Jolán
2 °C
4 °C

Nem fontos a jogállam, ha jól megy az üzlet

2017.02.28. 12:49

Országjelentést készített a Transparency International (TI). A tanulmány dióhéjban mutatja meg, hogy mi történt Magyarországon az elmúlt kormányzati ciklusokban. A TI a fiatalokat tette a fókuszba, részben azt kutatva, hogy ők mit gondolnak, illetve mit érzékelnek a hazai közállapotokból.

A másfél tucat 22-35 közötti, politikai szempontok szerint nem szűrt, egyetemista vagy egyetemet végzett fiatallal folytatott anonim fókuszcsoportos beszélgetés mellett a tanulmány megállapításai egy szakértői kerekasztalra és szakértői háttérbeszélgetésekre épülnek. Hangsúlyos, hogy a tanulmány megállapításai nem reprezentatívak.

Az országjelentés három területre fókuszál: a demokrácia állapotára, az üzleti környezetre (a lojalitásra épülő gazdaság megítélésére) és az idegenellenességre.

Ami kiderült: a megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontosak, ahogy az EU-tagság is. Fontos a közélet átláthatósága és a közügyekkel kapcsolatos párbeszéd. Probléma viszont, hogy a hatalom elszigetelődött, a megkérdezettek úgy érzik, hogy nincs lehetőségük beleszólni a közügyekbe, a politikai elit elszámoltathatósága megszűnt.

A fiatalok egyik érdekes megállapítsa az volt, hogy szeretnék, ha a közpénzek elköltése fölött a kormányzati helyett a civil kontroll erősödne. Nem hiteles számukra, hogy a pénzköltésben a sokszor felelőtlen, sőt, rendszerszerű visszaélésekkel vádolható politikai és közigazgatás kezében van a kontroll.

A tanulmány megállapításai szerint az államhatalmat kiterjesztő politikai és gazdasági intézkedések, a médiaszektorba való drasztikus beavatkozás, valamint a kormány intenzív kampánya a civil szervezetek ellen Magyarországot felülről irányított demokráciává és államkapitalista országgá formálták.

Utóbbival az országjelentés kommentálására felkért Bod Péter Ákos egyetemi tanár nem értett egyet, szerinte a folyamat ugyan kitapintható, az ebbe az irányba ható politikai szándék valós, de a dolgot semmiképp nem tekinthetjük befejezettnek.

Magyarországon, bár sok a gond, de még mindig nem egy felülről irányított demokrácia. Szerinte csak akkor válna azzá, ha ez a folyamat egyrészt vitathatatlan eredményekre vezetne, illetve, ha a társadalom és értelmiség ebbe beletörődne. Mivel egyik sem jellemző, így a folyamatot semmiképp nem tekinthetjük lezártnak. Bod Péter szerint a kitapintható szándék ellenére a létező ellenállás és az elmaradozó eredmények miatt a kormány igyekezete, és építménye, a NER bukni fog.

Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezetője szerint a felülről irányított demokrácia felépítése, illetve ennek a munkának a befejezettsége leginkább a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerszerű kiiktatása kapcsán merül fel, de mindez nyilván nem azt jelenti, hogy az Orbán-rendszer sajátosságai nem változnának vagy változhatnának a jövőben, ahogy azt sem, hogy a rendszer ebben a formájában örökké a nyakunkon marad.

Az országjelentés készítésekor megkérdezett fiatalok és a szakértők megállapításai és elvárásai egyébként több témakörben egybevágtak:

  • az államtól való függés csökkentése
  • a társadalmi szolidaritás erősítése
  • a közélet számonkérhetőségének a megteremtése, a közügyekbe való érdemi beleszólás kereteinek a tágítása
  • a gazdaság politikamentesítése, a szabad piaci verseny feltételeinek a megteremtése

Bod Péter szerint a jelentés gazdasági teljesítményre vonatkozó részei túlságosan optimisták: az ugyan helytálló, hogy a magyar gazdaság relatíve jól teljesít, de a kormány szavahihetősége vacak. Az államadósság ugyan csökkent, de relatíve így is magas – egy német állam megbír GDP arányosan 70-75 százaléknyi adósságot, de nálunk ez sok  , a költségvetés hiánya az előző kormányzati időszakokban megszokotthoz képest ugyan alacsony, de aktuálisan és régiós viszonylatban meglehetősen kimagasló.

És mégis, úgy fest, hogy mindezzel meglehetősen elégedettek a Magyarországon működő külföldi vállalatok vezetői. Martin szerint egy korábbi kerekasztal egyik meglepő tanulsága legalábbis ez volt. A szóban forgó üzleti kör narratívája szerinte persze vitatható, hogy mi történik a magyar jogállamisággal, de mindez az itteni üzleti környezet megítélését a közhiedelemmel szemben az üzletemberek szemében kevésbé rontja le.

Ez Martin szerint főként abból táplálkozik, hogy a gazdasági alapmutatók ránézésre rendben vannak, és emiatt a kormány megítélése is árnyaltabb, jobb, mint alapból gondolnánk. Idézve egy nagyvállalati vezetőt, úgy fogalmazott: a hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van, 2010-ben a csőd széléről sikerült visszafordulni és stabilizálni a helyzetet. Ez a kör, ha valamit, akkor jellemzően a GVH-t és az ügyészséget kritizálja, de azért azzal is tisztában van, hogy az ügyészség működése és eredményessége már a 2010-es kormányváltás előtt is igencsak problémás volt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?