Gyanús offshore-hálókon keresztül telepíti be a kormány a gazdasági migránsokat

Egészen furcsa módon zajlott a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek engedélyeztetési eljárása az elmúlt években az Országgyűlés gazdasági bizottságában, írja a Magyar Nemzet az erről szóló dokumentumokra hivatkozva.

Ezekből kiderült például, hogy 

• Bodó János egyszerre két céggel, egy hazai és egy ciprusi offshore-vállalkozással pályázott a malajziai, koreai és mongóliai kötvényértékesítésre, ráadásul a magyar cége a pályázat során meg is vette a ciprusi céget. Végül a ciprusi cég nyerte a kötvényforgalmazási engedélyt. Ezzel vélhetően elég jól járt adózási szempontból, de nem csak ez érdekes a történetben, hanem hogy a magyar cég kérelméről nem is szavazott a parlamenti bizottság, pedig kellett volna neki. 
• Egy másik esetben arab világra specializált Arton Capital Kft. úgy kapta meg a vietnami ügyfeleket, hogy a hivatalos dokumentumok szerint nem is kérte, a bizottság csak úgy odaadta nekik a bizniszt, miután a vietnami kötvényárusítással korábban megbízott kajmán-szigeteki cég lemondott róla.
• A letelepedésikötvény-biznisz legfőbb haszonélvezői a jelek szerint az adóparadicsomnak számító Brit Virgin-szigeteken bújnak meg, a panamai offshore-botrányban szereplő cégek is feltűnnek a kedvezményezettek között.
• A karibi adóparadicsomba vezethető vissza a legnagyobb letelepedési kötvényes cég, a kínaiak betelepítését intéző Hungary State Special Debt Fund, de több másik vállalkozás is.

A parlamenti bizottságot, ami ezekben az ügyekben döntött,  korábban Rogán Antal vezette, majd miután 2015 októberében kinevezték a Miniszterelnöki Kabinetiroda élére, a szintén fideszes Bánki Erik váltotta a testület élén, írja a Nemzet.

A letelepedésikötvény-biznisz egyébként nagyjából 110 milliárd forintos hasznot hoz, és minden jel arra mutat, hogy ennek a legnagyobb része többszörös offshore-céghálókon keresztül bonyolódik.