Kinyírhatja a kormány a sajtó maradékát

Vége a nagy romániai sörháborúnak 

A hétfő rögtön egy meglepetéssel indult, ugyanis hosszú évek háborúskodása után megállapodott a Heineken a Csíki sörrel. Az egyezség értelmében a folyamatban lévő pereket megszüntetik a felek, és a továbbiakban "a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon".  A Csíki sörösök megköszönték a kormánynak, hogy kiálltak mellettük.

A régi szembenállás alapja az volt, hogy a Heineken szerint a Csíkit össze lehet keverni az általuk gyártott Ciuc Premium sörrel. Az ügyben a romániai bíróság januárban a multinak adott igazat, ekkor tört ki a magyar politikai magas szintjéig felfúvódó botrány. A Heineken-Csíki-sztoriról lényegre törő videós összefoglalót is készítettünk:

A védjegyvita végével felmerül a kérdés, szüksége van-e még a kormánynak a Heineken-szívató Lázár János-féle törvényjavaslatra, amely a vörös csillagos címke ellen támad. Egyelőre nem esett szó a javaslat visszavonásáról, de meglepő lenne, ha az új helyzetben is ezen izmoznának Lázárék, mivel egy ilyen, kifejezetten egy cégre írt büntetőtörvény igen kevés eséllyel menne át az Európai Bizottságon. 

Újabb csapást mérnek a magyar médiapicra

Váratlan és a média számára fájdalmas  adóemelési tervvel rukkolt elő a héten a kormány annak ellenére, hogy Varga Mihály nemrég azt ígérte, mostanában nem fognak adót emelni. A kedden beadott javaslat szerint a jelenleg 5,3 százalékos adó közel a duplájára, 9 százalékra emelkedne júniustól. A javaslat az NGM értelmezésében "a kisvállalkozókat védi".

A reklámadóval a kormány eredetileg főleg az RTL Klubot próbálta hátrányos helyzetbe hozni, de annyira nyíltan szabta rá az egészet, hogy az Európai Bizottságnak ez nem tetszett, és kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben. Végül a kormány részben meghátrált, módosított a kulcsokon és az adó mértékén, de jelenleg is vitában áll az unióval. Ugyanakkor az Indexnek nyilatkozó adószakértők szerint a mostani javaslat egy új eleme alapján átmehet a Bizottságon. Az új elem egy huszárvágás-szerű módosítás: 100 millió forintos bevétel alatt nem 0 százalékos adókulcs, hanem mentesség lenne, ami jogilag már egy más kategória.

A reklámadó eleve hátrányosan érintette a piaci alapon működő szerkesztőségeket, az emeléssel a helyzet fokozódik. A lapkiadók és a tartalomszolgáltatók szerint az iparág átlagos nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 százalékot, ezért az adóemelés a szektorban működő cégek csökkenéséhez, és létszámleépítésekhez vezetne. Kivéve persze a kormányzati hátszéllel fickándozó lapoknál, amelyeknek maximum majd még néhány millióval nagyobb értékben juttatnak állami hirdetéseket. 

Kétes alapokon áll a silány élelmiszerek elleni harc

Új fejlemények történtek a héten a kormány másik nagy multiellenes háborújában is: kijött a nagy Nébih-vizsgálat eredménye a silány magyarországi élelmiszerről. Fazekas Sándor agrárminiszter az alkalomból szervezett sajtótájékoztatón magabiztosan hajtogatta , hogy most bebizonyosodott, tényleg átvernek minket a multik, de egy kicsit jobban megnézve nem olyan egyértelmű a helyzet .

A Nébih-jelentés eleve visszafogottabban fogalmaz, megállapítja, hogy a különböző piacokra eltérő termékek jelenség létezik, de nem általános gyakorlat. Ráadásul a különbözőség sok esetben olyan jellemzőkben nyilvánul meg (pl. kissé eltérő színárnyalat, több só, stb.), amelyek miatt nem lesz egyértelműen rosszabb a Magyarországra hozott termék. A vizsgálatot tovább gyengíti, hogy nem minden esetben ugyanazokat a termékeket hasonlították össze, némelyiknél csak olyat találtak, ami nagyjából megfeleltethető. A slusszpoén, hogy azoknál a termékeknél, amelyeknél volt valamilyen különbség, több esetben éppen a magyart hozták ki jobbnak a Nébih-ellenőrök.

Azt, hogy a végeredmény mennyire nem egyértelmű, mutatja az is, hogy másnap az élelmiszergyártók ugyanerre a jelentésre alapozva közölték: végre bizonyítást nyert, hogy nem rosszabb a Magyarországra hozott termék. Mindazonáltal a boltok és külföldi gyártók elleni harc az unióban nem valószínű, hogy megállna, mivel Magyarország és Szlovákia már az eredmények elkészülte előtt verni kezdte az asztalt az EU-nál az ügyben hat másik keleti tagállammal együtt.

A Nébih-jelentés kapcsán Lázár János is beleszaladt egy pofonba, amikor a csütörtöki kormányinfón egyebek mellett azt állította, más van a magyar Nutellában, mint a nyugatiakban. Ez történetesen nem volt igaz, de a Miniszterelnökség azért később az Indexnek küldött válaszában megpróbálta elmismásolni az ügyet, és tovább mantrázni, hogy az összetevők "a papír ellenére sem lehetnek egyformák". 

Közel a teljes foglalkoztatottság, de egyre kevesebbet ér a fizetés

A KSH a héten kihozta a 2016 decemberétől idén februári időszakra vonatkozó munkaerőpiaci statisztikáit, amiből kiderül , hogy 130 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. Ez számszerűsítve annyit tesz, hogy a 15-64 évesek 67,1 százaléka foglalkoztatott, miközben 4,4 százalék munkanélküli, ami a foglalkoztatásban 3,1 százalékos növekedést, a munkanélküliségben 1,7 százalékpontos csökkenést jelez.

Az unió által meghatározott célérték a 20-64 éves csoportra vonatkozik, itt kéne elérni 2020-ig, hogy 75 százalék dolgozzon. Jó hír, hogy a férfiaknál ezt már túl is teljesítette Magyarország 79,4 százalékkal, de a nők a maguk 65 százalékával egyelőre nagyon lehúzzák az átlagot.

A Magyar Nemzeti Bank a héten publikált friss inflációs jelentése azzal számol, hogy a munkaerőpiaci bővülés a mostaninál lassabb ütemben, de egy darabig még folytatódik, és 3,8 százalék körül stabilizálódik, ami már-már a teljes foglalkoztatottságot jelenti. Szintén az inflációs jelentésből tudjuk, hogy már márciusban elértük az inflációs célt (3 százalék), ami idén még kilenghet lefelé, de fel kell készülni rá, hogy 2018-tól ekörül stabilizálódik, vagyis tartósan visszatér a drágulás.

Két, nem túlságosan pozitív képet festő jelentés is napvilágot látott ezen a héten: az Európai Bizottság adatsora az uniós régiók fejlettségéről, és a Miniszterelnökség által rendelt KPMG-GKI-tanulmány az uniós források hasznosulásáról az előző időszakban. 

A fejlettségi statisztika szerint Magyarország négy régiója is az uniós alsó húszba került, bár többségül csekély mértékben javított az elmúlt két évben a helyzetén. Észak-Alföld az uniós átlag 43 százalékán áll egy főre jutó GDP szempontjából, Észak-Magyarország nál és Dél-Dunántúlnál ugyanez az érték 45 százalék, Dél-Alföldnél pedig 48 százalék. A Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország kiugróan jól teljesített hazai viszonylatban, a szomszéd országok top-régióihoz képest viszont nem áll jól: bőven előzi Pozsony és környéke, Bukarest és környéke, Prága és környéke, és néhány százalékkal még Varsó és környéke is.

Ennél egy fokkal aggasztóbb a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusról készült elemzés, amely szerint Magyarországon az uniós támogatások nagyjából annyit használtak, hogy legalább a víz felszínén tudtunk maradni. A következtetések szerint az eurómilliárdok nélkül még a túlzottdeficit-eljárásból sem került volna ki az ország, a GDP pedig egyenesen csökkent volna 1,8 százalékkal. 

A tanulmány szerint bár az agrártámogatásokon és a nagy infrastrukturális beruházásokon felül jutottak azért pénzek az egészségügy és az oktatás fejlesztésére is, a koncepciótlanság miatt ezek nem érték el a kívánt hatást. Vagyis nem sikerült rendszerszintű változásokat elérni, amelyek megoldanák a legnagyobb társadalmi-gazdasági problémákat, a sok beáramló pénz ellenére romlott a hazai versenyképesség, és akut problémává vált a munkaerő elvándorlása.

Nincs megállapodás, BKV-sztrájk jön

Reneszánszát élheti a hónapban a facebookos önszerveződés egyik első magyar példája, a BKV-pótló csoport, ugyanis a héten eldőlt: nyolcnapos munkabeszüntetésre készülnek a fővárosi tömegközlekedési cég dolgozói április 18-ától. 

A két nagy BKV-s szakszervezet azután jelentette be a sztrájkot, hogy nem sikerült megállapodni az általuk követelt 30 százalékos béremelésről 3 évre elosztva. A sztrájk részleteiről itt írtunk bővebben. 

Nem lesz viszont munkabeszüntetés az MVM-nél, ahol sikerrel zárult az egyezkedés a felek között. A vállalt hajlandó volt közelíteni a béremelés mértékét a más nagy állami vállalatoknál, pl. a Postánál esedékes 30 százalékhoz, végül 27 százalékban állapodtak meg a szakszervezettel, így a tervezett sztrájk elmarad, nem lesz gond az áramellátással.