NGM: Nem menekülhetnek az offshore-lovagok

Új időszámítást ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium a vagyonukat offshore számlákon rejtegetők és így az adófizetést elkerülők ellen, ezért az NGM hétfőn a parlament elég terjesztett törvényjavaslatában még adna egy utolsó esélyt a vagyonukat külföldön rejtegetőknek, hogy fizessenek. 

A minisztérium közleménye szerint 2017 szeptemberétől az OECD keretei között kidolgozott nemzetközi információcsere-megállapodásnak köszönhetően a NAV több mint 70 országban nézhet majd bele a magyarok nagyértékű bankszámláiba. Ezeknek az adatait az adóhivatal kockázatelemzői összevetik a rendelkezésre álló más adatokkal, így pedig az NGM szerint könnyen kiszűrhetőek azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizettek adót. A NAV ilyenkor befizetteti az eltitkolt adót, emellett pedig adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékot is kiszabhat.

Ha viszont az Országgyűlés elfogadja az NGM javaslatát, akkor 2017 június 30-ig lesz lehetőség arra, hogy a vagyont titkolók önként jelentkezzenek a NAV-nál, és a törvényjavaslatban meghatározott (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont) jövedelmek után csak 10 százalékos adót fizessenek, bírságot és késedelmi pótlékot pedig nem.  Az adózási módszer csak úgy alkalmazható, ha az érintett adóelkerülő a NAV által kijelölt bank számlájára 2017. június 30-ig befizeti a teljes összeget, amelyből a bank utalja át – anonim módon – a 10 százalékos adót.

Persze kicsit elvesz az NGM nagy bejelentésének erejéből, hogy az OECD megállapodás szerint sok ország például csak 2018-tól osztja meg az információkat az ott parkoltatott pénzekről, így aki nem szeretne most önként mindent bevallani a NAV-nak, annak csak mondjuk a Man-szigetről Kuvaitba, Saint Lucia szigetére vagy mondjuk Svájcba vinnie a pénzét. Vagy egy olyan országba, amely nem is írta alá az OECD információmegosztási egyezményét, mint például Szingapúr, ahol többek között Csányi Sándor OTP-elnök is jelentős összegeket tart.