Emánuel
3 °C
13 °C

Trump imádja a fegyvereket, ezzel tett be a fegyveriparnak

063 503475368
2017.07.13. 09:54
Három évtizede, Ronald Reagan óta nem volt akkora fegyverbarát elnöke az Egyesült Államoknak, mint most, Donald Trump személyében. Ennek ellenére a fegyveripar a korábbi évek csúcsai után mégis döglődik, és ennek pont Trump az oka. Ma ugyanis sokkal kevesebben félnek attól, hogy Barack Obama vagy Hillary Clinton elveszi a puskájukat, ezért aztán nem is vásárolnak annyit fegyvert.

Donald Trump álláspontja elég sok kérdésben megváltozott azóta, hogy megválasztották az Egyesült Államok elnökévé. Egy dologban azonban egész biztosan megingathatatlan, ez pedig (a környezetvédelem elvetése mellett) a fegyverviseléshez való jog.

Több mint három évtizede (a kőkonzervatív Ronald Reagan óta) ő az első elnök, aki beszédet mondott a fegyverlobbi legfontosabb szervezete, a Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) előtt, és fűt-fát megígért nekik, mindenekelőtt persze “az önvédelem szent jogának” fenntartását és a fegyverviselési jog “elleni nyolcéves hadjárat végét”.  

A szimpátia kölcsönös. A fegyverlobbi több tízmillió dollárral támogatta a republikánus választási kampányát, a Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) pedig nem mulasztott el alkalmat, hogy kiálljon Trump mellett, illetve vehemensen támadja az ellenfélt, a fegyvertartás szigorítását ígérő Hillary Clintont. A fegyvertartók tehát imádják Trumpot, és Trump is őket. 

Természetesen nem csak a fegyvertartók, a lakosságot kiszolgáló lőfegyvergyártók is Trump mellett álltak, hiszen Clinton szigorításaival szűkítette volna potenciális piacukat. Azonban kicsit több mint fél évvel később mégis mintha rossz lóra tettek volna. Donald Trump megválasztása óta ugyanis

bezuhantak a fegyvervásárlások, és ezzel a fegyvergyártók árfolyamai is Amerikában.

A látszólagos önellentmondás mögött egy nagyon egyszerű közgazdasági mechanizmus rejlik, mégpedig az, hogy ha egy termékhez a jövőben nehezebb lesz hozzáférni, akkor a jelenben többet vásárolnak belőle. A baj csupán az, hogy Trump és a fegyverlobbi nem akar belenyugodni ebbe a közgazdasági ökölszabályba, és mindenképpen még több fegyverrel akarja elárasztani Amerikát, bármi is szükséges ehhez.

Obama volt a legjobb

Hiába Trump a fegyverbarát, ahogy a CNN fogalmazott, Clinton, illetve a szintén a fegyvertartás szigorítása mellett ágáló előző elnök, Barack Obama voltak minden idők legjobb fegyverárusai az Egyesült Államokban. Miközben Obama és Clinton a fegyvertartás és -viselés szigorításával fenyegetett, a fegyverhez való hozzáférésüket féltők elkezdtek szó szerint betárazni otthon, nehogy aztán később, amikor esetleg szigorúbbak lesznek a szabályok, már ne tudjanak venni még egy-két új pisztolyt és néhány tár lőszert.  

Obama elnöksége alatt lassú és nem túl radikális, de a fegyverviselést övező kultúrharc szempontjából mégis fontos szigorítások történtek a téren, hogy ki és hogyan vehet magának fegyvert. Amit a konzervatív média persze az alkotmányban foglalt fegyvertartási jog elleni támadásként festett le, és naponta riogatott azzal, hogy Obama és Clinton az utolsó szálig elveszik az amerikaiak fegyvereit

Ezzel párhuzamosan a fegyvereladások évről-évre rekordokat döntöttek, a fegyvergyártóknak pedig sosem volt jobb a biznisz: a korábban Smith & Wesson néven futó, és így talán ismerősebb American Outdoor Brands

részvényárfolyama 1000 százalékot emelkedett Obama nyolc éve alatt.

Amikor pedig Obama a végéhez közeledett, jött Hillary Clinton, aki még keményebben szállít síkra a fegyverviselés szigorítása mellett, elsősorban azzal érvelve, hogy tarthatatlan, ahogy elharapództak az iskolákban és egyéb nyilvános helyeken elkövetett lövöldözések.

Aztán jött Trump, aki azt mondta, hogy el a kezekkel a fegyverviseléstől, a több fegyver több biztonságot jelent. Az amerikaiak viszont szépen lassan leszoktak a fegyvervásárlástól, hiszen nem kell már attól félniük, hogy elveszik tőlük ezt a jogot.

Nem megy a Smith & Wesson

A fegyveripari mélyrepülés rögtön az elnökválasztás után megindult: a nagykereskedők sorra mondták vissza a megrendeléseket, decemberben és januárban 15-20 százalékkal csökkent a forgalom. Különösen a lőszereladásokban volt jelentős a visszaesés, hiszen elsősorban ebből indult készletfelhalmozás a választások előtt.

Tavaszra már 20-50 százalékos mínuszban voltak novemberhez képest a nagyobb amerikai lakosságifegyver-gyártók (az American Outdoor Brands mellett a Sturm Ruger és a Vista Outdoor) részvényei. A privát cégeknél, mint a Remingtonnál pedig nem a részvényárfolyam, hanem az elbocsátások jelezték, hogy baj van. Május-júniusban ugyan elkezdtek visszamászni az árfolyamok, de július elején, az előző negyedévre vonatkozó vállalati beszámolók érkezésével ismét egyértelművé vált, hogy az amerikaiak fegyvervásárlási étvágya csökkent.

A Trump megválasztása utáni hat hónapban 10 százalékkal estek az eladások az előző év hasonló időszakához képest. Nagyjából hasonló mínuszt jelez a fegyvereladásokhoz köthető átvilágítások száma is, amelyek során a hatóságok azt vizsgálják, hogy az illető személy megfelel-e a fegyvertartás amúgy a legtöbb államban nem kifejezetten szigorú követelményeinek. Bár nem teljesen egyezik a két mutató, az átvilágítások száma nagyságrendileg jól tükrözi az eladásokét.

A gyenge piaci folyamatok miatt a részvények az utóbbi hetekben ismét vaskos, jó 10 százalékos mínuszt hoztak. A dolog pedig nemcsak a gyártókat, hanem a kiskereskedőket is érzékenyen érinti, hiszen náluk is jelentkezik a jelentős kiesés a forgalomban.

Félteni nem őket, magunkat kell

A fegyvergyártók persze azt hangoztatják, hogy a tavalyi rekordév után nem meglepő a visszaesés. Másrészt azzal érvelnek, hogy a választások előtt felhalmozott lőszert azért az év végére csak el fogják lődözni az emberek, és az üzlet visszatérhet a normális kerékvágásba. Még ha nem is két kézzel szedik majd a pénzt a fáról, mint Obama alatt, azért nem kell őket félteni. 

Hosszabb távon pedig nyilván nem fog ártani a fegyvereladásoknak, hogy továbbra is boldog-boldogtalan vásárolhat magának pisztolyt és puskát az Egyesült Államokban. A republikánus többségű törvényhozás már meg is kezdte Obama egyes lépéseinek eltörlését, például a mentális betegségekkel élők fegyverhez jutásának korlátozását visszavonták.

Az amerikai lakossági fegyveripar egyébként is hatalmas behemóttá nőtt az elmúlt nyolc év alatti konzervatív riogatások közepette. Obama alatt a belföldi gyártás megduplázódott és az import is szépen nőtt: 2016-ban 27 millió átvilágítást végeztek el, tehát nagyságrendileg ennyi fegyvereladás történt. Jelenleg mintegy 100 millió amerikai (a lakosság közel harmada) rendelkezik fegyverrel, összesen nagyjából 300 millió fegyver van a lakosságnál.

Csak az utóbbi három évben 30 ezer munkahelyet teremtett a szektor, amelynek éves értéke nagyjából 8 milliárd dollár.  Eközben

csak idén több mint 7400-an (naponta több mint negyvenen) haltak meg fegyveres erőszakban 

az Egyesült Államokban, és fél év alatt 168 nyilvános lövöldözés történt.

Ennek ellenére a fegyverlobbi természetesen nem örül annak, hogy Trump megválasztása óta lejtmenetbe került a szektor. Miközben az elnök további segítséget ígért, a potenciális gyógyír kapcsán egyre meredekebb és európai ésszel nehezen felfogható dolgok kerülnek elő, legalábbis az egyébként elég erősen baloldali The Nation riportja szerint.

Vannak még ötleteik

A fegyverlobbi láthatóan a szabályok további lazításában és a potenciális felhasználók körének bővítésében látja a jövőt. Egyrészt az NRA erősen kampányol amellett, hogy minél több helyen (iskolákban, óvodákban, templomban, könyvtárban, akárhol) lehessen fegyvert viselni, ameddig az rejtve van. Továbbá annak is örülnének, ha ezekre a helyekre mindenki külön erre a célra, azaz nyilvános helyen, rejtett hordásra kifejlesztett apró fegyvert venne magának. Nem is beszélve a nők mint a fegyverőrületből eddig nagyrészt kimaradó csoport berántásáról, ne adj’ Isten külön nőknek gyártott és marketingelt fegyverekről.

Ennek érdekében az NRA erős törvénymódosítási lobbitevékenységet folytat. Egyrészt azt akarja áttolni a kongresszuson, hogy ha valaki egy államban kap fegyverviselési engedélyt, azt utána bármelyik másik államban használhassa. Ami természetesen elvenné az élét az egyes, balosabb államok szigorításainak. Hiszen hiába kötik szigorúbb feltételekhez valahol a fegyverviselést, ha aztán mégis el kell fogadniuk egy másik államban, jóval lazább követelményrendszer mentén kiadott engedélyt is.

A másik terep, ahol az NRA nyomul, a hangtompítóké: jelenleg ezt nehezebb beszerezni, de ha a fegyverlobbi álma valóra válik, minden akadály elhárulhat ez elől is. Kérdés persze, hogy az ember biztonságához miért kell hangtompító? Hát, hogy ne süketüljön meg a sok lövöldözésben! (Valóban ez a törvényjavaslat-kezdemény hivatalos indoklása.) Ezt a kampányt amúgy Donald Trump Jr. is erősen támogatja.

De ezek csak a szövetségi törvények, amelyek amúgy messze vannak attól, hogy valósággá váljanak. Ám állami szinten a konzervatívok 2016-os győzelmeik után már megindították a harcot:

  • Például tavaly óta Arkansasban és Georgiában is lehet már fegyvert hordani az egyetemi kampuszokon,
  • Észak- és Dél-Karolinában, Virginiában és Wisconsinban a fegyverviselési engedély kiadásának feltételrendszerén terveznek könnyíteni éppen,
  • New Hampshire-ben, Michiganben és Észak-Dakotában már könnyítettek is idén. Texasban pedig csak 2017-ben hét, fegyverviselést megkönnyítő törvényt fogadtak el.
  • Kansasban bár megpróbálták betiltani a fegyverviselést idén az elmegyógyintézetekben és kórházakban, de az NRA lobbitevékenysége miatt nem sikerült.

Tehát hiába Trump a fegyverlobbi kedvence, a fegyvergyártóknak mégsem jött be eddig. Viszont úgy tűnik, hogy még ha a közgazdaságtan szabályait nem tudják felülírni, akkor is megpróbálnak mindenképpen rásózni még egy adag fegyvert az amerikaiakra.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!