Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Drága kenyeret eszünk, de adóparadicsom leszünk

2016.11.20. 16:02
A multiknak előbb jött a karácsony, Orbán Viktor ugyanis a héten bejelentette, hogy jövőre nálunk lesz a legalacsonyabb a társasági adó az egész EU-ban. A pékek viszont kenyéráremeléssel riogatnak és alacsonyan szállnak Budapest fölött az EU biztosok, lobbisták magángépein. Mindez és még sok más a heti gazdasági összefoglalónkban.

Tudta? Jövőre adóparadicsom leszünk!

A hét legnagyobb meglepetését Orbán Viktor személyesen prezentálta, amikor csütörtökön bejelentette, hogy 2017-től minden cégnek, legyen bármilyen kicsi vagy nagy, a nyeresége 9 százalékát kell majd társasági adóként az államnak befizetnie. Ezzel Magyarországon lesz a legalacsonyabb a cégek nyeresége után fizetendő adó az egész EU-ban.

A kormány szerint az adócsökkentéssel úgy 145 milliárd forint esik majd ki a költségvetésből, de Varga Mihályék nem aggódnak, mert ezt a lyukat be lehet tömni a költségvetés 200 milliárdosra tervezett vésztartalékából (ami persze azt is jelenti, hogy azokra a még nem látható kiadásokra, amikre amúgy kellene használni a tartalékot, arra kevesebb pénz lesz a költségvetésben).

A mostani rendszerben 500 millió forintig a cégeknek a nyereségük 10, afölött pedig 19 százalékát kell leadózniuk, vagyis

Orbán bejelentése leginkább a nagy cégeknek és multiknak nagy ajándék

Pontosabban nem is olyan nagy, mert az az 1276 darab cég, amely most 500 millió forintnál több nyereséget termel Magyarországon, a leírásokkal és különböző adókedvezményekkel már így is kevesebbet fizet be a profitja 19 százalékánál.

Az adócsökkentés így is a multiknak lesz a legelőnyösebb, főleg azoknak, amelyeknek lassan lejárnak a kormánnyal kialkudott, fix ideig érvényes adókedvezményeik. Orbánék talán azt is remélhetik a változástól, hogy ahogy egy rendes adóparadicsomba, majd hozzánk is költöznek külföldi cégek azért, hogy kihasználhassák a versenyképes adókörnyezetet.

Nemcsak ez kerül majd sokba jövőre

Emellett elképzelhető, hogy a már meglengetett járulékcsökkentés mellett a kormány ezzel is szeretne segíteni a munkaadóknak, hogy könnyebben kiköhögjék a 15 százalékkal nagyobb minimálbért, amit Orbánék be akarnak vezetni. A kisebb cégeknek viszont nagyobb segítség lenne, ha a tao helyett a szociális hozzájárulásnál lenne csökkentés, a dolgozó magyarok utáni adóteher ugyanis még mindig nagyon durva Magyarországon. Mindenesetre a munkaadókat annyira nem sikerült meghatnia Orbánnak, mert pénteken bejelentették, hogy nem fogadják el a kormány béremelési javaslatát.

A munkaadók nagyobb járulékcsökkentést akarnak, ami viszont nem biztos hogy belefér, kormányzati számítások szerint már a most tervezett csökkentés miatt is

330 milliárd esik ki az államkasszából jövőre, utána pedig 500 milliárd forint hiányzik majd

Azért Varga Mihályék emiatt sem aggódnak olyan nagyon, mert állítólag más hatások miatt csak 15 milliárd lesz végül a járulékcsökkentés okozta hiány, a minimálbér- és bérminimum-emelés miatt pedig az emberek többet költenek majd, amitől az államnak is több lesz a bevétele.

A munkaerőhiányt is mindenki megfizeti, aki nem lisztérzékeny, mert

a pékek 30 százalékkal emelnék januártól a kenyér árát.

A Pékszövetség szerint csak így tudják megtartani a dolgozóikat a pékek és a megemelt minimálbért és bérminimumot is csak így tudják kifizetni.

Repül a biztos úr, ki tudja, hol áll meg

Arra a konferenciára, amelyen Orbán bejelentette a tao-csökkentést, és ami amúgy a digitális gazdaság föllendítéséről szólt, Magyarországra utazott Günther Oettinger, az EU digitális gazdaságért felelős biztosa is, akinek viszont egy korábbi magyarországi útja miatt kellett sokat magyarázkodnia a héten.

Mint kiderült, a német biztos, aki 2014-ig az energiaügyekért felelős biztos volt, májusban egy másik Budapesti konferenciára egy bizonyos Klaus Mangold nevű német bankárral együtt utazott annak magángépén, hogy Orbán Viktorral tárgyalhassanak még a hivatalos program előtt.

Mangold egy, Moszkvában nagyon jól bekötött üzletember, a Rotschild bank társelnöke, aki sokat lobbizott azért, hogy orosz kivitelezésben és támogatással bővülhessen a Paksi Atomerőmű. Oettinger pedig energiaügyi biztosként az EU előzetes hozzájárulását adta a Paks II. projekthez.

A találgatások szerint Oettinger, bár már hivatalosan nem foglakozik energiával, segíthet eloszlatni a Paks II-vel kapcsolatos Brüsszeli aggályokat (pont látogatása napján például bizottság megszüntette a projekt ellen folyó öt eljárás egyikét), Mangold pedig az orosz üzleti és kormányzati körök felé közvetítheti, hogy hogy haladnak a dolgok. Oettinger persze cáfolta, hogy Orbánnal szóba jött volna a paksi projekt, a magángépre pedig csak azért volt szüksége, mert rendes járatokkal nem ért volna időben Budapestre az Orbánnal való találkozáshoz

Mindenesetre az ügy körbejárta az európai sajtót és magyarázkodásra kényszerítette a magyar kormányt és az Európai Bizottságot is, amikben sikerült egymásnak ellent is mondani. Lázár János például azt mondta, hogy Mangold a magyar kormány fizetett tanácsadója évek óta, aki a digitális gazdasággal kapcsolatos programokat szervezett nálunk, az EB szóvivője szerint viszont Mangold nem foglalkozik ilyesmivel.

Mi volt még a héten?

  • Pár hónappal azután, hogy elvesztette a perét a NAV Gattyán György cége ellen, most megint zárolta a milliárdos teljes magyarországi vagyonát, nem tudni, miért;
  • Megtorpant a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, mert nem ment nagyon jól az iparnak és az építkezések sem pörögtek föl;
  • Márciustól új ötezresünk lesz, szép sárga;
  • már csak koordinálni is eszement drága lesz a kínaiak és a magyar kormány vasútprojektjét
  • megírtuk, hogy vállalkozzon úgy, hogy alig fizet utána adót;
  • A Fornetti fogja elárasztani a régió pékségeit pogácsával és bútorokkal;
  • a szerelmet pedig a szegények találták ki, aki viszont nem akar szegény lenni, az kereshet magának sugar daddyt az interneten.