Egyre nagyobb Romániában az OTP

2017.07.27. 12:08
Az OTP román bankvásárlással folytatja azt a stratégiáját, hogy célországaiban értelmezhető, azaz legalább 8-10 százalékos részesedésekre tör. Ebben a tervében segít neki az az előírás, hogy a négy görög nagybanknak el kell adnia a külföldi érdekeltségeit.

Görög tulajdonban levő román bankot vesz az OTP. A National Bank of Greece (NBG) megállapodást írt alá az OTP Bank Romania-val a Banca Romaneasca-ban meglévő 99,28 százalékos tulajdonrészének eladásáról, adta hírül az OTP.

Ez a tranzakció ugyan nem akkora lépés, mint a horvát Splistka megvétele volt az év elején, de így is a korábbi 2,2 százalékos részesedését 3,8 százalékra növeli az OTP Romániában. Ami pedig a piaci sorrendet illeti, eddig az OTP a 11. legnagyobb szereplő volt, most a 14. legnagyobb bankot vette meg és így a kettővel együtt már a román bankpiac 8. legnagyobb szereplővé lehet.

A mesterterv

Csányi Sándor körülbelül fél éve mesélt arról a Figyelőnek, hogy a nemzetközi terjeszkedésben az OTP-nek jelenleg két stratégiája van.

Ahol már jelen van, de kicsi a részesedése, ott olyan bankot szeretne vásárolni, amellyel gazdaságos méretet lehet elérni.

Új országban pedig legfeljebb akkor jelenik meg, ha olyan bankot tud venni, amelyiknek jelentős részesedése van. Ezt lefordítva az aktuális jelenlétre, a szerb, montenegrói, román piacon például még biztosan nézelődik a bank, a nagy kérdés, hogy Ukrajnával mi a terve, mert az egy jóval kockázatosabb piac. A román tranzakció áráról nincsen információ, az majd talán a zárás utáni első negyedéves gyorsjelentésből derülhet ki.

Még mindig nőhetne

Az OTP a most felcsillanó 8. helyre a „legerősebb középbank” szlogent találta ki, de az általunk megkérdezett három független tanácsadó szerint 8-10 százalékos részesedés alatt még egy olyan remek piacon sem lehet jól bankolni, mint a román.

A román amúgy azért Európa egyik legjobb bankpiaca, mert egyrészt a román GDP gyorsan növekszik, és ez a növekedési banki szempontból is kecsegtető, Más kelet-közép-európai országokban (Magyarország, Szlovákia) alapvetően az autóipar húzza a gazdaságot, de ez egy egyáltalán nem bankot használó ágazat, mert alapvetően anyavállalati finanszírozással dolgozik.

Közreműködők

A tranzakció tanácsadója a Societe Generale Corporate & Investment Banking volt, ami azért vicces, mert a SocGen csoport az egyik legerősebb versenytárs Romániában (övé a piac második legnagyobb bankja). Úgy tudjuk, hogy az igazgatóságnak a kialkudott vételár véleményezéséhez a KPMG adott egyfajta megerősítő véleményt.

Az OTP közleménye kiemeli, hogy a Banca Romaneasca a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt aktív., tavaly év végi mérlegfőösszege 1,570 milliárd euró volt. A munkavállalók létszáma 1148, a fiókok száma 109, ez nagyjából ugyanannyi, mint volt az OTP Romaniának, ami azért jelzi, hogy a görögök birtokolta bankban volt némi hatékonysági tartalék. Területileg a két hálózat elég szerencsésen kiegészíti egymást, az alkalmazottakat talán nem töltötte el akkora örömmel, de a közleménybe az is belekerült, hogy lát szinergiákat a bank.

Az OTP Bank Romania amúgy legutóbb 2014-ben vásárolt pénzintézetet, akkor a Millennium Bankot, ennek a tranzakciónak a pénzügyi zárására a 2018-as év elejéig kerül sor.

Versenytársak

A román bankpiacon a legnagyobb játékos a BCR, amely az Erste tulajdonában van. Piaci részesedése 16 százalék. A bankot korábban a hazai CIB éléről ismerhető Tomas Spurny válságmenedzser-bankár vezette, amire azért volt szükség, mert a banknak vészesen sok rossz hitele volt. A helyzet sokat javult és a bank egy jelentős rossz hitel állományt el tudott adni a Deutsche Banknak.

A második-harmadik számú szereplő a hazai tulajdonban álló Banca Transsylvania és a Soc-Gen csoport birtokában álló BRD 13-13 százalékkal, de a negyedik-ötödik játékos is ismert a hazai piacról, ők az UniCredit és a Raiffeisen 8-8 százalékkal.

Görög bankeladások

Érdekes az eladói oldal helyzete is. A négy legnagyobb görög bank (NBG, Alpha, Eurobank és Piraeus) korábban állami tőkeinjekciót kapott. Az Európai Unió azonban előírta, hogy a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (HFSF – Hellenic Financial Stability Fund) segítségének az a feltétele, hogy a görög bankok eladják a külföldi érdekeltségeiket.

Emlékezhetünk, ez ilyenkor bevett előírás, a német BLB és a belga KBC is kapott korábban ilyen ukázt. Erre bőven volt idő, nem egyik napról a másikra kellett a leánybankokat eladni,

de a görögök nagyon vonakodtak az értékesítésekkel.

Nem véletlenül, a görög bankrendszer jövedelmezősége pocsék, inkább a végeken tudtak pénzt keresni. A görög bankok amúgy fénykorukban lelkesen akviráltak a Balkánon, Macedóniában, Albániában, Cipruson is erősek voltak, de egyiptomi és dél-afrikai bank is volt görög tulajdonban, és több helyen is jellemző volt, hogy biztosítótársaságok is tartoztak a csoporthoz.

Az NBG az eladásokat a bolgár bankjával, a United Bulgarian Bankkal kezdte, erre is rárepült az OTP, de ott a KBC megelőzte. Csőben van még az NBG szerb bankjának eladása is, ott az OTP szintén szóba jöhet, mint vevő, mert a szerb piacon az OTP annak ellenére kicsi játékos, hogy korábban, jó sok munkával és nehézséggel három kisbankot is integrált.