Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Nagyot ferdít az orosz szankciókról a külügy

2017.01.30. 09:12 Módosítva: 2017.02.06. 11:45

A magyar külpolitika gyakran hangoztatja, hogy az Oroszországra az ukrán háborúzás miatt kivetett európai uniós gazdasági szankciók rettenetesen fájnak nekünk. Ezért hiába csúnya dolog elfoglalni más országokat, azért mégiscsak fel kellene oldani őket, és ki kellene békülni a héten Budapestre látogató Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

A mosolyoffenzíva legutóbbi felvonásaként Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a múlt héten ellátogatott Moszkvába, és a baráti orosz sajtónak elmondta, 

  • Magyarország 6,5 milliárd dollárt bukott a szankciókon,

majd szárnysegédje, Magyar Levente államtitkár azon kesergett, hogy

  • csak a magyar agrárium több milliárd eurót vesztett,
  • egyes más ágazatokban is eltűnt a kereskedelmi teljesítményünk fele a szankciók miatt,
  • Oroszország eddig harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk volt, most már csak 14.

Viszont a külügy pechére a Portfolio.hu utánaszámolt a dolgoknak, és a fenti számok nem nagyon jöttek ki. Sőt, pont ellenkezőleg: valójában nem elsősorban a szankciók miatt esett vissza a magyar-orosz kereskedelem értéke.

  1. Oroszország eleve csak a 10. legfontosabb exportpiac volt a szankciók bevezetése előtt;
  2. A teljes kereskedelmet (export + import) nézve azért volt harmadik helyen, mert nagyon sok gázt és olajat hozunk be tőlük,
  3. Mivel azonban az olaj és gáz világpiaci ára a szankciók bevezetése (2014) óta nagyon jelentősen csökkent, ezért az olaj- és gázimport értéke is felére zuhant.
  4. Ergo elsősorban azért esett a külkereskedelmi forgalom, mert olcsóbb a gáz, aminek örülni kellene.
  5. De 6,5 milliárdot eleve nem bukhattunk volna két év alatt, hiszen a szankciók bevezetése előtt az éves exportunk ennek az összegnek a harmada-negyede volt az oroszok felé. 

Külön érdekes az agrárium több milliárd eurós állítólagos kára, mert az Oroszországba tartó agrárexport a szankciók előtt sem érte el az évi 300 millió eurót, 2013 és 2016 között pedig csupán 100 millióval csökkent az értéke. Rejtély, hogy ebből hogyan tudna kijönni több milliárd. (Később a külügy ismeretlen okból 650 millióra módosította a számot, de még ez is erős túlzás.)

A KKM válasza alapján az a jelentős eltérés oka, hogy szerintük ha nem lettek volna szankciók, akkor 2014 óta megduplázódott volna az Oroszországba irányuló magyar export. Tehát ők nem a valós, 2013-as adatokhoz, hanem az általuk elképzelt 2014-2016-os "mi lett volna, ha"-helyzethez viszonyítják a valós számokat.

Ebből is látszik, hogy ez egy teljesen önkényesen bemondott adat, hiszen miből következne, hogy ilyen jelentős exportbővülés lett volna? 2013-ban, a szankciók előtt 2,6 százalékos volt az éves exportnövekedés, azóta pedig Oroszország átesett egy jelentős recesszión, tehát az orosz piac nemhogy nőtt volna, hanem csökkent.

Ennek oka pedig nem elsősorban az uniós szankciócsomag volt, hanem az, hogy (attól teljesen függetlenül) megzuhant az olaj világpiaci ára. Ehhez még hozzájött, hogy a rubel árfolyama jelentősen gyengült, ami drágította az importot az oroszoknak. Ez szintén az exportpiac szűkülését hozta maga után.

Az export tehát elsősorban azért csökkent, mert az orosz gazdaság a szankcióktól függetlenül is bajban van, nem azért, mert Brüsszel kitolt velünk.

A reálgazdasági hatások fontosságát mutatja az is, hogy bár az orosz szankciók csak az agráriumot sújtották, mégis minden más területen is visszaesett a magyar kivitel; ott is, ahol semmiféle szankció nem szabott gátat az exportnak. Ahogy a Portfolio.hu is írja:  a 2014-2016-os időszakban nem az évi 25 százalékos növekedés, de az export szinten maradása is teljesen lehetetlen esemény lett volna.

Ennek ellenére az tagadhatatlan tény, hogy csökkent az oroszországi export a szankciók 2014-es bevezetése óta, ám a 6,5 milliárd eurós becslés egy nagyságrenddel felülbecsli a szankciókhoz köthető károkat, írja a gazdasági lap.