26 éves mélypontra süllyed a kínai gazdaság

2017.03.05. 12:13
Peking elismerte, hogy tovább lassul a kínai gazdaság, Trump és a globalizáció visszanyesése nagy nehézségeket jelent számukra. Szénerőművek helyett autópályák és vasút, a hadseregre sem jut annyival több, mint a korábbi években.

Kínában idén minimálisan lassul a gazdasági növekedés tavalyhoz képest – jelentette be a kínai miniszterelnök. A bejelentés az Országos Népi Gyűlés előtt történt; ez Kínában a törvényhozásnak felel meg, az évi rendes ünnepi tanácskozásokon 3000-nél is több küldött vesz részt.

A világ második legnagyobb gazdaságát a kínai elnök egy bábból kikelő pillangóhoz hasonlította, mint mondta, az átalakulás óriási ígéreteket hordoz magában, nagy nagy fájdalommal is jár. A nehézségek között a kínai nagyvárosok feletti szmogtakarót és a felelőtlen hivatalnokokat is említette.

Trumpra is utalva Li Kö-csiang miniszterelnök arról beszélt, hogy a világgazdaságban érzékelhető deglobalizáció és növekvő protekcionizmus komoly kivívás a kínai gazdaságnak.

A szükséges reformokkal is indokolják, hogy a kínai vezetés most már egy alacsonyabb gazdasági növekedéssel is megelégedne. A kínai kormányfő szerint az idei GDP-növekedés 6,5 százalék körül lesz. Tavaly a kínai gazdaság 6,7 százalékkal nőtt, 26 éve ez volt a legkisebb ütem. A vezetés folytatni akarja a nehézipar súlyának csökkentését és a veszteségesen működő állami cégek felszámolását – a kereslet felett termelő szén- és acélvállalatokat egyszerűen zombivállalatnak nevezte most a miniszterelnök a BBC szerint.

A nehézipar helyett az infrastruktúra-fejlesztés az aktuális jelszó: az idén 116 milliárd dollárt fordítanak vasúti pályák építésére és korszerűsítésére, 261 milliárd dollárt pedig gyorsforgalmi utak létrehozására, illetve a vízi közlekedés fejlesztésére – írja az MTI.

Kína külföldi befektetéseinek értéke idén várhatóan 170 milliárd dollár lesz, ami nagyjából azonos a tavalyi szinttel. Közben tovább növelik közben a katonai kiadásokat, de a gazdaság lassulása miatt ezt is kisebb ütemben, mint az elmúlt években. Kína hét százalékkal növeli idén a védelmi költségvetését, ezek összege 151 milliárd dollár lesz az idén. Ezzel a világban a második legtöbbet fordítják a hadseregre, az Egyesült Államok mögött azonban nagy a lemaradás: Amerika tavaly négyszer annyit, közel 600 milliárd dollárt költött a saját hadseregére.