőségű, jó ízű terméket keresik majd a fogyasztók ott, ahol jó a kiszolgálás is. Ezekben kell mindig elöl maradnunk.

A belvárosban nyitott új, magasabbra pozicionált saját üzletük is ennek a törekvésnek a része? Az nem pékségnek tűnik már, hanem inkább reggelizőhelynek.

Igen, a képességeinkre alapozva el szeretnénk mozdulni némileg a pusztán minik és péksütemények kategóriájából az emberek teljesebb kiszolgálása felé. Az új típusú boltban minden a miénk, a teljes koncepciótól, a bútorokon és a szendvicseken át az italokig. Szóval a belvárosban más az emberek életstílusa, és ha őket akarjuk kiszolgálni, akkor mondjuk ugyanolyan ízű, de alacsony szénhidráttartalmú termékeket vagy jó kávét is kínálnunk kell.

Ezért csináltak egy egész bútorgyárat is? Kívülről némileg nagy beruházásnak tűnik, ami akkor térülhet meg, ha rengeteg pékséget bebútoroznak.

Az a stratégiánk, hogy a termékeket eladó franchise-partnereinket ne csak termékekkel, jó folyamatokkal vagy marketinggel lássuk el, hanem teljes koncepcióval, amit be is építünk, meg is tanítunk. Mi is csak akkor leszünk sikeresek, ha a franchise-partnerek sikeresek, ehhez akartuk alakítani az egész ellátási láncunkat.

Úgy látni, hogy partnerei a CBA-knak is, ahol nemcsak egy pultot kell átalakítani nekik ilyesmihez, hanem a teljes pékáruszekciót vagy akár a bolt döntő részét. Nem drága az ilyesmi?

Másképp érdemes nézni: egy ilyen ajánlattal sokkal gyorsabban tudunk növekedni. Ha valakinek van egy jó helye, és együtt akar dolgozni velünk, hat hét múlva már a mi modellünkkel fog tudni működni.

Sok saját boltjuk vagy reggelizőhelyük van egyébként?

Nem olyan sok. De ezekkel jóval könnyebb megmutatni a partnereknek, hogy amit kigondoltunk, az működik. A belvárosi koncepció után például már érdeklődnek Ausztriából és Németországból. A Fornetti magyar cég most is, de az emberek hajlamosak azt hinni, hogy csak Magyarországra fókuszál, amikor Európa egyik vezető vállalata az iparágban. Olyan hatékony megoldásokkal, amiket Németországban most próbálnak átvenni.

Arról el lehet valamit árulni, hogy honnan jön a pénz? Azaz pontosabban a saját boltok, a franchise-partnerek vagy a hipermarketekben saját márkásként árult Fornetti-termékek nagyjából milyen arányban fontosak?

Annyit el lehet mondani, hogy a franchise-partnereink a legfontosabbak, és utánuk jönnek csak a hipermarketek. De minden értékesítési csatorna növekedésben van, ahogy az egész márka is.

Azért is érdekes ez, mert nálunk a kormány mostanában folyton szeret belenyúlni a kiskereskedelmi szektorba.

Egyáltalán nem vagyok abban a pozícióban, hogy a törvényhozás minőségét megítéljem. Minden kormánynak megvan a joga és felelőssége, hogy vezető szerepet vállaljon. Az élelmiszer-biztonság tekintetében például különösen támogatok bármilyen javítási szándékot, európai szinten is. Az elmúlt időszakbeli változások alapján – mint akár a vasárnapi zárvatartás – azt lehet elvárni, hogy a kormány törekedjen a stabilitásra. A világ változik, a választók igényei is változnak, de a kiszámítható környezet hoz növekedést. És az is fontos, hogy a játékszabályok mindenkire egyformán vonatkozzanak. De a panaszkodás sosem segít, stabilitással, magabiztossággal és innovációval lehet hosszú távon sikereket elérni.

A mostani növekvő munkaerőhiány érinti a Fornettit is?

Némileg igen, Kecskemétnek jól megy, alacsony a munkanélküliség, néha nehéz megfelelő embereket idecsábítani. Mi a képzési programunkkal próbálunk versenyezni, most például nagyobb léptékű gyakornokprogramot indítottunk. A modern pékszakma sem alacsony képzettséget igénylő munka, még a gyárban is folyton be kell tartani a magas élelmiszer-biztonsági feltételeket.

Más környékbeli cégek úgy látják, hogy három-öt év alatt se fog javulni a helyzet, ezért külföldi, ukrán, bosnyák vagy egyéb vendégmunkásoknak építik már a szállásokat.

Amikor beszéltem a kecskeméti polgármesterrel, meggyőzött, hogy a városban fejlődni fog az infrastruktúra, van fejlődési terv és erőforrások is erre. Vannak méretbeli különbségek is a cégek közt, ami az igényeiket is megszabja, mi mindenesetre a saját képzésünkre szeretnénk alapozni.

Akkor kizárt, hogy külföldieket hozzon be a Fornetti is?

Azt lehet mondani, hogy figyelemmel kísérem a helyzetet, de pillanatnyilag nem ez a legfőbb gondom. A világ amúgy is tele van bizonytalansággal a brexittől az olajáron át az ukrajnai helyzetig. A globálisan jól működő megoldásokon gondolkozunk főleg a következő három-öt évben.

Milyen nyersanyagárak határozzák meg egyébként a leginkább a Fornetti működését?

A liszté fontosabb. Szerencsére a lisztes beszállítóinkkal jellemzően már több mint tíz éve sikeresen együtt tudunk működni, így könnyebb tartani a jó minőséget megfelelő áron. Magyarországon egyébként nagyon stabilan jó liszt. A pálmaolaj (ebből készül fagyasztott péksütemények alapjául szolgáló margarin – a szerk.) is számít, sok margarint használunk, ahogy a vaj árára is figyelnünk kell.

Az anyavállalat, az Aryzta mintha elég komoly megtorpanásban lenne, nem? Furcsa módon a nagy pékipari cég megvette egy komolyabb francia fagyasztott zöldséges cég kisebbségi részét, és a vezérigazgató eladta majdnem a részvényét, a fura döntésektől pedig bezuhant az Aryzta-részvények árfolyama.

A részvényárfolyam egy dolog, de bármelyik befektetőnk megnézi a cégcsoport tényleges teljesítményét az éves jelentésünkből, láthatja, hogy igazából elég jól megy az Aryztának. A részvényeseknek viszont azt kell megvárniuk, hogy a beruházásaink összeérjenek.

Akkor nem kell attól tartani, hogy akár egyéb gondoknál esetleg eladnák a cégcsoport elég kis részét adó Fornettit?

Pont az ellenkezője, biztos, hogy nem adjuk, igen komoly növekedést várunk a cégtől. Annál is inkább, mert többek közt a cégcsoportban a Fornetti gyártási folyamatai leghatékonyabbak, Németországban nem dolgoznak olyan alacsony költségekkel, mint mi. A befektetők szeretik olyan cégben tartani a pénzüket, ami sok hozzáadott értéket teremt, a vezetőség hosszú távon számol velünk, és igen komolyan akarnak még befektetni a régióba és a Fornettibe. Épp most rendeltem még negyven autót, hogy a legfrissebb példát mondjam.

Jelentős a marketing a Fornettinél? Némely más pékséglánc egyáltalán szinte nem költ ilyesmire.

Kicsit mások az üzleti modellek is, van, aki hagyományosabb termékeket csinál, más pedig például főleg kenyérfélékben utazik. Mi veszünk óriásplakátot vagy tévéhirdetést, foglalkozunk a közösségi médiával, befektetünk a márkába, ahogy befektetünk az embereinkbe is. De azt hiszem, igazán jelentős hozadéka az underground marketingnek van, ahol a helyi közösségekért igyekszik tenni az ott működő vállalat. Két hete épp Romániában adtunk át új kórházi felszereléseket, mert ott arra volt szükség. Vagy Magyarországon ingyen reklámfelületet adtunk a boltokban a gyerekekkel foglalkozó BAGázs Egyesületnek, SOS Gyermekfalvaknak, amivel sokkal több támogatást tudnak elérni. Ez is marketing, befektetés, de valószínűleg fontosabb, így jobban részesei leszünk helyiek életének, a közösségnek. Nekem személyesen is fontos ez, és talán a generációmnak általában, 34 éves vagyok, és olyan márkának akarok dolgozni, aminek az értékeivel én is és a közösség azonosulni tud.

Ha már szóba került, Magyarországra általában kétféle nyugat-európai menedzser vetődik: az egyik valami komoly hibát követett el korábban, ezért a cégcsoportja ideküldi büntetésből szenvedni egy időre. A másik pedig a fiatal üdvöske, akinek ez az első nagy lehetősége megmutatni, hogy ért a dolgához, de azért igazán komoly dolgokat nem bíznának rá. Ön itt Kecskeméten melyik lehet inkább?

Egyik se, ez nem a karrierem eleje és nem is a vége. Nekem ez az életem, és igen komoly hosszú távú feladatnak tartom. Nem vendég vagyok itt, idehoztam a személyes dolgaimat az irodámba, vagy mellesleg pékáruk tekintetében hozzám tartozik az egész közép-kelet európai régió is, majdnem háromezer munkavállalóval. Akikkel együtt sírunk és együtt nevetünk, utóbbiból szerencsére azért több akad. Az anyavállalat pedig nagy reményeket fűz hozzánk, és ehhez minden támogatást meg is ad. Legutóbb maga az Aryzta vezérigazgatója jött oda hozzám megkérdezni, hogy hogy fogadták Fornetti-termékeket Malajziában. Szóval szerencsés vagyok, hogy itt lehetek.