Magyarországra is a vacakabb termékeket hozzák a multik

D  VG20150308008
2017.02.16. 10:23

Pár napja írtunk arról, hogy a szlovák élelmiszer-biztonsági hatóság vizsgálata megállapította: az élelmiszeripari multik rosszabb minőségű árut visznek a szlovák boltokba, mint amit mondjuk Ausztriában adnak el. Ugyanazzal a márkajelzéssel árult kólában Szlovákiában több a cukor, felvágottban kevesebb a hús, fűszerben kevesebb az íz. 

Kíváncsiak voltunk, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) is volt-e hasonló vizsgálata. A Nébih válaszából kiderült: volt, és a multik a magyar vásárlókat sem tisztelik sokkal jobban, mint a szlovákokat.

A Nébih időszakonként elmegy bevásárolni ugyanazokhoz a szupermarketláncokhoz (Spar, Aldi, Metro, Lidl) Ausztriában és Magyarországon is, azt vizsgálva, hogy mennyire tér el az áru a határ két oldalán. A hatóság viszonylag hosszú és részletes listát küldött arról, hogy milyen különbségeket találtak. A legtöbb terméknél nem találtak nagy összetételbeli eltérést,

egyszerűen csak nem volt olyan finom, amit a magyar polcokra küldtek a cégek,

de volt olyan készítmény, amelynek magyar változatából egész összetevők hiányoztak. A Nébih levele szerint:

  • Ausztriában lágyabb és krémesebb a Nutella;
  • roppanósabb a Manner nápolyi;
  • sűrűbb és finomabb a puding és a joghurt;
  • jobb minőségű aromákkal és 0,6 százalékkal kevesebb cukorral készül a Coca-Cola;
  • kakaósabb a Nesquik kakaó;
  • 2 százalékkal több tonhal van a Rio Mare tonhalban;
  • a Knorr zacskós húslevesnél 12 grammal több por jut egy zacskóba, mint Magyarországon;
  • a Knorr carbonaraporban pedig van sajt, háromféle is, míg a magyar változatban egy sincs.

Kávéban viszont valamiért verjük az osztrákokat, legalábbis a Nébih tesztje szerint az itthon kapható Lavazza és a Segafredo kávék jóval előrébb végeztek a kedveltségi listán. 

A hatóság azt is megírta nekünk, hogy 2016 májusában az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa már tárgyalt arról, hogy mit lehetne kezdeni a multik kettős mércéjével, de nem igazán jutottak semmire. Ahogy a Nébih fogalmazott, „a jogi környezet nem a legkedvezőbb", így leginkább a vásárlók tudatosság erősítésével lehetne elérni, hogy Magyarországra is a jobb minőségű termékeket hozzák a nemzetközi cégek.

(Borítókép: Varga György / MTI/MTVA)