Olivér
5 °C
8 °C

Soha nem volt még ilyen könnyű menekültként munkát találni

2017.09.06. 13:13
A hazai munkaerőpiacon különösen nagy hátránnyal indulnak a magyarul nem beszélő, a társadalomban még javában a helyüket kereső frissen befogadott menekültek, az óriási munkaerőhiány miatt viszont most éppen nagyon könnyű munkát találni még nekik is. A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület főleg építőipari és vendéglátóipari cégeknek közvetít menekült munkavállalókat, és azt mondják, aki most megkeresi őket, annak majdnem biztosan tudnak valami munkát ajánlani. Az Abcúg cikke.

Menekültként talán soha ilyen könnyen nem lehetett munkát találni az országban – nyilatkozta Faragó Renáta, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület munkatársa, a Hír TV Egyenesen című műsorában, ahol a szervezet Magyarországon élő menekülteknek szervezett balatoni kirándulása miatt készítettek vele interjút. (A kirándulásról készített képriportunkat itt nézheti meg.)

Pedig egyáltalán nem tűnik magától értetődőnek, hogy olyan nagyon egyszerű lenne Magyarországon menekültként munkát találni. A kormányzati menekültellenes kampány formálta meglehetősen idegenellenes közhangulat, aminek része volt a “Bevándorlók elveszik a magyarok munkáját” üzenet is, épp ennek ellenkezőjét sejtetné.

Magyarországon azonban jelenleg olyan mértékű a munkaerőhiány, hogy az olyan hátrányból induló munkavállalók, mint a magyarul nem beszélő menekült vagy oltalmazott státuszúak után is kapkodnak a munkaadók.

Minderről Barcza Ildikó és Zentai Lilla, a Menedék egy éve működő munkaerő-piaci integrációs programjának munkatársai beszéltek az Abcúgnak. A szervezet az egyik fő közvetítő a nálunk munkát kereső elismert menekültek és a munkaerőt kereső munkáltatók között. Azt mondják, aki most megkeresi őket, annak nagy valószínűséggel találnak valamilyen munkát.

Konyhán vagy gyártósoron a legkönnyebb

“A munkaadók nem kifejezetten külföldieket szeretnének foglalkoztatni. Bárkit felvennének, de mivel nem találnak magyar munkaerőt, ezért nyitnak a külföldiek felé is” – magyarázta Zentai Lilla.

Építőipar, vendéglátóipar – ezekre a területekre keresnek dolgozókat leggyakrabban a Menedéknél, és ezek azok az állások, amik a Magyarországra csak néhány hónapja érkezett, tehát magyarul még biztosan nem beszélő menekülteknek is a legkézenfekvőbb első munkahelyek. Egy konyhai vagy gyári betanított munkás könnyen elsajátíthatja az a pár száz szavas szókészletet, ami ahhoz kell, hogy el tudja végezni a feladatát.

Hiába van valakinek anyaországában szerzett szakképesítése, ha nem beszéli a nyelvet, jó eséllyel nem fog tudni azon a területen dolgozni az első időszakban

– mondta Barcza Ildikó, aki ismer olyan villanyszerelőt, aki most giroszozót üzemeltet, vagy volt hivatalnokot, aki épp kisboltot működtet.

Ugródeszka

Ezekre a munkákra leginkább egyfajta lépcsőként tekintenek a Menedék pártfogoltjai, ahonnan idővel valami komplexebb, jobban fizető következő munkahely felé törekszenek. Annál is inkább, mert már az első munkahelyükön fejlődik a nyelvtudásuk, amire a mindennapi nyelvhasználat fejlesztő hatása mellett sokszor maguk a cégek is rásegítenek.

“Épp most keresett meg minket egy mosonmagyaróvári gépipari vállalat, hogy most már több külföldit is foglalkoztatnak, ezért megszerveznék a magyar, mint idegen nyelv oktatást ezeknek a dolgozóiknak” – magyarázta Zentai Lilla, majd hozzátette: tapasztalat, hogy az első menekült felvétele után az esetek többségében továbbiakat is alkalmaznak a cégek.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2013-as év eleje óta 781 menedékkérő kapott menekült, 1364 pedig oltalmazott státuszt. Ebből a több mint kétezer fős tömegből azonban nem sokan maradnak Magyarországon, ráadásul ebben a számban benne vannak a nem aktív, hanem idős vagy fiatalkorú menekültek is. Azt nem lehet pontosan tudni, hányan keresnek állást a magyar munkaerő-piacon az elismert menekültek között.

A Menedék programja eddig mintegy 250 embert ért el, ami Barcza Ildikó szerint jó aránynak számít, és leginkább annak köszönhető, hogy a szervezet már a befogadó állomásokon tájékoztatja az érintetteket erről a lehetőségről.

Elengedték a kezüket

A menekültek státuszuk megszerzése után semmilyen gyakorlati segítséget nem kapnak az államtól ahhoz, hogyan fogjanak neki az állás- vagy lakáskeresésnek. Ezzel már kizárólag civil szervezetekhez fordulhatnak.

Pedig nagyon is fontos, hogy a menekültek lehetőleg minél hamarabb munkát találjanak. A kormány ugyanis 2016 júniusában megszüntette a nekik járó beilleszkedési támogatást, ami azt jelenti, hogy az elismert menekültek és oltalmazottak semmilyen, külön menekülteknek járó szociális juttatásra nem jogosultak – addig sem, míg maguktól nem képesek boldogulni. Míg korábban magyarországi életük elkezdéséhez fokozatosan csökkenő összegű, de havonta folyósított támogatásban részesülhettek, mára saját erejükből kell elindulniuk.

“Ez sokszor azt jelenti, hogy előbb lesz munkahelyük, mint stabil lakhatásuk” – magyarázta Zentai Lilla, aki azt tapasztalja, sokan kötnek ki hajléktalanszállón vagy családok átmeneti otthonaiban, miután el kell hagyniuk a befogadó állomást, ahol a státusz megszerzése után mindössze egy hónapig tartózkodhatnak.

“Ha nem lenne ez a hatalmas munkaerő-piaci hiány, akkor el sem tudnám képzelni, hogy mit tudnánk kezdeni ezekkel az emberekkel” – tette hozzá Zentai, aki szerint álságos arra hivatkozni, hogy a menekültek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint egy magyar állampolgár, “miért kéne nekik plusz juttatásokat adni?”. “Ezek az emberek nem beszélik a nyelvet, nincsenek kapcsolataik Magyarországon, a lakhatásuk sem megoldott. Egyértelmű hátrányokkal indulnak a munkaerőpiacon, az életben” – tette hozzá.

Bejelentett munka kell

A másik ok, amiért minél gyorsabban igyekeznek munkát találni a menekültek, mert magyar állampolgárságot csak akkor szerezhetnek, ha bizonyítják, befogadásuk óta rendszeres adófizetők voltak. “Ezért is fontos, hogy legális, bejelentett munkát szerezzenek”.

Ez így, hogy munkaerőhiány van, sem könnyű – az építőipar a munkaügyi hivatal felmérései szerint például még mindig a feketemunkával leginkább fertőzött foglalkoztatási terület -, de választási lehetősége most mindenképp több van az álláskereső menekülteknek. “Könnyebb visszautasítani egy be nem jelentett munkát úgy, hogy valószínűsíthető: lesz más álláslehetőség” – mondta a Menedék szociális munkása.

A szervezet programjának van olyan eleme is, ami a kényszerből pályaelhagyóknak segít visszatérni eredeti foglalkozásukhoz. Gyakornoki programot indítottak menekülteknek, hogy az adott szakterületükön egy fogadó intézménynél helyezkedhessenek el, és néhány hónap alatt képet kapjanak arról, mit kell tenniük, hogy szaktudásuk hasznosuljon a magyar munkaerő-piacon. Egy szír gyógyszerésznő például egy budapesti gyógyszertárban volt gyakornok, most épp intenzív magyar nyelvtanulásba kezdett, hogy a szaktudása elismertetéséhez szükséges különbözeti vizsgáit elvégezhesse.

A munkaerő-piaci programhoz a Menedék az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaptól kapott pályázati forrásból magyar nyelvi fejlesztést is szervez, a gyakornoki programban résztvevőket pedig havi harmincezer forintos ösztöndíjjal is tudják támogatni.

A munkáltatónak is kell a közvetítő

A munkáltatóknak épp olyan nagy szüksége van közvetítőre, mint a menekült munkavállalóknak – Barcza Ildikó szerint nagy az információhiány az ide érkező menekültekkel kapcsolatban: honnan jöttek, hogyan élnek itt, mit lehet róluk tudni, és a velük való munkában milyen nehézségek, kihívások merülhetnek fel.

Kevesen tudják például, hogy az elismert menekültek és oltalmazottak foglalkoztatása semmivel nem kerül több adminisztrációs munkába, mint a magyar állampolgárok foglalkoztatása, előbbiek munkavállalásához ugyanis szintúgy nem kell munkavállalási engedély. A Menedék munkatársai a kezdeti, főleg nyelvi korlátok miatt kialakuló kommunikációs problémákat is próbálják áthidalni a munkáltató és a munkavállaló között – ha kell, benne maradnak a közvetítő szerepben.

Ami a menekültek foglalkoztatása felé nyitó cégeket illeti: nem csak fővárosi, de sok vidéki vállalkozás is érdeklődik munkaerő iránt. Barcza Ildikó szerint azonban, hacsak lakhatásukat a munkáltató nem biztosítaná, egyelőre nehezen hagyják ott a jellemzően fővárosi lakóhelyükön kialakított kapcsolati hálójukat a munkakereső menekültek.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?