Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megnehezíti a társasházak felújítását az új reklámrendelet

2017.05.25. 07:14
A társasházak, közös képviselők szerint dugába dőlhetnek a felújítási terveik azzal, hogy egy kormányrendelet ellehetetleníti az építési reklámháló használatát. Kilenc négyzetméteres reklámháló ugyanis gyakorlatilag nincs, márpedig jövő hónaptól már csak annál kisebb lehet.

A homlokzatfelújítás állványzatára feszített építési reklámháló a 2000-es években kezdett el terjedni Budapesten, sok olyan társasház felújítását segítve, aminek nem volt erre forrása. Az üzletágnak hamarosan megjelentek az oldalhajtásai: tovább maradtak kint a plakátok, mint a felújítás ideje, sőt volt, hogy kiderült, hogy nem is folyt alatta semmilyen rekonstrukció. Elszaporodtak az óriás homlokzati molinók, amik már nem is kötődtek felújítási munkához. 

A jövő hónap elejétől hatályos, közterületi reklámokra vonatkozó kormányrendelet egy tollvonással elintézte az egész piacot: 9 négyzetméterre leszabályozta az építési reklámhálók maximális nagyságát. Piaci szereplők szerint ott, ahol eddig száz négyzetméter volt a lépték, egy ilyen húzás teljesen ellehetetleníti a piacot. 

Pedig az építési reklámháló, ha szabályosan alkalmazzák, akkor jó a társasházaknak, mert ingyen felújíthatják a bevételéből az épületet; jó a városképnek, mert a város legfrekventáltabb, legszembeötlőbb pontjain nem omladozó, hanem helyrehozott homlokzatokat láthatnak a járókelők; és jó az önkormányzatoknak is, hiszen csak Budapesten százmilliós közterület-használati díjat szedhetnek be belőle.

Senki nem tesz fel ekkorát

A kormányrendelet egyes bekezdései arra utalnak, hogy eredetileg az építési reklámhálót kivételként kezelték volna a többi közterületi reklámfajtához képest, ezzel elismerve, hogy többről van szó, mint egyszerű hirdetésről. A rendelet 2. paragrafusának 6-os bekezdése például feljogosítja az önkormányzatokat, hogy átmeneti időre (a homlokzatfelújítás alatt) eltérhetnek a szabályozástól az építési hálók esetében.

Sőt azt is részletezi a rendelet, hogy építésinapló-bejegyzéshez kell kötni a felújítás megkezdését, és kötelezi a felújítót a napló vezetésére. Tehát a lehetőség adott, de hiába: 9 négyzetméteres reklámhálót nem fog senki sem feltenni egy több száz négyzetméteres homlokzatra.

Széchy Attila, a Budapesti Társasházi Közös Képviselők Egyesülete elnöke szerint a kormányzat turkál a társasházak zsebében. Nincs, ami pótolja az építési reklámhálók eltűnése miatt kieső bevételt, kevesebb lesz a felújítás, sok társasháznak jövő hónaptól dugába dőlnek a tervei. Vannak ugyan pályázatok, de azok bonyolultak, és túl bürokratikusak, ezért nem helyettesíthetik a hálós módszert.

Bék Ágnes, Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke kissé árnyalja a képet azzal, hogy eddig sem minden társasház tudott élni az építési hálók adta lehetőségekkel, és az ezzel foglalkozó cégek is egyre kevesebbet ajánlottak az utóbbi időkben. De egyértelműen az a véleménye, hogy ezt az eszközt egy szigorúbb szabályozással fenn kellene tartani, mert vissza fog esni a felújított homlokzatok száma a városban.

Főváros: jó lenne, ha működne

Az építési reklámhálók valóban működhetnének pozitív módon is, ha a hálók mögött minden esetben valós építési munka folyna, ami a házak megújulását hozná, és a felújítás befejeztével az állványokat elbontanák, mondta lapunknak Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fővárosi önkormányzat közterület-hasznosítási bizottságának elnöke. A tapasztalat szerinte azonban az, hogy az esetek jelentős részében csak valamiféle alibi építési tevékenység folyik, és a fő cél minél nagyobb reklámfelületek létesítése a város legfrekventáltabb területein. 

Az a szerencsésebb forgatókönyv, amikor először valóban felújítják a homlokzatot, csak a hálót még hosszú hónapokig rajtatartják, de ebben az esetben is nyilván jobb lenne ha mielőbb látszódhatna a megújult felület. Sajnos a rosszabb eset is előfordul, amikor érdemi beavatkozás nem történik, csak olyan tevékenységek miatt állványozzák fel a házat, amikhez teljesen felesleges. Sőt, olyat is látunk, amikor nincs is valódi állványzat, csak egy falra szerelt tartószerkezetre feszítik fel a reklámhálót, tette hozzá Láng.

A bizottsági elnök szerint mára ez a fajta reklámozási mód Budapest leglátogatottabb részein annyira népszerű lett, és a valódi értékteremtés aránya olyannyira visszaszorult benne, hogy elengedhetetlenné vált a szabályok szigorítása. A társasházak és az önkormányzatok bevételei már nincsenek arányban a negatív hatásokkal, így sokkal inkább érdemes elgondolkodni azon, hogy hogyan lehetne alternatív pénzügyi forrást találni a társasházak felújítására, mint ezt a rendszert fenntartani, mondta Láng.

A rendelkezést ezért összességében indokoltnak tartja, annak reménye mellett, hogy a felújítások támogatására mielőbb sikerül kedvezőbb megoldást találni.