Idén nyáron már 7,6 milliárdan vagyunk a Földön

2017.07.11. 17:38 Módosítva: 2017.07.11. 19:30

Az ENSZ legutóbbi becslése szerint 2017. július 1-jén majdnem 7,6 milliárd ember élt a Földön, vagyis az 1950-es 2,5 milliárdos népességhez képest napjainkra a háromszorosára gyarapodott a bolygó lakossága - ez olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tanulmányában. A trend a világszervezet szerint lassuló ütemben, de a tovább folytatódik, vagyis a világ népessége – a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint – 2050-re 9,8 milliárdra nő, és 2100-ben pedig már 11 milliárd fölé emelkedik.  A világ különböző részein persze eltérő arányban növekedett a népesség: 

  • Az afrikai kontinens népessége 1950 óta 5,5-szeresére nőtt,
  • Latin-Amerikáé  és Ázsiáé több mint a 3-szorosára
  • Észak-Amerika lakossága ma duplájára emelkedett
  • Európáé pedig 1,4-szeresére gyarapodott.

A trend valahogy így folytatódik majd az előrejelzések szerint: a leggyorsabban Afrika népessége növekszik majd, amely egyre nagyobb részt tesz majd ki a világ népességéből, míg Ázsia aránya visszaesik, míg Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa aránya pedig enyhén visszaesik vagy stagnál. (Mindezt a KSH interaktív grafikonján még pontosabban megnézheti).

KSH népesség 2
Grafika: KSH

Az Európai Unió 28 tagországában jelenleg 510,3 millió ember él, 104 millió fővel vagyis  20 százalékkal többen, mint 50 évvel ezelőtt. Az Eurostat prognózisa szerint az unió népessége a 21. század közepéig – lassú ütemben – folyamatosan növekszik, 2045-ben eléri maximumát, 529,1 millió főt. Ezután lassan csökkenni kezd majd, majd stagnálásba megy át, 2080-ra az unió lakossága 518,8 millió főre mérséklődik.

Az EU-ban az elmúlt 10 évben Luxemburg, Svédország és Málta népessége nőtt a leggyorsabban a bevándorlás miatt, míg Horvátország, Lettország és Litvánia népessége drasztikusan csökkent. Magyarország a népességének 3,4 százalékát vesztette el ez alatt az idő alatt, vagyis 32 ezer fővel csökkent. Ez viszont nagyrészt a a természetes szaporulat csökkenésének, nem az elvándorlásnak tudható be, sőt, a bevándorlásnak (feltételezhetően a határon túli magyarok átköltözésének) amúgy nyertese Magyarország ebből a szempontból.