Jusztina
10 °C
27 °C

Az EBRD szerint nem lesz akkora növekedés, mint amekkorát a kormány vár

2017.05.10. 13:22
Cipruson tartja idén az éves közgyűlését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Itt publikálta a bank a legfrissebb előrejelzését, amely szerint Magyarországon az idén is, jövőre is 3 százalékos, vagyis a hazai hivatalos közleményekhez képest lényegesen alacsonyabb növekedést vár.

De miért éppen Cipruson rendezi, az amúgy londoni központú fejlesztési bank a közgyűlését? Mindez nem is olyan meglepő, mert az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) bevett szokása, hogy váltógazdálkodás-szerűen egyik évben Londonban, a másik évben valamely tagországnál rendezi a legfontosabb eseményét, és sajnos Ciprus jó választás, mert a bank nevéhez illően, itt aztán minden szempontból van mit újjáépíteni.

A görög pénzügyi válsággal összeomlott a kis sziget bankrendszere is, a betétesek elvesztettek egy csomó pénzt, ráadásul még előtte felrobbant egy hatalmas hajónyi hadianyag is egy ciprusi kikötőben (a rossz nyelvek szerint iráni volt a robbanószer). A robbanás földig rombolta a közeli hőerőművet. Oda lett az ország energia-ellátása, gyakorlatilag az ipara, a gazdasága. Szóval van mit újjáépíteni és az EBRD ebben sokat segít.

Az EBRD hasít

De nézzük először a szupranacionális szervezet főbb számait. Az EBRD minden szempontból remek évet zárt 2016-ban. Sir Suma Chakrabarti, az EBRD indiai származású, de brit elnöke elmondta, hogy a bank tavaly 35 országban, 378 projektet finanszírozott, összesen 9,4 milliárd eurónyi értékben és tevékenységével 1 milliárd eurónyi profitot is elért.

Sir Suma Chakrabarti
Sir Suma Chakrabarti
Fotó: Ozan Kose / AFP

Az EBRD legfrissebb kitekintését Szergej Gurijev vezető közgazdász ismertette. Ebből kiderült, hogy a bank rendkívül optimista az általa vizsgált régiók tekintetében. Az EBRD-fókusz meghatározása egyébként nem is olyan egyszerű, mert bár a bank nevében európai, de mégis amolyan kibővített európai hatósugárban finanszíroz, célkeresztjében ott van Észak-Afrika és Közép-Ázsia néhány állama is. Amikor például az elnök néhány projektet kiemelt, 32 ezer török kkv finanszírozását, Ukrajna újjáépítését és egyiptomi megújuló energia-projektet emelt ki.

Mindenesetre ezek az EBRD-országok összességében 3,1 százalékkal bővülhetnek az idén, jövőre pedig már 3,3 százalékkal is gyarapodhat a célrégió. Mindez, ha akarom szép, ha akarom semmi különös, mert mint Gurijev elmesélte, a 2016-os évhez képest szerencsére magasabb a növekedés, de mind a globális átlagtól, mind az EBRD célrégió elmúlt 20 évének átlagos ütemétől azért még elmarad.

Magyarország: óvatosság

Magyarországgal kapcsolatban az EBRD egy kicsit kevésbé optimista, mint a piacok. Az esemény fő szponzora, az UniCredit például a magyar kormányhoz hasonlóan 4 százalékos magyar gazdasági bővüléssel számol az idén, de az EBRD csak 3 százalékkal. Nem csak az idén, de jövőre is. Mindez ugyan a bank legutóbbi publikációjához képest nagyobb szám, mert akkor még csak 2,4 százalék volt az idei prognózis, de így is elég szerény ütem.

Mindenki nőhet

Vagy legalábbis szinte mindenki. Az EBRD mindössze két befektetési országában vár idén recessziót, Azerbajdzsánban és Fehéroroszországban, emellett még a török gazdasággal kapcsolatban volt fanyalgó az értékelés. Az idei éves közgyűlés vezérvonala a zöld gazdaság volt, az elnöktől megtudhattuk, hogy jelenleg az EBRD-hitelek 33 százalékban finanszíroznak zöld befektetéseket, például megújuló energiaprojekteket, de ezt az arányt 2020-ig 40 százalékig szeretnék emelni.

Ciprus

És akkor még egy kicsit a házigazdáról, Ciprusról. Az EBRD vezetése elkötelezettséget jelölő lépésnek is értékelte, hogy Ciprusban tartotta a közgyűlését. Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnök is fontosnak tartotta, hogy személyesen mondja a közgyűlésen, hogy mennyire hálás azért a 220 millió eurónyi ciprusi befektetésért, amit az EBRD az elmúlt időszakban eszközölt a kis szigeten.

Az EBRD beszállt például a gazdasági válság után a két legnagyobb ciprusi magánbankba. A Bank of Cyprusban is és a Hellenic Bankban egyaránt jelképes 5 százalékos pakettet vett.

Mi, magyarok szeretjük magunkat a legszerencsétlenebb történelmű nemzetnek tartani, de azért sok olyan nép van, a lengyelek, a koreaiak, vagy az országgal sem rendelkező kurdok, baszkok, akik ezzel biztosan vitatkoznának. A képzeletbeli versengésben az elmúlt fél évszázadban biztosan jó eséllyel indulna Ciprus is. A sziget 1974-ben a török hadsereg inváziója után kettészakadt, Észak-Ciprus, egy csak Törökország által elismert sajátos terület. A déli, vagyis a görög Ciprus később az unióba is belépett, az eurót is bevezette, de nagyon túlköltekezett.

2011 júliusában felrobbant az említett konténer a hadianyagokkal, és az 5 kilométer rádiuszú nagy bummban odaveszett az ország villamos energia ellátásának 30 százalékáért felelős közeli hőerőnű is. Szétment a sziget áramrendszere, a görög állam pénzügyi csődje sem segített a göröggel teljesen összekapcsolódott ciprusi bankrendszernek.

A nagy csőd

Ciprus 2013-ban került az érdeklődés homlokterébe, amikor a Laiki Bank csődje után egy pillanat alatt súlyos, a kis- és a nagybetéteseket is érintő válság söpört végig a szigeten. Ciprust már az államcsőd fenyegette, ráadásul a kis szigetet eléggé rühellték is a gazdagabb uniós tag államok. Sajátos offshore-jellegű adókörnyezete sok európai adót elvont. Az unió így segített ugyan az államcsődöt elkerülni, de gigantikus, 40 százalékos önrésszel, amihez minden betétesnek bele kellett szállnia.

Mindez persze érthető volt, mert ha az unió segített volna megmenteni a betétesek pénzét, akkor a német adófizetők, az orosz oligarchák Ciprusra menekített pénzéért álltak volna jót, ezt nem akarták. Iszonyúan megszívta minden orosz, sok görög és a gazdag ciprusiak is.

Mai parák

A ciprusiak láthatóan mindebből nem sokat dolgoztak fel, a görög és a ciprióták kölcsönösen utálják egymást, Nicosia sétálóutcáját határzóna szeli ketté, az egyik oldalon török bazár, ahol az árak már nem csak euróban, de török lírában is ki vannak írva.

A görögök elképesztő keserűen beszélnek, minden elfoglalt templomról, faluról, a görög Nicosia-térképen a kettészelt városban csak a görög utcanevek vannak kiírva, ami északon van, az már a nagy sötét homály. A törökök pedig láthatóan a zászlós bosszantásban jeleskednek. Egy, a dél, vagyis görög Nicosiából is jól látható hegyre négy focipálya méretű török zászlót festettek, a határt jelentő zöld vonal közelében levő mecsetekre is jó magasan török lobogókat feszítettek ki.

Az EBRD-közgyűlésen is mindenki hitet tett a görög és a török ciprioták azonos jogok mentén történő újraegyesítése mellett, de azért a helyszínről nézve, ez még elég távolinak tűnik.

(Ciprusi utazásunkat az UniCredit támogatta)