Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Orbánék megint egy árnyékkal kezdtek el verekedni

2016.12.05. 13:49

"Nem szeretnék egy kötözködő ország szerepébe csúszni, ez nem a mi karakterünk, az enyém sem ez, ésszerű megoldásokat keresünk. Na de rossz dolgokban nem szabad megállapodni" - mondta még pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a kormány nem fogja engedni, hogy "Brüsszel kivezesse a hatósági energiaárakat." Mert szerinte Brüsszel ezt tervezi, és "a hatósági árszabályozás kivezetése az európai energiarendszerből a rezsicsökkentés megszüntetését jelentené."

A rezsibiztos javaslata

A miniszterelnök ezzel a kijelentésével ráerősített a napok óta ugyanezzel a szöveggel haknizó Németh Szilárd rezsibiztosra, aki "a rezsicsökkentés védelmében" benyújtott javaslatát igyekszik ilyen módon magyarázni szerte a médiában.

A rezsibiztos állítja, a Parlamentnek beadott javaslata, amely az Energiahivatalt jogszabály-alkotási joggal ruházza fel, megvédheti a rezsicsökkentést "azokkal a brüsszeli törekvésekkel szemben, amelyek eltörölnék a hatóságilag szabályozott árakat a lakossági energiaellátásban." Ez az állítás azonban így ebben a formában egyszerűen nem igaz.

Mert mit is szeretne tőlünk valójában Brüsszel? Mit is akarnak a hatósági árakkal? És hogy is jön ehhez az a javaslat, amit Németh Szilárd benyújtott? A valóság most is jóval összetettebb, mint a kommunikációs panelek, de megpróbáljuk összeszedni.

Nem arról, nem úgy

Ugyan az Európai Bizottság elvi szinten valóban szorgalmazza a hatósági árak kivezetését, és most el is készült egy csomag, amiben egyebek mellett szóba kerül a hatósági árak kérdése is, ez egyáltalán nem a rezsibiztos javaslatával is érintett, Energiahivatal által rögzített rendszerhasználati díjakra vonatkozik.

Hanem a fejlesztési miniszter által meghatározott termékárra, és azon belül is csak az áram árára, azon belül is csak a kiskereskedelemre, tehát közel sem a teljes energiaszektorra. A dolog még csak a tervek szintjén van, egy ötéves átmeneti időszak után élesedne, de még az sem biztos, hogy lesz belőle valami, várhatóan több ország is ellenzi majd.

Ezt az uniós csomagot igyekeznek most összemosni Németh Szilárd javaslatával, amihez viszont nagyjából csak annyi köze van, hogy mindkettőben szó van Brüsszelről és energiáról.

A rezsibiztos javaslata ugyanis nem az uniós csomagban is érintett, fejlesztési miniszter által meghatározott termékárról szól, hanem a rendszerhasználati díjakról. Egész pontosan pedig arról, hogy az Energiahivatal a földgáz és áram rendszerhasználati

Mi az a hatósági ár?

A hatósági ár mindig legmagasabb árat jelent, amelytől lefelé el lehet térni, felfelé nem. Ha tehát a tulajdonos, így például az állami tulajdonú energiacégek (MVM, FŐGÁZ) esetében a kormány a hivatal által megállapított hatósági árnál kedvezőbb árat akar érvényesíteni, akkor ezt megteheti. 

díjakat továbbra sem határozatban, hanem rendeletben állapítsa meg.

Mindez teljesen független attól, hogy az ár hatósági-e vagy nem, az uniós csomaghoz meg egyáltalán nem kapcsolódik. A hivatal által határozatban megállapított ár éppen olyan hatósági ár, mint a rendeletben megállapított ár, mindkettő kötelező erővel bír, a különbség annyi, hogy a

határozatot a rendes bíróságon lehet megtámadni a rendeletet pedig csak az Alkotmánybíróságon.

Eljárás indult

Ez elsőre nem tűnik túl fontosnak, pedig mint ahogy arról korábban már írtunk, a rendeletes verzió az uniós joggal nincs is összhangban. Az uniós irányelvek rögzítik, hogy rendes jogorvoslatot kell biztosítani az Energiahivatal döntésével szemben a cégeknek. Ha pedig az Alkotmánybíróság az egyetlen, ahol a hivatal döntéseit kifogásolni lehet, az túlságosan nagy hivatali önkényt tesz lehetővé.

Az Európai Bizottság részben pont azért indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormánnyal szemben, mert a hivatal rendeletben állapította meg ezeket a díjakat. A kormány ezért fújt visszavonulót tavasszal, ezért módosította akkor a szabályozást is, még azt is kimondva, hogy ez az ügy a rezsicsökkentést nem érinti. Így most az, hogy a rezsicsökkentésre hivatkozva visszaállítanák az unió által kifogásolt állapotot, mindenképpen váratlan.

A rendszerhasználati díj

A rendszerhasználati díj egyébként a szállítási díjból, átviteli díjból és elosztási díjból áll, a végfelhasználói árakban egy átlagos lakossági fogyasztónál az ár harmadát, villanynál nagyjából a felét jelenti. Mivel a hálózatok üzemetetésében nincs verseny, hiszen ugyanazt a hálózatot használják a kereskedők, a hálózatokhoz való hozzáférés feltételei közül az árakat hatóságilag határozzák meg az unió más tagállamaiban is.

Ezt senki nem is vonja kétségbe, és az EU sem akar rajta változtatni.

Az uniós javaslat ebben a tekintetben csak a jogorvoslatról szól. Németh Szilárd javaslata pedig arról, hogy nem fogadja el a jogorvoslat lehetőségét, és el akarja kerülni az esetleges jogviták esetén a független bíróságok döntését.