Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Sokba fog nekünk kerülni a hőség

felmelegedes 20000 magyarorszag
2017.07.06. 09:01
Ha úgy érzi, hogy az elmúlt héten nem igazán volt hatékony a munkahelyén, fogja nyugodtan a hőségre. Persze nem biztos, hogy ez meghatja majd a főnökét, de a helyzet az, hogy az egyre melegebb idő és az egyre gyakoribb hőhullámok kimutathatóan rontják az emberek munkaképességét és termelékenységét. Ön pedig nincs egyedül, sőt, az egyre gyakoribb hőhullámok már komoly makrogazdasági kockázatot is jelentenek, az évszázad végéig például a világ GDP-jének közel negyede olvad majd el a hőségben. A megoldások egy része pedig hosszabb távon csak ront a helyzeten, úgyhogy nem nagyon marad más megoldás, mint a hajnali műszak és a szieszta.

Amikor majdnem 40 fok van a városban, akkor az embernek – teljesen érthető módon – mozdulni sincs kedve, csak be akar gubózni valami kellemesen légkondicionált helyre, és várni, amíg az időjárás végre úgy dönt, hogy normalizálja magát. Ha pedig mégis muszáj elmenni dolgozni – márpedig muszáj –, akkor sem igazán hatékony a munkavégzés. Nem elég, hogy a napon meg lehet dögleni, így akinek a szabadban kell dolgoznia, az sokkal kevesebb ideig bírja és hamar kiszárad, de a nagy melegben sokan nem tudnak rendesen aludni, fáradtan jelennek meg a munkahelyükön, a meleg miatt fáj a fejük, és nem tudnak koncentrálni – és vannak, akikre a légkondi pont olyan rossz hatással van, mint a meleg.

A kérdéssel foglalkozó gazdasági és egészségügyi szakemberek ezt „hőstressznek” hívják, és ez alá veszik az összes jelenséget, amely az emberek kognitív és fizikai képességeit éri nagy hőségben. A hőstressz a mindenki által ismert tünetektől, így a koncentrációs zavaroktól és fejfájástól a kiszáradáson és megemelkedett vérnyomáson át egészen az olyan extrém tünetekig terjedhet, mint a krónikus vesebaj, amely például a közép-amerikai cukorültetvényeken 40 fokos hőségben dolgozók körében gyakori. Az éghajlatváltozás miatt pedig a helyzet egyre csak romlani fog, így a meleg az általános kényelmetlenségből globális közegészségügyi és gazdasági válsággá alakul át.

Százmilliárdok olvadnak el

Ha eddig rosszul érezte volna magát amiatt, hogy a nagy melegben nem elég hatékony a munkában, ne tegye, mert az, hogy bizonyos hőmérséklet felett nem tudunk rendesen dolgozni, bizonyított tudományos tény és egyre növekvő gazdasági probléma. A Stanford és a Berkeley egyetem kutatói kimutatták, hogy

ha a hőmérséklet elér egy 20 és 30 fok közötti küszöbértéket, a munka termelékenysége meredeken csökkenni kezd.

A Nature folyóiratban megjelent, 166 ország adatait elemező kutatás arra jutott, hogy a gazdaság termelékenysége 13 Celsius-fok éves átlaghőmérsékletig nő, utána viszont csökken. Ez az összefüggés elég kellemetlenül érintheti a feltörekvő országok gyors felzárkózásáért szurkolókat, ugyanis a legtöbb ilyen országban már most is nagyobb az éves átlaghőmérséklet a küszöbértéknél, a fejlett Nyugat legnagyobb része – Magyarországgal együtt – pedig valahol a képzeletbeli görbe fordulópontjánál van.

És bár az emelkedő hőmérséklet Európában a modellszámítások szerint még nem rontja összességében a termelékenységet, a kutatók szerint a klímaváltozás a világ országainak 77 százalékát szegényebbé teszi a jövőben,

2100-ra pedig az emelkedő hőmérséklet miatt a világ GDP-je 23 százalékkal csökkenhet.

A Verisk Maplecroft brit kockázatelemző cég előrejelzése szerint 2045-re már a világ népességének 47 százaléka olyan helyen él majd, ahol nagyon súlyos a hőstressz kockázata. A legrosszabbul a világ egyik leggyorsabban növekvő térsége, Délkelet-Ázsia jár majd, Szingapúrban és Malajziában például az év 364 napjában tartani kell majd a hőstressztől, vagyis gyakorlatilag mindig.

Ez a gazdaságnak sem tesz igazán jót, amellett ugyanis, hogy a hőség árt a gabonatermésnek és a haszonállatokat is megviseli, a munka termelékenysége ezekben az országokban 25 százalékkal, az egész térségben pedig 16 százalékkal csökken majd. Ez pedig jelentősen visszavetheti majd a gazdasági növekedést ebben a térségben és így az egész világon.

De nem csak a feltörekvő országok érzik majd vagy érzik már most az egyre melegebb napok hatását. Ausztráliában például egy 2015-ös tanulmány szerint a dolgozók 70 százaléka jelezte, hogy nem tud elég hatékony lenni a munkában a nagy hőség miatt, mindez pedig

alsó hangon 6,72 milliárd amerikai dollárnyi kiesést jelentett az ausztrál gazdaságnak 2015-ben.

Ráadásul a kutatás vezetője szerint ez az összeg nem tartalmazza azt a kiesést, amit a nem fizetett munka, házimunka, ápolás, önkéntes munka és hasonlók kiesése jelent a gazdaságnak.

Európa sem ússza meg teljesen a hőség gazdasági hatásait. A Leedsi Egyetem és a London School of Economics kutatói szerint a jövőben az olyan, nem igazán mediterrán városoknak is sokba kerül majd a hőstressz, mint London vagy Antwerpen. A városokban amúgy is melegebb van a sok beton miatt, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a klímaváltozást kutató nemzetközi tudományos szervezet, az IPCC szerint 90 százalék eséllyel nőni fog a nagyon meleg napok száma a jövőben, akkor a jövőben Európa nagyvárosai kifejezetten elviselhetetlen munkahelyek lesznek.

A kutatók modellszámításai szerint 2081–2100 körül a Londonban megtermelt bruttó hozzáadott érték (gross value added) 0,4 százalékát olvasztaná el a hőség, vagyis 2005-os áron számolva

évente nagyjából 2 milliárd font vesztesége lesz a városnak a melegben kevésbé termelékeny dolgozók miatt.

Természetesen a legnagyobb veszteségek az olyan szektorokban keletkeznek majd, ahol a szabadban kell dolgozni, így például az olyan városok, ahol az építőipar gazdasági súlya jelentős, jobban megszívják majd a meleget, mint mások. De az irodai munkához kötött szakmák sincsenek biztonságban, a London gazdaságának jelentős részét kitevő pénzügyi szektorban is nagyjából évi 450 millió font kárt okozna a meleg miatti termelékenységcsökkenés.

Ide nekünk a sziesztát is

Bár a teljesen elszabaduló klímaváltozást elméletileg még nem teljesen késő megállítani, azzal már nem nagyon lehet mit kezdeni, hogy Budapesten is egyre melegebbek lesznek a nyarak és egyre gyakrabban lesznek elviselhetetlennek ítélt hőhullámok. Így nem nagyon marad más választás, mint valahogy megpróbálni együtt élni ezzel a ténnyel. De mégis, hogyan lehet élni és hatékonyan dolgozni a hőségben?

Az első felmerülő megoldás: tekerjük fel maxra a légkondit. Ez viszont, ahogy a Leedsi Egyetem és az LSE kutatói felhívják rá a figyelmet, csak félmegoldás, ami hosszabb távon inkább csak ront a helyzeten. Nem elég, hogy sokan a hűtőházra légkondicionált irodákat sem tartják elviselhető munkakörnyezetnek, de a légkondi sok energiát emészt fel. Ez egyrészt sokba kerül, másrészt a szükséges energia termelése sokszor üvegházhatású anyagok kibocsátásával jár, amik csak gyorsítják a klímaváltozást, így pedig egyre melegebb lesz a városokban, ami miatt egyre többen légkondiznak, és így tovább. A kutatók szerint viszont a légkondihoz hasonlóan véd a hőség ellen az, ha időben lehúzzuk a redőnyt, és nem hagyjuk, hogy felforrjon a lakás és az iroda.

A legkézenfekvőbb és leghatékonyabb megoldás viszont az lenne, ha az emberek nem azokban az órákban dolgoznának, amikor a legmelegebb van.

A kutatók szerint mindenki sokkal hatékonyabban tudna dolgozni a hőségben, ha kihagyná a kora délutáni órákat, vagy köznapibb nevén sziesztázna. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Londonban például nem 9 és 5 között kellene dolgozni, hanem reggel 7 és 11 között és/vagy este 5 és 8 között. Ezzel szerintük úgy 700 millió eurót lehetne megmenteni a század végéig abból, ami amúgy elégne a hőség miatti lazsálásban.

Emellett pedig nem kerülne annyiba, mint a légkondik miatt elszálló villanyszámla vagy a megfelelő redőnyök felszerelésének költsége. Csak milliók napi rutinját kellene alapvetően átalakítani. Bár lehet, hogy azok a milliók köszönnék szépen, hogy nem a legnagyobb hőségben kellene termelniük a GDP-t.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)