Auguszta
-7 °C
0 °C

Zuhan a líra, menekül a pénz Törökországból

2016-07-20T210003Z 823424867 LR1EC7K1MBTE0 RTRMADP 3 TURKEY-SECU
2017.01.17. 13:52
A török gazdaság évek óta nem volt ennyire rossz állapotban, már konkrétan ott tartanak, hogy az elnök, Erdoğan dollárterroristázza az embereket, akik a líra árfolyamának zuhanása miatt dollárra váltják át a pénzüket. A külföldi befektetőknek az alacsony növekedésen kívül az újabb és újabb rendkívüli intézkedések se tetszenek, de a folyamatos terrortámadások is sokat ártanak a török gazdaságnak. Megnéztük, hogyan jutott ide a pár éve még növekedési csodaként mutogatott török gazdaság.

Bár Törökországról az utóbbi időben inkább csak a nyári puccs és Erdoğan leszámolása, a terrortámadások, valamint különféle geopolitikai ügyek kapcsán lehetett olvasni, a 2008-as válság utáni időszakban rendre 2-4 százalék körüli növekedést produkáló török gazdaság 2016 harmadik negyedévében 1,8 százalékkal esett vissza, ami évek óta az első negatív GDP-adat. Elég ránézni erre az ábrára, hogy látszódjon, ennek mekkora a jelentősége.

Forrás: tradingeconomics.com
Forrás: tradingeconomics.com

De nem csak ez mutatja, hogy a gazdaság nagy bajban van. Szintén nagyon árulkodó az az ábra, ami a török líra amerikai dollárhoz viszonyított árfolyamát ábrázolja. Ezen látszik, hogy nagyjából a 2008-as válság óta – kisebb visszaerősödéseket leszámítva – a líra gyengül a dollárral szemben. Hogy ez miért fontos?

forrás: Xe.com
forrás: Xe.com

Ahogy arra Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője az Index 2016 legérdekesebb ábráit összegyűjtő cikkében is felhívta a figyelmet, többek között azért, mert:

  • a török vállalatok 46 százalékban devizában, elsősorban dollárban adósodtak el, így a gyengülés önmagában visszaesést okozhat, hiszen ugyanannyi dolláradósságért egyre több lírát kell visszafizetni;
  • a vállalati külső adósság jelenleg a GDP 40 százalékát teszi ki, miközben a fizetési mérleg hiánya miatt önmagában is folyamatosan gyengül a líra;
  • mindennek tetejébe még az infláció is egészségtelenül magas: 2016-ból még nem áll rendelkezésre egész évre vonatkozó adat, de a negyedéves számok nagyjából 7 és 9 százalék között voltak.
És hogy ennek mi az oka?

Az, hogy Törökországot külföldi erők a deviza ellen spekulálva próbálják térdre kényszeríteni. Erről azt is érdemes tudni, hogy nemcsak az számít terroristának, akinek fegyver van a kezében, hanem az is, akinek dollár.

Utóbbiakat viszont már nem gazdasági újságírók vagy elemzők mondják, hanem Recep Tayyip Erdoğan, az ország elnöke nyilatkozta csütörtökön, miután az év első tíz napjában a líra 6,7 százalékot gyengült a dollárral szemben. Erdoğan ugyanakkor a valósághoz kicsit közeledve hozzátette azt is, hogy vannak problémák a török gazdasággal. Persze szerinte a török líra gyengülését ezek teljes egészében biztos, hogy nem indokolják.

Magyarországon is megérezhetjük

Ezzel a kijelentéssel Erdoğan egyébként nemcsak a nemzetközi pénzügyi befektetőket, hanem a megtakarításokkal rendelkező török lakosságot is leterroristázta, ugyanis a gazdagabb törökök egy ideje tényleg gyengítik a lírát azzal, hogy a megtakarításaik értékét úgy igyekeznek megőrizni, hogy dollárra váltják át a spórolt pénzüket.

Mindennek egyébként nem is annyira hosszú távon könnyen a török gazdaság összeomlása lehet a következménye, ami újabb belpolitikai káoszhoz vezethet. Törökország esetében ráadásul ilyen esetben azért is nagyobb az államcsőd kockázata, mert az állam nyersanyagokból nem számíthat adóbevételekre, és a politikai felfordulásoknak ilyenkor mindig nagyobb destabilizáló hatásuk lehet a költségvetésre.

Ezt viszont már Magyarországon is megérezhetjük, amennyiben például az lesz a káosz következménye, amivel Erdoğan decemberben már fenyegette az EU-t, tehát hogy Törökország felmondja azt az egyezményt, aminek értelmében az unió 3,2 milliárd eurós támogatásáért cserébe nem engedik át az országon a déli határ felől érkező migránsokat.

Hogyan jutottak ide?

Törökország gazdasági problémái nem értelmezhetőek a politikai káosz nélkül, ami az utóbbi időben az országot jellemezte. Az egész nagyjából azzal kezdődött, amikor a törökök lelőttek egy Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázót. Ezt követően Oroszország gazdasági szankciócsomagot fogadott el, aminek része volt a két ország közti charterjáratok betiltása, illetve az orosz utazási irodáknak is megtiltották, hogy török utakat hirdessenek (a szankciókról akkor itt írtunk részletesebben).

A törökországi turizmust az Oroszországgal tavaly novemberben kialakult feszült viszonyon túl az utóbbi időben Törökországban elkövetett terrortámadások is eléggé visszavetették. Ennek következtében nyár közepéig 40 százalékkal esett vissza a Törökországba érkező külföldi turisták száma az egy évvel korábbihoz képest a török kulturális és idegenforgalmi minisztérium adatai alapján.

Ebben az adatban még a júliusi sikertelen puccskísérlet hatása nincs benne, viszont azt például lehet tudni, hogy augusztusig a Törökországba érkező magyar turisták száma nagyjából az ötödére zuhant. A turizmus teszi ki a török GDP nagyjából 13 százalékát, így érthető, hogy az iparág visszaesése az egész ország gazdaságán érződött.

Annak ellenére viszont, hogy Törökország és Oroszország között azóta enyhült a feszült viszony, a turizmus még nem igazán tért magához. Ennek az az oka, hogy vissza-visszatérő terrortámadások miatt a turisták még mindig kerülik az országot. Legutóbb szilveszterkor volt merénylet Törökországban: akkor egy fegyveres férfi 39 embert ölt meg egy isztambuli szórakozóhelyen. Az Utazási és Turisztikai Világtanács becslései alapján pedig nagyjából 13 hónapig tart, mire a turizmus összeszedi magát egy országban egy terrortámadás után, így nem számíthatunk arra, hogy a török turizmus talpra áll az idén.

Menekül a tőke, félnek Erdoğantól

A líra gyengülése mellett az is nehezíti a török gazdaság helyzetét, hogy egy ideje a külföldi beruházások is kerülik az országot: 2016 első hét hónapjában összesen 2,5 milliárd dollárnyi beruházás jött az ország a török államkincstár adatai szerint, ami 68 százalékos visszaesést jelent 2015 hasonló időszakához képest, amikor 7,5 milliárd dollárnyi új beruházás jött az országba.

Amikor az egyik nagy hitelminősítő, a Moody's nemrég befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a török állampapírokat, a leminősítést azzal indokolták, hogy Erdoğan puccsot követő intézkedései meggyengítették a jogbiztonságot az országban. Ennek pedig bőven köze lehet ahhoz, hogy a külföldi beruházók nem merik az országba hozni a befektetéseiket.

A török parlament éppen a múlt héten szavazta meg, hogy még három hónappal hosszabbítsák meg a július 15-i puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot. Ez felhatalmazza a török kormányt arra, hogy a törvényhozás megkerülésével léptessen életbe törvényeket, és korlátozza vagy akár fel is függessze a polgári és szabadságjogokat, amennyiben azt szükségesnek tartja.

A hitelminősítők valószínűleg azt sem fogják annyira értékelni, hogy az elnök – miközben folyamatosan elmondja, hogy tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét – gyakorlatilag hadat üzent a török központi banknak, és azt követeli: a jegybank csökkentse az alapkamatot, hogy ezzel is ösztönözze a növekedést.

Ebben a környezetben viszont érthető, hogy a cégek attól félnek: Törökországban a nagy politikai stabilizáció közepette lenyúlják majd a befektetéseiket. És bár az országban sokan a politikai helyzet stabilizálódását várják attól a népszavazástól, aminek a felhatalmazásával a török kormány megszüntetné a miniszterelnöki pozíciót, és elnöki rendszert alakítanának ki Recep Tayyip Erdoğan körül, szintén nem annyira biztos, hogy ez a piaci szereplőket megnyugtatná. Mindezek ellenére viszont a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kormány igyekszik a külföldi befektetők dolgát megkönnyítő reformokat elfogadni.

Nagy bukta és kis bukta is elképzelhető

Közben persze az elemzők azt is meg szokták említeni, hogy olyan belső tényezők sem segítenek az ország gazdaságán, mint az alacsony lakossági megtakarítási ráta, a magas munkanélküliség vagy a stagnáló termelékenység. Közben ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi év első felében a minimálbér emelése és a menekültek növekvő kiadásai miatt ötéves rekordot döntött a fogyasztás az országban, és ez azért is fontos, mert a fogyasztás teszi ki a török GDP kétharmadát.

Mindezek mellett sok jót nem lehet várni a török gazdaságtól idén. Erre utal például az is, hogy a Moody's csak évi átlagos 2,7 százalékos növekedést vár a török gazdaságtól a következő három évben, ami messze alulmúlja a  2010 és 2014 között produkált  5,5 százalékos átlagot. És mindez még egy optimista várakozásnak tekinthető, hiszen a politikai káosz kialakulását elég nehéz előrejelezni, és ebben az esetben még az államcsőd sem lenne kizárható kimenetel.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!