Iván
8 °C
22 °C

Hernádi Zsolt kontra Horvátország: ellentámadás

2017.09.05. 16:11
Nem csökkennek, sőt továbbra is inkább gyarapodnak a frontok Hernádi Zsolt Mol-vezér és Horvátország között. Most éppen arról szól egy horvát lapértesülés, hogy Hernádi Zsolt nyújtott be egy jogi keresetet az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Úgy tudjuk, hogy mindez már korábban történt.

Horvátország megsértette az emberi jogaimat! – a horvát Jutarnij List és az értesülést itthon bemutató Portfolio.hu szerint ezt állítja Hernádi Zsolt, a tőzsdén jegyzett magyar olajmulti, a Mol Nyrt. első embere. A vezérigazgató szerint mindez akkor történt, amikor a dél-nyugati szomszédunk európai elfogatóparancsot adott ki ellene. A most kiszivárgott eljárást valójában Hernádi már korábban indította.

Ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni azon, hogy pontosan milyen is most Hernádi Zsolt jogi helyzete, illetve hova utazhat és hova nem a vezérigazgató.

Korábban már arról lehetett olvasni, hogy az Interpol véglegesen visszavonta az ellene kiadott elfogatóparancsot (amelynek mókás eleme volt, hogy a vezérigazgatóról éppen egy INA-s nyakkendőben készült fotót rakott fel az oldalára a bűnüldöző szervezet), de a helyzet mégis összetett maradt.

Közelre igen, Európába nem, messzire igen!

Hernádi, mint egy globális jelenléttel bíró cégcsoport első embere nyilván szívesen utazott volna gyakrabban külföldre, ezt több kétoldalú egyezmény (szlovák, német, osztrák), alapján sok európai országba is megtehette volna, de az érvényben maradt európai elfogatási parancs és bizonyos speciális helyzetek miatt Horvátországba, Oroszországba, Franciaországba, vagy éppen az Egyesült Királyságba mégis kockázatos lett volna mennie. Európán kívül aztán ismét bármerre nyugodtan utazhatott volna elvileg, azt viszont már alighanem csak ő maga, illetve a jogászai tudják pontosan, hogy hová is jelent számára továbbra is kockázatot az utazás.

Horvátország pofonokat kapott

A mostani kereset szerint éppen az utazási korlátok és más túlzott személyes terhek miatt kellene Horvátországnak részletesen is megindokolnia a korábbi elfogatóparancsot és más jogi lépéseket.

A Mol-INA, vagy Hernádi-Horvátország ügyekben eközben tényleg nagyon szövevényes lett a jogi helyzet, de az elmúlt egy évben a magyar fél pozíciója sokat javult.

Egy mondatban az ügy elejéről: horvát szervek régóta korrupcióval vádolják Ivo Sanader horvát ex-miniszterelnököt, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezért, akik mindezt kategorikusan cáfolják, az eljárások során soha nem került elő érdemi bizonyíték a gyanú csak egy megbízhatatlan tanú, egy Robert Ježić nevű horvát oligarcha tanúvallomására alapult.

Nincs ítélet

A jobboldali Sanader az első- és másodfokú ítéletekben mégis hosszú börtönbüntetéseket is kapott, mindez azonban semmivé vált 2015 nyarán, amikor a horvát Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat.

Sanader szerepe kicsit a mi Gyurcsány Ferencünkéhez hasonlatos, legalábbis annyiban, hogy kormányfői bukása után egyiküket sem csak a politikai térfél másik oldalán, de a sajátján is amolyan szitokszóként szokás kezelni.

A perek és viták mögött bőven van üzleti érdekkonfliktus is, hiszen Horvátország azt is állította, hogy a Mol korrupció segítségével szerezte meg az INA irányítását, és nem tartotta be a fejlesztési vállalásait.

Eközben Svájcban

Emiatt aztán Horvátország nemzetközi bírósághoz fordult. Svájcban, az UNCITRAL (United Nations Commission on International Trade Law) szabályok szerint működő, genfi székhelyű nemzetközi választott bíróság előtt perelt,

de a bíróság végül minden pontban a Molnak adott igazat.

A vizsgálat részben Hágában zajlott, még Hernádit is meghallgatták, aki speciális garanciákat kapott arra, hogy a vallomástételhez kapcsolódó utazása során nem érvényesülhet ellene semmilyen elfogatóparancs. Horvátország végül tényleg méretes pofonba szaladt bele, hiába tiltakozott, még a teljes perköltséget is meg kellett fizetnie. Nem segítette a Mol - Horvátország viszonyt az sem, hogy Zágrábban kiszivárgott, büntetőjogi mesterterv készült a Mol üzleti és tárgyalási pozíciójának gyengítése érdekében.

Gondolhatnánk, hogy ezen a fejleményen is felbátorodhatott Hernádi és jogi csapata, amikor később ő kezdeményezett, de úgy tudjuk, hogy valójában már előbb elindította a mol-vezér ezt az eljárását.

Kiszáll a Mol?

És milyen üzleti kihatásai lehetnek a pereknek? Tavaly karácsonykor nyílt új fejezet a Mol és az INA viszonyában, amikor a katolikus országban Andrej Plenković miniszterelnök egy szentestén megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón azt jelentette be, hogy Horvátország megveszi a Mol-tól az INA horvát olajipari csoport 49 százalékát.

Elsőre jól hangzott, hiszen Zágrábban is élénk harc folyik a „nemzetellenes” multik ellen, de aztán amikor a kép kitisztult, hamar kiderült, hogy a dealre nincsen forrás és csak azért kellett a kommunikációs térben előreszaladni, mert Horvátország valójában ezen a napon kapott értesítést a teljes perveszteségről.

Van-e ár?

Hernádi lépése ugyanakkor arra is utal, hogy nagyon messze lehet a megállapodás az INA sorsáról Ezen új per mellett ugyanis Washingtonban is zajlik egy eljárás, ennek a szereplői a Mol és a horvát állam. A Mol itt azt szeretné elérni a befektetés-védelmi választott bíróságon, hogy a horvát fél fizessen azért, amiért szerződésszegésben van (elsősorban az INA gázüzletágának szabályozásával kapcsolatban). A tét: többszázmillió dollár.

Becslések szerint a Mol 2,5-3,3 milliárd dollárt szeretne kapni az INA-pakettért, de a horvátok nincsenek könnyű helyzetben. A gazdaságuk ugyan már több éve nő, a turizmus rekordszezont tud maga mögött, de a Mol számára ezt a többmilliárd dolláros összeget aligha képes előteremteni Zágráb.

Agrokor

Még akkor sem, ha ötletekben nincsen hiány, a horvátok szerettek volna nemzetközi jogorvoslattal az INA Szíriában elvesztett gázmezőiért kártérítést szerezni, felmerült a HEP áramcég, vagyis a „horvát MVM” negyedének eladása. Csak közben a legnagyobb horvát magángazdasági csoport, az Agrokor is megroggyant, így érdemes tartalékolnia is, a forrásokban továbbra sem bövelkedő kormánynak.

Az pedig már megint inkább csak egy mókás összefüggés, vagy a kelet-közép-európai térség üzleti elitjének méretét mutatja, hogy a már citált Jutarnij List nemrég arról is írt, hogy Csányi Sándor OTP-vezér (és Mol-alenök) Zágrábban tárgyalt Anton Ramljak Agrokor-ügyi kormánybiztossal.

A lap szerint Csányi mindenféle érdekeltséget megvenne az összetett élelmiszeripari csoporttól.

Korábban egyébként mi is azt hallottuk, hogy Csányi Sándor és fia, Csányi Attila meglátogatta a horvát konszern rendkívül modern húsipari cégét, a Piket.

Azt nem tudjuk, hogy Csányi végül fog-e tudni portfólió-elemeket vásárolni az Agrokor-birodalomból, mindenesetre a már meglevő szegedi Pick mellé megszerezhető Pik-kel, nagyon új hangzású márkanevet senkinek nem kellene megtanulni.