Nincs kelet-nyugat törés az élelmiszerek minőségében az Európai Bizottság szerint
További Gazdaság cikkek
- A Spar vezetője és Nagy Márton feszült hangulatú beszélgetésen van túl
- Egymilliárdos keretösszeggel támogatja a kormány a tudomány népszerűsítését
- Megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok száma
- Megszületett a döntés, rendkívüli lépés jöhet az üzemanyagoknál
- Óriási roham jöhet az otthonfelújítási támogatásért, kikerült egy rendkívül fontos előírás
Nincs bizonyíték rá az Európai Bizottság szerint, hogy rosszabb minőségű ételeket hoznának a multik a keleti tagállamokba – írja a Foodnavigator.com egy június 20-án tartott uniós fórumra hivatkozva.
A "Jobban működő élelmiszerláncért" elnevezésű rendezvényen jelen voltak az iparági szereplők, különféle fogyasztóvédelmi csoportok és civil szervezetek képviselői. Az Európai Bizottság részéről elhangzott, hogy a 21 államtól begyűjtött minták szerint jelenleg nincs bizonyíték a magyar kormány (és több másik keleti tagország kormányának) gyanújára, miszerint a nemzetközi cégek itt forgalmazott termékei silányabbak lennének.
Magyarország a kora tavaszi élelmiszerbotrány után azt szorgalmazta az uniónál, a cégeket kényszerítsék arra, hogy a csomagoláson az alacsonyabb minőségre figyelmeztető jelzéseket helyezzenek el. A márkaképviseletek viszont a felhajtás elejétől kezdve azt hangsúlyozzák, az eltérő recept nem feltétlen takar minőségi különbséget, inkább a nemzeti ízlések közti különbségeket tükrözik. A múlt heti konferencián Dirk Jacobs, a FoodDrinkEurope igazgatója is ezt hangsúlyozta előadásában, és több példán keresztül bemutatta, hogy bár vannak nemzeti különbségek, a kelet-nyugat törésvonalra nem lehet meggyőző bizonyítékot találni a vizsgálatok alapján.
Az összehasonlító tesztekkel egyébként számos módszertani probléma van, nem minden esetben található meg ugyanaz a termék a mintát adó országokban, számít a szavatossági idő, hogy milyen körülmények közt tartották az árut, stb. Az összehasonlító vizsgálatok egyik felét adó érzékszervi tesztelés pedig eleve tartalmaz szubjektív tényezőket. Ráadásul még ha rosszabb is bizonyos esetekben a keleti országokban kapható termék, akkor sem a gyártók rossz szándéka van a dolog mögött, hanem az, hogy a vásárlók nem tudnák kifizetni a jobbat, így a boltok nem is biztosítanának polchelyet a magasabb minőségű, de drága árunak.
A magyar kormány mindenesetre hatalmasra fújta az élelmiszeripari diszkriminációs lufit, aztán még bepróbálkozott a vegyiáruval is, de amikor nem jött ki az elvárt eredmény, inkább megtartotta a fióknak.