Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Mindenkire jut egy mobil a Földön, de az emberiség fele még soha nem telefonált

DEBRE20130218018
2017.07.10. 08:29
Tőzsdére lépett a Digi távközlési cég Romániában, de vajon van-e még növekedés a kelet-közép-európai piacon?

Megjelent a Bukaresti Értéktőzsdén a Digi, ez a Magyarországon is jelentős távközlési cég. A debütálás közepesre sikeredett, a papírok elkeltek, igazán komoly méretű társaság jelent meg a parketten, de az árfolyam azóta küszködik és a céget korrupciós ügyben is vizslatják.

A börzén mindig mindenki a növekedési sztorikat keresi. De vajon van-e még a távközlésben, a mobilban, az adatforgalomban, a kábeltévében növekedés, hiszen úgy tűnik, mintha már mindenkinek a kezében ott lennének a kütyük, és nyomogatjuk is őket rendesen?

Két érdekes adat

Kezdjük jó messziről! Nemrég olvastam két adatot és máig nem tudom, hogy ezek összeérhetnek-e a valóságban.

Az egyik szerint

a világon ma körülbelül ugyanannyi mobil-előfizetés van, mint ahány ember. 7 milliárd – 7 milliárd.

Egy újabb érdekes adat – hangzana el a Holló Színház ismert jelenetében. De ha ideírjuk a másik érdekes adatot is, akkor már tényleg izgalmas lesz,  hogy a kettő mégis miként jöhet ki egyszerre?

A másik szerint ugyanis

a bolygón ma élő emberek 60 százaléka még életében nem telefonált. 

7 milliárd mobil

A világ 7 milliárd mobiltelefonjáról pontos statisztikák vannak. Észak-Koreában és Kubában nem sok mobil van, ebben a két országban a lakosság 10-15 százalékára jut mobiltelefon. Ám a két kommunista államot leszámítva, a mobilhálózat mindenhol a világon a lakossággal nagyjából azonos létszámmal megy, sőt, egyes északi országokban, Finnországban (éljen a Nokia), vagy Litvániában sokkal több a telefon, mint az ember.

De a másik adatot is komoly helyen, Bernard Lieter és Stephen Belgin „Új pénz egy új világnak” című gazdasági szakkönyvében olvastam. Hogy jöhet ki? Vannak persze mindenhol kicsi gyerekek, 3-4 éves korig talán sokan még nem telefonáltak. Gondolom India, Kína, vagy Fekete-Afrika vidéki lakossága is nagyrészt beleeshet a „nem-telefonálók” állítólagos többségébe, de azért mégis meglepő a két adat együtt.

Igaz, ha belegondolunk, hogy most a feltöltős kártyák adategyeztetése során a 4 millió kártyából csak 2,7 millió kártyánál történt meg az egyeztetés, az arra utal, hogy körülbelül 1,3 millió kártya már nem volt élő, csak amolyan második-harmadik kártyája lehetett az adott felhasználónak.

De akár onnan is el lehet indulni a gondolkodásban, hogy egy kiválasztott felhasználó (például jómagam) hány élő előfizetésért felelhetek egy személyben, céges, saját, feltöltős, csak internetezésre használt, már kidobott, satöbbi. 5-6 előfizetési számot csak én magam biztosan lefoglaltam.

Románia hasít

Na de térjünk vissza az eredeti témánkhoz lehet-e még Kelet-Közép-Európában távközlési növekedési sztorit felmutatni? Nemrég az elsősorban a román és magyar távközlési piacon sikeres Digi megpróbálta, és még mindig jelentős növekedési terveit prezentálva a tőzsdére lépett.

Mint mondtuk, nem sikertelenül, de nem is túl sikeresen. Vagyis a kibocsátás során nagy volt az érdeklődés, jól ment a lakossági eladás és az intézményeknél is komoly volt a kereslet. Ugyanakkor a részvény nem hasít. Egy ideig felfelé ment az ár, a bevezetéshez képest tíz százalékot erősödött, egészen 43,5 lejig, de azóta már 40 lej alatt kereskednek a papírokkal. Mi történhetett?

Amiben bízhatunk

Kezdjük a pozitívumokkal!

Az mindenképpen örömhír, hogy egy újabb nagy cég jelent meg a román tőzsdén

– vélte Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezetője (a Concorde-csoporthoz tartozó cégnek kifejezetten román részvényekre szakosodott alapja is működik.). A következő nagy ígéret az, hogy Románia gazdasága, a GDP-adatok alapján az egész uniós legjobban növekedő nemzetgazdasága. Ha nő a GDP, akkor ezzel arányosan, de akár ehhez képest hatványozottan nőhet a távközlési szolgáltatások igénybevétele és ezen ki más nyerhetne, mint a legkedvezőbb ár/érték arányú ajánlat?

A Digi Romániában is az olcsó szolgáltatók közé tartozik.

Maradva a kedvező feltételeknél, a román operáció egyre értékesebb, a Digi nemrég befejezte a saját mobilhálózat kiépítését (eddig a többiektől, az Orange, Vodafone, Telekom Romania hármasától bérelt infrastruktúrát). Ennek megvan az az előnye, hogy jobb eredményesség várható.

Az már sokkal billegőbb megítélésű üzleti döntés, hogy van-e értelme Magyarországon is egy negyedik mobilhálózatot kiépíteni. Mi azt tapasztaltuk, hogy az elemzők nem rajonganak ezért az ötletért, abban kevésbé sejlik fel az üzlet, ha a jó minőségű három hálózat mellé egy negyedik is felépülne.

De akkor miért nem megy jobban?

Ám valamiért a kereskedési dinamika ma még kedvezőtlen. Pedig a kibocsátásban igazán nagy nevek vettek részt, többek között a Citigroup, a Deutsche Bank a BRD-Groupe Societe Generale, a Raiffeisen Bank és a Wood&Company.

Ám ők elsősorban a nagy angolszász alapoknak osztottak részvényt, a kisebb regionális játékosok, illetve a hazai befektetők csak a szándékolt mennyiség töredékét kapták, ami úgy tűnik nem segítette azt, hogy a tőzsdei premier után is maradjanak nagyobb vevők a kereskedési könyvben.

Végül az egyik, a vásárlásból most kimaradó alapkezelő érdekes aspektust említ. A mostani kibocsátásban a Digi TV-t birtokló RCS&RDS telekommunikációs cég alapítója és vezérigazgatója, Teszári Zoltán mellől szálltak ki egyes befektetők, őket cseréli így a rejtőzködő eurómilliárdos alapokra és magánszemélyekre.

„A Digi kibocsátási prospektusa 600 oldalas, szuper-részletes, mindent meg tudunk a cégről, én még is azt mondtam a kollégáimnak, hogy

nem szeretnék részese lenni egy olyan ember vállalkozásának, aki úgy lép a nyilvános piacra, hogy közben a lételeme a zártság, az arctalanság, vagyis minden, ami a transzparencia ellentéte.

- mondta a szakember.

Végül nyilván az sem segíthette a kibocsátást és a részvény szárnyalását, hogy a Digi korrupciós ügybe is keveredett, a román focibajnokság közvetítési jogaival kapcsolatban merült fel ilyen gyanú.