Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A nyugati fiatalok nem hisznek a jövőben

2017.03.27. 12:14

Hogy készült a felmérés?

A Deloitte, idén hatodik alkalommal megjelenő, Millennial Survey című éves felmérése 7900, egyetemi vagy főiskolai végzettségű, többnyire a privát szférában, nagyvállalatoknál, teljes állásban dolgozó fiatal válaszain alapul. A 2016 szeptemberében kezdődő felmérés 30 országon ívelt át, az országokat feltörekvőkre (Argentína, Brazília, Chile, Dél-Afrika, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Kolumbia, Mexikó, MTS (Malajzia, Thaiföld és Szingapúr), Oroszország, Peru, Törökország) és érettekre (Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, USA) kettéosztva.

Mára a fiatal munkaerő kevésbé hajlamos elhagyni a munkahely nyújtotta biztonságot, de jobban aggasztja őket a geopolitikai és országos konfliktusokból adódó bizonytalanság, miközben – különösen a fejlett országokban – borúlátóbbak is a jövőbeli kilátásaikat illetően. Azonban tenni is hajlandóak egy jobb világért és a kirekesztettekért, és a döntéshozóktól is elvárják ezt: túlnyomó részük szerint a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kellene hagyatkozni – derül ki a Deloitte Y generációsok körében végzett felméréséből.

A feltörekvő országok ezredfordulós nemzedéke azt várja, hogy a szüleinél pénzügyi (71 százalék), szempontból előnyösebb körülmények között fog élni, és elégedettebb is lesz az életével (62 százalék). Ez éles ellentétben áll a gazdagabb országokkal, ahol ennek a generációnak csak 36 százaléka gondolja, hogy pénzügyileg sikeresebb lesz szüleinél, és csupán 31 százalékuk reméli, hogy boldogabb. A gazdagabb országok fiataljai számára a háború, a terrorizmus és az azokból fakadó politikai feszültség (56 százalék), míg a feltörekvő országok fiataljai számára a bűn és a korrupció jelenti a legnagyobb problémát (58 százalék).

A kétezres években született generáció tagjai azonban nem passzív szemlélőként figyelik országuk és a világ történéseit, bennük van az akarás és a potenciál, hogy megváltoztassák a világot, és mindez a munkahelyi életükre is igaz. A megkérdezettek jelentős része alapvetően pozitívan áll az üzleti világhoz, és úgy véli, hogy az egyre felelősebben működik: 76 százalékuk szerint a cégek általában pozitív hatást gyakorolnak tágabb környezetükre és a társadalomra.

A megkérdezettek szerint azonban a nagyvállalatok nem ismerik fel és aknázzák ki teljes mértékben azt, hogy mennyiben tudnának segíteni a társadalom legnagyobb, többek között az oktatást, a gazdasági stabilitást és a munkanélküliséget érintő gondjain. A fiatalok számos kérdésben érzik magukat felelősnek a munkahelyen, ezért elsősorban a mindennapi munkavégzésük során kívánnak hatással lenni a jövőre. A „jó ügyekben” való aktív részvétel így gyakran a munkáltatókon keresztül, az ő aktív támogatásukkal kell, hogy megvalósuljon: a válaszadók 86 százaléka szerint ugyanis a valódi üzleti teljesítmény megítélésében nem kizárólag a pénzügyi mutatókra kéne hagyatkozni.

A felmérés szerint ez a generáció jellemzően nem támogatja a megosztó típusú vezetőket, vagy azokat, akik fokozatos változás helyett radikális átalakításokat visznek véghez. Az üzleti és a politikai vezetők részéről is egyaránt jobban kedvelik az egyenes beszédet: hatással vannak rájuk a szenvedélyes ügyek, de csak azokkal a vezetőkkel tudnak azonosulni, akik nemcsak a többséghez, hanem a kirekesztettekhez is szólnak.

A szabadúszó vagy a tanácsadói életforma előnyei ellenére a fiatalok csaknem kétharmada, 65 százaléka továbbá a teljes, fix állásra szavaz, és egyértelműen aggodalommal tekintenek a folyamatosan terjedő gépesítésre is: 53 százalékuk szerint a munkahelyek személytelenné válhatnak. A munkahely melletti lojalitásukat, és egyben a munkahelyi teljesítményüket rugalmas munkakörülmények biztosításával kell támogatni, mind a munkaidőt és a felkínált pozíciókat, mind pedig a munkavégzés helyét illetően.

A millenniumi fiatalok egyúttal pozitívan viszonyulnak a Z-generációhoz (vagyis a mostani 18 évesekhez, illetve a fiatalabbakhoz): úgy vélik, hogy az utánuk következő generáció tagjai komoly számítástechnikai tudással rendelkeznek, és kreatívan képesek gondolkodni. Az ezredfordulósoknak több mint fele úgy gondolja, hogy a Z-generáció térhódítása jó hatással lesz a munkahelyi környezetre. Ez a vélemény jellemzőbb a feltörekvő piacokon (70 százalék), mint a fejlett országokban (52 százalék).