Hová tűnt a tepertős pogácsa?

– Egy tepertős pogit kérek szépen.

– Az most nincs, és egy darabig nem is lesz.

– Hogy miii???

– Valami uniós védettséget kapott, már nem süthetünk csak úgy.

Ez a párbeszéd nemrég zajlott le az egyik cukrászda pultosa és egy kollégánk között, aki aztán világvége-hangulatban toppant be a szerkesztőségbe: kész, vége a reggeli tepertős pogácsának, valaki levédette, és a mezei cukrászdák már nem is csinálhatnak többet.

Mielőtt még pánikba esne, eláruljuk, hogy ez azért szerencsére így nem igaz. Az viszont tény, hogy megszigorították (méghozzá uniós szinten, de magyar kezdeményezésre), hogy mit lehet tepertős pogácsának nevezni, ezért mostanában egyre több helyen találkozhat majd különféle alternatív elnevezésekkel. Ha pedig színvonaltalan tepertősbe botlik, akkor szólhat az illetékes hatóságnak, ami megrendszabályozza a készítőt. 

Hosszúra nyúlt pogácsabürokrácia

A tepertős pogácsa védettsége nem kifejezetten új, az Európai Bizottság még 2016. nyár végén látta el úgynevezett hagyományos különleges termék (HKT) minősítéssel az elnevezés fenntartásával (az elnevezés fenntartása nélküli bejegyzés 2013-ban történt). Az eljárás, aminek ez lett a végállomása, már ősidők óta húzódik, kezdete szinte a múlt ködébe vész. De szerencsére krónikásnak itt van nekünk az egész elindítója, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje.

A vicces nevű szervezet honlapjának tanúsága szerint 2007-ben indult a folyamat, ekkor „a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje rendi gyűlésén Baltás Lászlóné akkori rendfő ismertette a tagsággal az általa elkészített tepertős pogácsa munkaanyagot, majd Oláh Gyuláné, Csóti Erika és Nardai Anita megbeszélték és segítettek kialakítani azt a beadványt, amely alapján megkezdődött a védelmi procedúra. A rendi tagok a HÍR termékek dokumentációja során már sokszor bizonyították magas szintű szakismeretüket, de a nemzetközi elvárások teljesítése nekik is nagy kihívás volt.”

A kihívás olyannyira nagy volt, hogy a következő négy évben még többször kellett pótdokumentációkat és kiegészítéseket hozzáfűzni az eredeti beadványhoz, és még ezután is éveknek kellett eltelni, hogy uniós szinten is elismerjék a magyar tepertőst.

De a szakértelem és a türelem végül meghozta a gyümölcsét: miután a beterjesztést követő fél évben semelyik másik tagország nem emelt kifogást, megjelent a bizottsági végrehajtási rendelet, melyet személyesen Jean-Claude Juncker írt alá, és amely a tepertős pogácsa hagyományos különleges termék uniós védelem alá helyezéséről szól.

Pogácsa helyett jöhetnek a sokszögek

Ennek lényege, hogy már nem lehet akármit tepertős pogácsa néven gyártani. Az ilyen címkével ellátott termékeknek meg kell felelniük egy elég részletes termékleírásnak, ami a minőséget hivatott szavatolni.

Aki tepertős pogácsát szándékozik sütni, annak 15 nappal előtte bejelentést kell tennie a Nébihnél, a hivatal kiállít neki egy hatósági bizonyítványt, ami feljogosítja erre. További teendő ezzel nincs is, feltéve, hogy a pékség vagy sütöde tényleg a leírásnak megfelelően rakja össze a pogácsát. Ha nem, akkor a Nébih egy ad hoc ellenőrzés során vagy fogyasztói jelzés nyomán egy évre megtilthatja a termék további sütését.

A leírás kétféle tepertős pogácsát enged meg. Ha nem ilyenekben gondolkozunk, akkor kénytelenek leszünk alternatív elnevezést kigondolni a péksüteményünknek, de ez nem hasonlíthat megtévesztően a tepertős pogácsára a Nébih irányelvei szerint.

„Ha a termék nem felel meg a termékleírásban foglaltaknak, akkor nem lehet sem hasonló megnevezést, sem pedig a 'jellegű', 'típusú', 'szerű', illetve olyan jelzőket használni, mely megtéveszti a vásárlót a termék valódi jellegét tekintve. A védett névhez hasonló neveket (pl.: 'töpörtyűs pogácsa', 'tepertőkrémes pogácsa', 'pogácsa tepertővel') ugyanis – figyelembe véve azt a tényt, hogy a nevet viselő termékek érzékszervi tulajdonságai, külső megjelenésük a hagyományos különleges termékre hasonlítanak – a vásárlók összetéveszthetik a nyilvántartásba vett névvel” – írja a hivatal. Szép, annyira, hogy mi sem mondhattuk volna szebben.

Ha viszont a pogácsát elhagyjuk, akkor a tepertő használható a névben, remek példa erre a tepertős hatszög néven elterjedt péksütemény, ami mirelit mivolta miatt semmiképp sem férne vele a védett kategóriába.

Henger alakú, omlós bélzetű, jó zsíros

Na de térjünk a lényegre, milyen is az igazi tepertős pogácsa, ahogyan azt a pékek rendje nyomán az Európai Unió elképzeli:

„A tepertős pogácsa kerek, hengeres alakú, 3-5 cm átmérőjű, 25-50 g tömegű, darált tepertőt és sertészsírt tartalmazó, élesztővel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített péksütemény. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt. Alja sima, vörösesbarna. Bélzetében a tepertődarabkák egyenletes eloszlásban találhatók. Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Íze a tepertő pörkanyagaira jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos fűszerezésű.

A termék szárazanyagra számított zsírtartalma 20-30 százaléka, lisztre számított 25-40 százalék mennyiségben tartalmaz tepertőt. A zsírtartalom legalább 60 százaléka a tepertőből származik.”

	Érzékszervi jellemzők
	Omlós tepertős pogácsa	Leveles tepertős pogácsa
Alak	Kerek, egyenletes henger alakú.	Kerek henger alakú, kismértékben megcsúszhat.
Héj	Felső része fényes, vörösesbarna színű, kereszt alakban sűrűn rovátkolt, oldala homokszínű, matt, alsó lapja vörösesbarna, matt.
Bélzet	Határozottan omlós szerkezet, de nem morzsálódó. A tepertő darabkái egyenletes eloszlásban találhatók, színe enyhén barnás.	Kissé leveles szerkezetű, rétegekben szétszedhető, a tepertő darabkái rétegekben láthatók, színe enyhén barnás.
Íz	Tepertőre jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos.
Illat	Tepertőre és a sertészsírra jellemző; borsos.

A tepertős pogácsa tehát távolról sem reformétel, aki sütésére adja a fejét, annak bizony mélyen kell nyúlnia a zsírosbödönbe. Ha a termékünk mindennek megfelel, az a név használata mellett bátran kitehetjük a HKT uniós logóját is, ezzel is igazolva a vásárlók előtt a hitelességet.

Túl sokan árultak gagyit?

Megkerestük a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjét, hogy megkérdezzük, miért tartják fontosnak a pogácsa ilyen mértékű leszabályozását. A rendfő Nardai Anita elmondta, hogy úgy tapasztalták, sok helyen visszaélnek az elnevezéssel, silányabb minőségű termékeket árulnak tepertős pogácsa néven, pedig fontos lenne, hogy garantáltan jót kapjon a fogyasztó ebből a hagyományos magyar termékből.

A termékleírás nem túl szigorú a rendfő szerint, azért kerültek bele a tól-ig megfogalmazások, hogy minél többen meg tudjanak felelni, ezért nem várják a tepertős pogácsa visszaszorulását a pékségekből. Rengeteg pékségbe kiküldték a tájékoztatót és a bejelentéshez szükséges nyomtatványt, és tudomásuk szerint sokan éltek is a lehetőséggel az azóta eltelt időben. 

Ennek alapján lehetségesnek tűnik, valóban nem okoz gondot a szabályozás a sütödéknek, és az eljárástól indokolatlanul megijedő egyik cukrászda esete – ahol néhány nap múlva újra megjelent a pogi „töpppörtyűs” néven – inkább a kivétel, és nem a szabály. De azért megkérdeztük a Nébihet, hány bejelentés érkezett mostanáig a tepertős pogácsa előállítására. A hatóság cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. 

Felkészül: a rögös túró és a pozsonyi kifli

A hagyományos különleges termék mellett az EU-ban létezik még az oltalom alatt álló kategória is, a kettő közül az előbbi a kevésbé szigorú. Kérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumot és pékrendet arról, milyen magyar termékeknek van még HKT-minősítése, illetve van-e valami készülőben.

Az FM érdeklődésünkre közölte, hogy a pozsonyi kifli (amelyet Magyarország és Szlovákia közösen javasolt), illetve a rögös túró uniós elbírálása van folyamatban, hónapokon belül ezek is megkaphatják a védett státuszt. A pékrend pedig arról tájékoztatott minket, hogy bár gondolkoztak az ostoros kalács beterjesztésén is, ezt elvetették, mert nem annyira ismert, mint a tepertős pogácsa, más pedig most nincs a tarsolyukban.