A kis magyar cégek szívták meg a minimálbér-emeléssel

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben az utóbbi évek jelentős minimálbér-emelését a kormány elismerésre méltó eredményei között említette, valójában a minimálbér megítélése nem teljesen egységes.

Vannak vesztesei

Ahogyan azt egy korábbi részletesebb cikkünkben már körbejártuk, a képlet nem olyan egyszerű, hogy ha egy kormány növelni szeretné a jólétet, akkor csak feljebb kell tolnia a minimálbér szintjét: egy ilyen lépés előtt mérlegelni kell, hogy az adott nemzetgazdaságban mennyit bír el a munkaadói oldal, különben akár visszafelé is elsülhet az emelés.

Konkrétan arról van szó, hogy

Bár a munkaerőhiány közepén és a nemzetközi viszonyokat figyelve úgy tűnt, nemzetgazdasági szinten most bátran emelhető a minimálbér, az, hogy az ország gazdasága nem roppant bele, nem jelenti azt, hogy ne lennének áldozatai a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által készített legfrissebb felmérésből most az is kiderül, hogy kik voltak azok: a legkisebb magyar cégek.

A kis cégek fele most inkább mégsem bővít

A több mint 3200 vállalat megkérdezésével készített, MTI által ismertetett felmérés szerint a minimálbér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelése miatt minden ötödik cég módosítja üzleti stratégiáját, elnapolja a korábban tervezett létszámfelvételt vagy beruházást.

A cégek másik ötöde a mozgó bérek, jutalmak csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden 10. vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket, csökkenti egyéb juttatásaikat vagy elbocsátásokat hajt végre.

Az elemzés szerint ezek a reakciók leginkább a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők,

Ez utóbbiak 45 százalékánál például elmarad a tervezett létszámfelvétel. A tervezett beruházások elhalasztását a mikrovállalkozások 38 százaléka említette, míg a nagyobbaknál ez az arány 0 és 7 százalék közötti.

A nagyvállalatoknál a többi bért is feltolja

A nagyok könnyebben vették az akadályt, az 50 és 249 alkalmazott közötti, illetve a 250 alkalmazott feletti cégek esetében nagyon csekély azok aránya, amelyeknél elmarad a tervezett létszámfelvétel, illetve elbocsátásokat hajtanak végre, elhalasztják a tervezett beruházásokat, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezik át az érintett dolgozókat, vagy csökkentik az érintett dolgozók egyéb juttatásait, valamint mozgó bérét.

A minimum felett keresők bérének emelését az 50-249 alkalmazott közötti cégek 93 százaléka és a 250 alkalmazott feletti cégek 98 százaléka vezette be vagy tervezi bevezetni. A felmérés szerint a béremelésben érintett dolgozók munkakörének, feladatainak módosítását nem a mikrovállalkozások tervezik a legnagyobb mértékben, hanem az 50-249 alkalmazottal rendelkező cégek 46 százaléka.

A minimum felett keresők bérének emelését legnagyobb arányban, 33 százalékban a kereskedelmi vállalkozások lépték meg vagy tervezik megtenni, tőlük kis mértékben maradnak el a gazdasági szolgáltatók 27 százalékkal és az iparban tevékenykedő cégek 25 százalékkal, míg az építőipari cégeknél csupán 8 százalék ez az arány. Az elbocsátások végrehajtását az idén a legnagyobb, 14 százalékos arányban az építőipari vállalkozások tervezik.