Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

600 ezer magyar hagyhatta el az országot

025
2017.08.30. 10:56

A Portfolio becslése alapján nagyjából 600 ezer magyar állampolgár vándorolt ki az országból az Európai Unió más tagállamaiba. 

A becslés azért érdekes, mert az EU-n belül nincs egységes adatbázis az uniós belüli migrációról, ezért elég nehéz pontos becslést adni a kivándorolt magyarok számáról. A Központi Statisztikai Hivatal 2014-ben hozott ki egy konzervatív, 350 ezres becslést a külföldre vándorolt magyarok számáról, ez a 2013 eleji állapotokat becsülte, aztán a KSH Népességtudományi Intézete 2015 elején publikált egy kutatást, ami szerint 2014 elején 330 ezer magyar élt Európában. 2014 tavaszán a külföldi cégalapítással foglalkozó kftkreator.hu oldal is készített egy becslést, ők 600 ezerre tették a kivándorlók számát.

Ezek a kutatások mind uniós tükörstatisztikákat vesznek alapul különféle korrekciókkal, és mivel régi adatokkal dolgoznak, a legfrissebb is csak a 2013-as állapotokat becsli. A becslések több dolog miatt sem egységesek, például van ahol csak a népszámlálások adataiból lehet kiindulni, ami miatt Görögországban és Horvátországban például csak 2011-es adatok állnak rendelkezésre, máshol pedig munkaerő-piaci, adózási, vagy társadalombiztosítási statisztikákból becslik a bevándorlók számát.

Anglia, Németország, Ausztria

A lényeg hogy a módszertan különbözősége miatt nagyok lehetnek az eltérések (erről itt írtunk részletesebben). Ráadásul ezek a statisztikák nem tartalmazzák a nem bejelentett munkavállalókat, az ingázókat, és a visszatérés még a kivándorlását is rosszabbul van dokumentálva, így a nettó számok még nehezebben becsülhetőek.

A Portfolio becslése alapján az jött ki, hogy nagyjából 600 ezer magyar állampolgár él más EU-s tagállamokban. A legtöbben az Egyesült Királyságban élnek (250 ezer), de szintén sokan mentek Németországba (192 340) és Ausztriába (72 390). Svédországban és Hollandiában is tízezer feletti szám jött ki. A francia statisztikai hivatal a lapnak egy 146 ezer fős adatot adott meg, de mivel ez irreálisnak tűnt, a számolásban az Eurostat becslését használták fel.

forrás: Portfolio
forrás: Portfolio

Ez alapján első ránézésre nem változott a kivándorolt magyarok száma 2014 óta a kftkreator.hu becsléséhez képest, de ők még közel tízezer fővel számoltak Szlovákiában, nyolcezerrel Svájcban, majdnem kétezerrel Norvégiában, ezerhatszázzal Romániában, és a brit lakosságra vonatkozóan egy 300 ezres becslést fogadtak el (ez a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése volt). Ez így három év alatt 70 ezres növekedést jelent. (A részletes módszertant a Portfolio cikkében, ide kattintva tudja megnézni.)

Az Economist legutóbbi számában megjelent cikk szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy véget ért a kelet-európai munkavállalók nyugatra vándorlása, vagy legalábbis lassulni látszik ez a trend. A lap szerint az adatok azt mutatják, hogy 2010 óta a 11 posztkommunista ország közül 9-ben csökkent a nettó migráció mértéke, és egyes ingatlanpiaci cégek is azt látják, hogy a hazatérők is megjelentek a piaci keresletben.

Véget érhet az elvándorlás, de még nem fordul a trend

A cikk az IMF tanulmányára hivatkozva említi meg, hogy a kelet-európai térség népessége 18 millió fővel csökkent 1992 és 2015 között a kivándorlás miatt, tehát a népesség hat százaléka elvándorolt az EU keleti tagállamaiból. A hazatérési hajlandóságot segíti, hogy a munkaerőhiány miatt az egész régióban elkezdtek emelkedni a bérek, ráadásul sok nyugat-európai országhoz képest arányaiban olcsóbb a lakhatás a kelet-európai országokban.

Az Economist a magyar trendekről külön nem ír sajnos, van viszont egy érdekes ábra a cikkben, ami azt mutatja meg, hogy 2004 és 2017 között mennyivel nőtt Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP. Ebből az derül ki, hogy bár Magyarországon az uniós átlag felett nőtt, az említett országokhoz képest Magyarországon volt a legkisebb a növekedés.

László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem professzora az Inforádiónak a cikk kapcsán azt mondta, a munkerőhiány miatti kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet és a növekvő bérek önmagukban még nem fogják megfordítani a trendeket. László szerint csökkenti az elvándorlási kedvet, hogy például a brexit miatt bizonytalan a helyzet az Egyesült Királyságban, de ez még nem jelenti azt, hogy megfordulna a tendencia és erőteljes lenne a hazaáramlás.

„Az, hogy Magyarországon emelkednek a munkabérek, relatíve felértékeli a hazai munkaerőpiacot és a munkalehetőségeket külföldhöz képest, ami valamennyire csökkenti a kifelé irányuló mozgást, és erősödik a magyar munkaerőpiac megtartóereje. A kettő között azonban nincs akkora átfordulás, hogy azok, akik régen külföldön vannak, önmagában ezért hazajöjjenek. Ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiac megtartóereje emelkedjen, a hazai bérszintnek és a külföldi megélhetési lehetőségeknek sokkal közelebb kell kerülniük" - mondta a lapnak.