10 milliárdot bukott az állam eddig a csekkes francia cégek kiebrudalásán

Perköltséggel és a késedelmi kamattal együtt összesen 10,1 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam a Ticket Express jegyeit forgalmazó francia Edenrednek, amiért 2012-ben kvázi állami monopóliummá lett az étkezési csekkek piaca - tudta meg a Zoom.hu a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.

A lap cikkéből kiderül, hogy amennyiben az állam a többi pert is elveszti, a csekkpiac 2012-es államosításának kártérítésekből származó költségei akár 30-40 milliárd forintig is nőhetnek.

Einstandolták a piacot

A kormány 2012-ben döntött a korábban francia cégek által uralt cafeteriapiac átalakításáról. A három legnagyobb utalványkibocsátó a Sodexo, a Le Chèque Déjeuner és a Ticket Restaurantot gyártó Edenred volt, rajtuk kívül még néhány magyar cég,és nagy üzletláncok saját utalványai voltak elérhetők.

Azért érte meg a bér egy részét cafeteria formájában adni a dolgozóknak, mert ez a juttatás kedvezőbb adóbesorolás alá esett, mint a pénzben kifizetett jövedelem. A 2012-es szabály aztán fenekestül felforgatta a piacot, és a szektor totális állami leuralását hozta: a szabályokat úgy módosították, hogy a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után 31 százalékot kell fizetni (ezt később 35-re módosították), viszont minden egyéb béren kívüli juttatás 51 százalékkal adózik.

Ez persze teljesen új helyzetet teremtett, hiszen a továbbiakban sokkal jobban megérte az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, így a korábbi piacvezetők viharos sebességgel vesztették el szerződő partnereiket. Korábbi pozícióikat csak az első egy évben tudták többé-kevésbé megőrizni, amikor az állami utalványkibocsátók még nem állapodtak meg a legnagyobb élelmiszerláncokkal az elfogadásról. 2013-ban aztán a kormány még egy módosítással bevitte a kegyelemdöfést az utalványosoknak: fogyasztásra kész hideg és meleg ételt azóta már csak Erzsébet-utalványra lehet venni.

A változás a cégek nyereségességén is meglátszott. Az Edenred árbevétele a 2011-es 5 milliárdról először 2012-ben 977 millióra esett vissza, 2013-ra 42 millióra zuhant, majd 2014-ben egy kicsit visszakapaszkodott, de így is csak 185 milliót ért el. A Sodexo 3 milliárdról csúszott le 1 milliárd körüli éves árbevételre, és nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. Egyikük sem vonult ki a magyar piacról, nem úgy, mint a Le Chèque Déjeuner: miután 2012-ben több mint fél milliárdos veszteséget könyveltek el, 2013-ban kifizették a tartozásaikat és bezárták a boltot.

Nem számítottak a kártérítésre 

A magyar állam törvénykezésének vesztesei, a Sodexo, a Le Cheque Déjeuner, és a Ticket Express szinte azonnal bíróság elé vitték az ügyet, és az Edenred tavaly meg is nyerte a magyar állami ellen indított pert a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). Ez alapján a magyar államnak 7,1 milliárd forintos kártérítést kell fizetnie, ami  perköltséggel és a késedelmi kamattal együtt összesen 10,1 milliárdos költséggé nőtt.

Az NFM ennek az összegnek a töredékét, 1,5 milliárd forintott tervezte be a büdzséjében idén peres ügyekre, ami arra utal, hogy nem számítottak arra, hogy elvesztik a pert. Az NFM a lapnak azt írta, „a magyar állam a továbbiakban is mindent megtesz, hogy az utalványos ügyekben kifejtett álláspontjának a még rendelkezésére álló jogi eszközöket kihasználva érvényt szerezzen", ami arra utal, hogy az Endered ügyében fellebeztek a döntés ellen, a Sodexo, Le Cheque Dejeuner által indított per pedig még nem zárult le.

Ha az Edenred ügyében a döntés helyben marad, akkor nem sok jóra számíthat a kormány, ugyanis a Ticket Express Kft.-nek és a csoporthoz tartozó Edenred Magyarország Kft.-nek a válság sújtotta 2010-es évben 6,1 milliárd forintos nettó árbevétele volt, és ezután kaptak 7,1 milliárdos kártérítést. A Sodexo Pass Kft. és a Sodexo Magyarország Kft. együttes árbevétele 19,1; a  Le Cheque Dejeuner Kft. bevétele pedig 1,6 milliárd forint volt, így könnyen lehet az az ügy vége, hogy a magyar államnak még 20-25 milliárd forintnyi kártérítést kell majd fizetnie.

A cafeteria-piacról itt írtunk részletesebben.