Mi történt pontosan az MKB tulajdonosi körében?

Untitled-1
2017.06.02. 13:29
Mészáros Lőrinc neve immár hivatalosan is felbukkant az MKB körül, de valójában nem lettünk sokkal okosabbak a bank valódi haszonhúzóinak kérdésében.

Egy éve eladósorba került az MKB. A bankszakma azonnal egy elég képtelennek tűnő pletykát terjesztett.

Az terjedt el, hogy akármit is fogunk látni a felszínen, valójában

Orbán Viktor és Matolcsy György közvetlen környezete fogja megkaparintani a negyedik-ötödik legnagyobb hazai bankot.

Aztán látszólag nem ez történt, mert 2016. június 29-e, vagyis az értékesítés után ismeretlen, vagy legalábbis nem a fent nevezett méltóságok köreibe sorolt neveket hallottunk tulajdonosként. 37 milliárd forintért a luxemburgi, szingapúri Blue Robin Investments S.C.A., a frissen létrehozott sejtelmes Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár lettek a tulajdonosok.

Előbújnak az arcok

Aztán nem telt el egy év sem, és az eredeti, képtelen pletyka mégis kezdett valósággá válni. Ma már a bank 49 százaléknyi tulajdonosai (a régi Metis-alapok, illetve egy tervezett Metis 2 nevű alap) Mészáros Lőrincék kezelésébe kerülhetnek. Hiszen a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló Konzum elnevezésű alapkezelő átveszi a Metist a korábbi alapkezelőtől, amelyet úgy hívtak, hogy Minerva.

Figyelem, fontos: az alapkezelő csak gyakorolja a tulajdonosi jogokat (azt nem tudjuk, hogy magába az alapban ki rakott pénzt, és Mészáros köre ott tulajdonos-e).

De visszatérve az eredeti Orbán-Matolcsy-s felvetésre, a miniszterelnökhöz legközelebb álló üzletember érdekeltsége gyakorolja a tulajdonosi jogokat). Matolcsy környezetében pedig vannak olyanok, akik biztosan tulajdonosok, Hiszen áprilisban kis áttétellel megérkezett kisrészvényesnek Szemerey Tamás, a jegybankelnök unokatestvére, illetve Balog Ádám jelenlegi vezérigazgató, korábbi MNB-alelnök.

Értjük

Ha a big picture-t nézzük, akár azt is mondhatnánk, hogy köszönjük, nincs több kérdésünk. Ha azonban valaki szeret elszöszölni a részletekkel, akkor sok izgalmas kérdése merülhet fel.

  • Miért kellett egy éven át folyamatos tulajdonosi módosítások mentén napirenden tartani a sztorit?
  • Miért nem lehetett azonnal bejelenteni a ma végsőnek tűnő konstellációt?
  • Miért vesz a Mészárosék által kezelt érdekeltség a Szemerey-Balog érdekeltségtől is át 4 százalékot. Módosítani kellett az eredeti felosztást? Valaki pénzzavarba került?
  • Végül izgalmas kérdés az is, hogy van-e annak jelentősége, hogy a végső haszonhúzók csak áttétellel mozognak, vagyis maga a Blue Robin és a Metis, mint közvetlen tulajdonosok megmaradtak, csak a tulajdonos tulajdonosának tulajdonosa (tudjuk, hogy bonyolult, de korábban a Blue Robint kezelő Graha Hungary részvényesei változtak), illetve az alap (Metis) kezelőjének entitása módosult (régen Minerva volt, ma Konzum). Ezúttal semmit nem lehet tudni arról sem, hogy most miként árazódtak a részvények.
Szemerey Tamás
Szemerey Tamás
Fotó: napi.hu

Először is rögzítsük a legfontosabbat! Ezek a tulajdonosi bejelentések a láttatásról szólnak. Arról, hogy hol tartanak jogilag folyamatok, mit vállaltak a vevők az eredeti privatizációban, milyen információkat képes kiperelni a sajtó, és ezek mentén az amúgy vélhetően változatlan végső haszonhúzói kör mit mutathat meg önmagából.

Azt aligha gondolja bárki, hogy ennél többről van szó, hogy valódi változások zajlanak a végső irányítói akaratban, hogy Jaksa János, a korábbi alapkezelő heteken át tárgyalt Mészáros Lőrinccel, vagy Jászai Gellérttel, kőkeményen izzasztották egymást éjszakába nyúlóan, aztán megegyeztek.

Korábban az sem volt túl valószínű, hogy Rakesh Kumar Aggarwal, aki szingapúri otthonában nagy lehetőséget látott egy budapesti, éppen szanálási folyamat alatt levő bankban, pár hónap megfeszített bank-feljavítás után úgy érezte, hogy itt az ideje az exitnek és realizálnia kell befektetéseit.

Ezért aztán el kezdte keresni a legjobb vevőt, végig roadshow-zta a potenciális bankvásárlókat, de mivel a legjobb ajánlatot éppen Szemerey Tamástól kapta, hasonlóan részletes szerződési folyamat után, végül megállapodtak. Természetesen nem voltunk ott a tárgyalásokon, de valamiért nem így képzeljük el ezeket a folyamatokat.

Mekkora üzlet a Metis kezelése?

A friss beszámoló szerint 2016-ban a Minerva Tőkealap-kezelő nagyságrendileg 400 millió forint bevételt és 100 millió forint nyereséget ért el, ebből lehet arra következtetni, hogy a pár embert foglalkoztató Minerva jó üzlet volt Jaksa Jánosnak, az alapkezelő tulajdonosának. Úgy tudjuk, hogy az alapkezelő megmarad, de Jaksa Jánost nem tudtuk elérni, azt hallottuk, hogy most nagyon elfoglalt, nem fogadta a hívásunkat, így nem tudtuk megkérdezni, hogy milyen további tervei vannak, a most kiürült alapkezelőjével.

Sokkal inkább az valószínűsíthető, hogy az MKB már korábban is olyan kezekben volt, mint most, és a meghatározó stakeholderek, a folyamat valódi most éppen irányítói fordítottak egyet a történeten.

Ha Rakesh Kumar Aggarwal meghatározó tulajdonos volt, és ma már nem, akkor miért maradt igazgatósági tag? Ha a Metist eddig a Minerva alapkezelte, mostantól pedig a Konzum, akkor Jaksa János helyett, Jászai Gellért lesz majd az MKB elnöke, vagy Mészáros Lőrinc? Mi úgy tudjuk, hogy nem várhatóak ilyen változások.

Az MKB-t – legalábbis információink szerint – hasonló menedzsment és azonos testületek vezetik továbbra is. Mindenhonnan azt halljuk, hogy bármennyire is cserélődnek a tulajdonosok, ennek nincsen nyoma a meghatározó aktorokban.

Piaci és nem-piaci

Egy pillanatra hagyjuk itt az MKB történetét, és nézzünk meg egy valóban piaci bankvásárlást! Az OTP Horvátországban piaci áron megvásárolta egy igazi tranzakcióban a BNP Paribas francia bankcsoporttól a Splitska Bankát.

Rápillantottam a horvát bank honlapjára és a felügyelő bizottságban a következő neveket láttam: Pongrácz Antal, Létay Balázs, Annus Szabolcs, Békeffy Balázs. Most nagyjából mindegy is, hogy pontosan kik is ők, de a lényeg, hogy megváltozott a tulajdonos és a korábbi francia nevek helyett az új tulajdonos számára megbízható, magyar nevekkel töltötte fel a testületeket.

MKB-morzsák

Az MKB a napokban 70 millió eurónyi  (21 milliárd forintnyi) kötvényt bocsátott ki, 2024-es lejárattal Az MKB tulajdonosai eddig egy együttműködés alapján neveztek ki testületi tagokat, de most valami változott, februárban létrehozott ugyanis a bank nyolc elsőbbségi részvényt. Ezek tulajdonosai kaptak extra-jogokat. A bankból azt hallottuk, hogy maga a banküzem a félévhez közeledve is nagyon jól megy, állítólag szépek a számok.

A befektetési részvénytársaság

Egy befektetést sokféle entitásban lehet tartani a magyar jogi szabályozás szerint. Például egy semmi mással nem foglalkozó befektetési célú részvénytársaságban. A gazdasági társaságoknak mindig egy természetes személy (vagyis élő ember) az ügyvezetője. Ő személyesen és korlátlanul felel a tevékenységéért. A cégregiszterekből nyilvánosak a társaság tulajdonosai, akiknek részvényeik vannak, ezek testesítik meg a tulajdonukat.

A részvénytársaságok lehetnek nyilvánosak, vagy zártak, de az éves beszámolóik mindenki számára elérhetőek. Mondhatjuk, hogy maga a részvénytársasági intézmény többé-kevésbé átlátható, transzparens. A Blue Robin alapot kezelő Graha Hungary Investment Zrt. egy ilyen magyar részvénytársaság.

A magántőkealap

A Metis Magántőkealap, vagyis a másik nagy tulajdonos jogi helyzete, transzparenciája összetettebb. Ez egy nyílt végű, zárt alap. Vagyis az nincsen meghatározva, hogy meddig működik (nyílt végű), de a tulajdonosi köre zárt, az alap nyilvánosan nem toborozhat befektetőket. Az alapnak is vannak befektetői (a befektetési jegyek tulajdonosai), ám róluk semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudunk meg semmit.

Ráadásul az alap „ügyvezetője” már nem egy természetes személy, hanem az ő ügyvezetője egy intézmény, amit úgy hívnak, hogy alapkezelő. Ő gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Metis Magántőkealapról most kábé annyit tudunk, hogy hány befektetési jegye létezik, de nem tudjuk, hogy kik a valódi tulajdonosai.

A befektetési jegyek gazdái, vagyis az MKB egyes végső tulajdonosai Magyarországon – jelen szabályozás szerint – örökre titokban maradhatnak.

Sőt, a tőkealap befektetési jegyei nem is dematerializáltak, hanem papír alapúak, vagyis fizikailag ki vannak nyomtatva (összesen 42 milliárd forint értékben, egyenként egymilliós címleteken) , Így még sejtelmesebb a helyzet. Kis leegyszerűsítéssel, az a tulajdonos, akinél megvannak ezek a papírok.

Ha a logikát követtük, most gyakorlatilag nem történt semmi más a Metis Magántőkealapnál, csak az alap ügyvezetőt cserélt. Nem tudjuk, hogy eredetileg ki tett pénzt az alapba és nem tudjuk, hogy most ugyanaz maradt a befektetései jegyek tulajdonosa, vagy ez változott (erről nem kell senkinek beszámolni).

Vélhetően azért is nagyon fontos, hogy a Metis és a Blue Robin maradt a tulajdonos, mert a privatizáció során a tulajdonosok tettek bizonyos vállalásokat, ha ők tulajdonosok maradtak, akkor ezek nem sérültek.