Valami nagyon nem stimmel a Voldemort-ügyben

Egyelőre nincs felelőse a minisztériumon belül a Voldemort-ügynek. Bár minden jel arra mutat, hogy valaki fülest adott a pályázati pénzek lenyúlására készülő, Mengyi Roland fideszes képviselővel összejátszó társaságnak arról, hogy lehallgatják őket, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint nem állapítható meg, hogy bárki minősített adattal visszaélt volna.

Annak ellenére, hogy – forrásukat meg nem nevezve – maguk a gyanúsítottak állították, hogy valaki „fentről” figyelmeztette őket, hogy a NAV rárepült a pályázatra, vigyázzanak, lehallgatják őket, az ügyészség szerint nincs arra bizonyíték, hogy valóban szólt nekik valaki a lehallgatásról. Az is lehet, hogy maguktól rájöttek.

Megtudhatták például, hogy nyomozás indult az ügyben, ami önmagában még nem minősített adat, gondolhatták, hogy akkor biztos le is hallgatják őket. Szóval az ügyészség részéről ennyi, nem kapargatják tovább a történetnek ezt a részét.

Pedig lenne mit kapargatni, a nyomozást lezáró határozat alapján ugyanis úgy tűnik, az ügyészség ebben a kérdésben nem volt igazán alapos, és

Rájuk írt pályázat

A 168 Óra számolt be arról elsőként – rendőrségi iratokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva –, hogy a magát valamilyen okból Voldemortnak hívató Mengyi Roland fideszes képviselő egy százmilliós uniós támogatás lenyúlását tervelte ki. Egy szociális szövetkezet szeretett volna uniós pénzre pályázni, Mengyi pedig állításuk szerint a megnyert pénz 90 százaléka fejében segített volna nekik, hogy kimondottan rájuk írjanak ki egy 500 milliós pályázatot.

A NAV kavart be a dologba, akik megneszelték, hogy mire készül a szövetkezet, nyomozás indult, 2015 nyarán pedig elő is készítették a rajtaütést, ahol tetten érhették volna Mengyit és társait, a lap szerint azonban az akciót valamiért nem engedélyezték.

Akárhogy is történt, az ügyet teljesen nem sikerült elsikálni, a nyomozati anyagok kiszivárogtak, mostanra pedig már a bírósági szakasznál járunk, ahol Mengyi Roland is vádlott lett.

A fideszes képviselőt azzal vádolják, hogy bűnsegéd volt egy „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás" kísérletében, illetve befolyással üzérkedett.

Hogy végül csak a „bűntett kísérletével” és nem magával a csalással vádolják őket, elsősorban annak köszönhető, hogy még idő előtt lebuktak. Erről pedig értesítette is őket valaki. Telefonbeszélgetéseikben óvatosabbá váltak, mert mint az a vallomásokból és a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül, figyelmeztették őket, hogy a NAV „rárepült” a pályázatra, a telefonnal pedig csak óvatosan, mert

többen vannak a vonalban.

De annak ellenére, hogy a gyanúsítottak maguk állítják, „magas helyről” tudomást szereztek arról, hogy a NAV vizsgálódik az ügyben, és lehallgatják őket, a főügyészség most arra jutott: nincs rá bizonyíték, hogy bárki is súgott nekik a lehallgatásról, vagyis visszaélt a minősített adattal.

A titkos irat útja

A lehallgatásukról szóló titkos információ elméletileg két helyről szivároghatott ki. A NAV-ból és az Emberi Erőforrások Minisztériumából (Emmi). A főügyészség meg is kereste mindkettőt, Balog Zoltán minisztériumában még házkutatást is tartott.

A minisztériumban ugyanis az ügyészség elég gyanús dolgokra bukkant, majd ahelyett, hogy elindult volna a nyomon, lezárta a nyomozást. Így nem foglalkozott például azzal, hogy a vallomások egymásnak teljesen ellentmondanak.

De mielőtt erre rátérnénk, nézzük végig, hogy értesült az Emmi arról, hogy valaki csalni készül:

• A NAV képviselője 2015. szeptember 3-án személyesen kézbesített az Emminek egy titkosított dokumentumot, amelyben figyelmeztetik a tárcát arra, hogy tudomást szereztek arról, hogy az egyik pályázó szövetkezet a támogatás megcsapolását tervezi. Azt kérik, hogy nagyon figyeljenek oda a pályázat kiírásánál és az elbírálásnál.
• A borítékot a miniszter kabinetfőnökségének egyik munkatársa vette át, majd felbontatlanul továbbadta Farkas Anikó kabinetfőnöknek.
• Ő kibontotta a borítékot, és személyesen megmutatta Balog Zoltán miniszternek.
• Másnap a kabinetfőnökség munkatársa, ugyanaz, aki a borítékot átvette, a levelet átadta a titkos iratokat kezelő szervezeti egységnek, és betették az irattárba.

Mindez jól lekövethető, az utolsó két pont között azonban van egy tisztázatlan részlet. Farkas Anikó tanúvallomásában elmondta, miután bemutatta a levelet Balog Zoltánnak,

számoljon be neki a levél tartalmáról, és kérje meg, hogy a csalást tervező szövetkezet ne jusson támogatáshoz a pályázaton. Farkas Anikó vallomása szerint úgy is tett, ahogy azt a miniszter kérte, sőt, nemcsak szólt a helyettes államtitkárnak, hanem még mielőtt az irattárba küldte volna a NAV levelét, azt meg is mutatta Köpeczi-Bócznak.

Ehhez képest amikor Köpeczi-Bócz Tamást is megkérdezte az ügyészség a történtekről, ő teljesen ellentmondott a Farkas által előadottaknak.

és így aztán semmilyen intézkedést nem is tett, hogy a szövetkezet ne nyerjen a pályázaton.

Valaki hazudott

Noha egyértelmű, hogy a két állítás – vagyis az, hogy a helyettes államtitkár személyesen látta a levelet, a miniszter külön kérésére informálták az ügyről, illetve az, hogy Köpeczi-Bócznak senki nem szólt, és nem is tudott semmiről – egyszerre nem lehet igaz,

Ahelyett, hogy megpróbálták volna kideríteni, hogy a kabinetfőnök, vagy a helyettes államtitkár hazudott tanúvallomásában, esetleg megkérdezték volna a vallomásokban is említett Balog Zoltán minisztert vagy Köpeczi-Bócz környezetét, beosztottjait, az ügyet inkább lezárták azzal, hogy nem állapítható meg, hogy bárki is kiszivárogtatta volna a NAV titkos levelében foglaltakat.

Pedig talán nem túl merész a következtetés: ha valakit meg akartak kenni a minisztériumból a pályázat elnyeréséhez, olyat, aki ebben illetékes, akkor azzal a valakivel kapcsolatban is kellett állni. Azt tehát, hogy az a valaki, aki összejátszott a pályázókkal a minisztériumon belülről, szólhatott nekik a lehallgatásról is, ha arról tudomása volt, nem nehéz elképzelni.

Ha pedig teljesen egyértelműen kiderül, hogy a néhányból az egyik lehetséges szivárogtató hazudott a tanúvallomásában, aki történetesen ugyanaz az ember, akinek módja lehetett a pályázati eredmények befolyásolására, ott talán még van helye további vizsgálatnak. Ilyen messzire azonban az ügyészség már nem ment.

Polt: A vádirat szerint Köpeczi-Bócz a kapocs

Ami már csak azért is különös, mert közben maga Polt Péter legfőbb ügyész mondta azt néhány hete a parlamentben, hogy a vádirat szerint Mengyi Roland Köpeczi-Bócz Tamást kereste meg a pályázattal kapcsolatban. A vádlottak pedig a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint többször is egy Tamást említenek, akivel a kiírás részleteit egyeztetni kell. (Ezt a kérdést már feszegette korábban a témáról szóló cikkében a 168 Óra is.)

További érdekes egybeesés az is, hogy a botrány kirobbanásával nagyjából egy időben Köpeczi-Bócz Tamást másfél évtizedes, fényes, politikai pártokon átívelő államigazgatási karrier után 2016 nyarán eltávolították posztjáról.

A hivatalos indoklás szerint „a 2014-2020-as uniós fejlesztési programok szakpolitikai koordinálásának hiányosságai miatt”. Először áthelyezték, majd a Társadalmi Megújulás Operatív Program monitoring bizottságának elnöke lett, ahonnan idén szintén leváltották.

(Borítókép: Vajda János/MTI)