Még a mostani, magas ingatlanárak mellett is megérheti néhány évre lakást venni az egyetemista fiatalok családjának – derül ki az FHB friss elemzésénől. Ha a lakás kiválasztásakor odafigyelnek néhány tényezőre, a fedezeti időtáv (ennyi időre van szükség, hogy jobban megérje a vásárlás, mint a bérlés) kevesebb lehet, mint a képzési idő.
Magyarországon tavaly 53 ezren kezdtek nappali szakos hallgatóként a felsőoktatásban, idén is hasonlóra lehet számítani. A diákok jelentős része más városban tanul, mint ahol élt, kollégiumi férőhelyből viszont nincs elég, így sokan kényszerülnek lakást bérelni, ám ennek akár néhány éves időtávra is életképes alternatívája lehet a vásárlás.
Az árak között óráis szakadék tátong a különböző egyetemi városokban, Budapest a legdrágább, de vidéken is hatalmas különbségek vannak, Miskolc és Győr átlagos négyzetméterárai közt több mint 100 ezer forint.
A fővárosi kerületeknél is nagy a szórás, az egyetemisták mára lényegében kiárazódtak a belső kerületekből, és legtöbben a belvárostól távolabb fekvő, de jó közlekedésű lakásokat keresik bérlésre vagy vásárlásra.
Az FHB a Duna House bérleti díjait és az FHB Index értékesítési átlagárait felhasználva vizsgálta, hogyan alakulnak a fedezeti időtávok az egyes helyszíneken, de a modellbe nem kalkulálták bele a következő években lehetséges értéknövekedést, így a valóságban akár kevesebb is lehet a fedezeti időtáv.
Az adatok a szerint 50 százalékos önrésszel számolva a fedezeti időtávok jellemzően 2 és 4,3 év közöttiek az egyetemi helyszíneken, a drágább budapesti kerületekben és Győrben jellemzően magasabbak.
Az eredmények azt mutatják, hogy ezeken a helyeken a magasabb fedezeti időtávok miatt a pusztán az egyetemista gyermekek számára történő lakásvásárlás alapos mérlegelést igényel, a diákok ugyanis egy alapszakos diploma megszerzéséhez általában 3,5 évet tanulnak egy intézményben. Rövid távra vásárláskor különösen érdemes odafigyelni rá, hogy a lakás jó paraméterekkel rendelkezzen a jövőbeli továbbértékesítés vagy kiadás szempontjából.