Olivér
5 °C
8 °C

Brutális pusztítást okoz a globális homokláz

2017.09.21. 10:40
Világszerte rohamosan nő a homok iránti kereslet, ez manapság az egyik legfontosabb természeti erőforrás. A kereslet növekedése miatt a homokkitermelés egyre jobb biznisz, ahogy azonban a természeti erőforrások kiaknázásánál lenni szokott, a kitermelést a világ szerencsétlenebb részein rettenetes környezetrombolás kíséri. Ha pedig így haladnak a dolgok, akkor kutatók szerint a 21. századi homokláz világszerte súlyosan károsíthatja az ökoszisztémát, élőhelyeket tehet tönkre és emberi közösségek életét lehetetlenítheti el.

Elapadó folyómedrek, lerombolt tengerpartok, kifosztott tengerfenék, a vízi élővilág pusztulása, őshonos fajok kihalása, invazív fajok terjedése, a halászat és a mezőgazdaság tönkretétele, a természeti katasztrófák hatásainak felerősödése és végső soron az emberi élet ellehetetlenítése bizonyos helyeken – nem, ez nem (csak) az éghajlatváltozás bűnlajstroma, és nem is valami béna katasztrófafilm sztorija. 

Hanem a 21. századi homokláz egyes valós és potenciális környezeti hatásai a téma kutatói szerint. A homok ugyanis jelenleg a legnagyobb tömegben kitermelt természeti erőforrás a világon, több homokot „bányásznak”, mint olajat, szenet vagy bármi mást. Ahogy pedig a homok iránti kereslet brutálisan nő, a homoklázból profitálni vágyók egyre messzebbre és mélyebbre hajlandóak elmenni az újabb lelőhelyekért. Ez pedig a világ kevésbé szerencsés helyein beláthatatlan környezetrombolást okoz.

Arról korábban részletesen is írtunk, hogy a homok meglepő módon a víz után a második legkeresettebb természeti erőforrás jelenleg a világon, és a 21. században a kereslet növekedésével és a kínálat szűkösségével egyre fontosabb lesz majd, úgy gazdaságilag, mind politikailag. De a jelek szerint nemcsak gazdaságilag, hanem környezetvédelmi szempontból is egyre fontosabb témává válik majd a homok, ha az egyelőre csak kisebb közösségeket érintő ökológiai hatások felerősödnek.

Nincs homok, nincs víz

A homoklázat elsősorban az hajtja, hogy homok nélkül nincs beton, se üveg, beton és üveg nélkül pedig elég nehéz építkezni. Márpedig Kínában és a Közel-Keleten mostanában elég sokat építkeznek, amihez elég sok homok kell. 1900 és 2010 között 23-szorosára nőtt az építési céllal kitermelt nyersanyagok volumene; az építőanyagoknak pedig, bármennyire is furcsának tűnik, a mai napig mintegy háromnegyede homok. De emellett kismillió más helyen is elengedhetetlen anyagról van szó, például a fogkrémben, okostelefonok kijelzőjében vagy olajkutakban is megtalálható. 

Viszont nem minden homok egyenlő, és ez a fő gond. Ugyan elég kézenfekvő dolog lenne szépen elhordani a sivatagokban nagyjából végtelen mennyiségben jelen lévő anyagot, a sivatagi homok sajnos túl finom szemcséjű, ezért ebből nem lesz se cement, se fogkrém. Az ipari felhasználásra alkalmas homok jellemzően a tengerpartokon és folyómedrekben terem, pont ezért viszont a homokláz miatt ezek a helyek egyre nagyobb veszélyben vannak.

Az elharapódzó ipari homokbányászat pedig a BBC cikke szerint egyes helyeken 

teljesen felborítja a helyi ökoszisztémát, és ezzel életeket, élőhelyeket tesz tönkre.

Kenyában néztek utána a féktelen homokkitermelés környezeti hatásainak, ahol az ökoszisztéma rombolásának egy különösen brutális példáját találták. Az ország déli részén lévő Makueni megyében az emberek korábban a folyómedrek homokjába fúrt kvázi kutakból nyertek ki vizet: a homok az esős évszakban megkötötte a vizet, amely így felszín alatt megmaradt a szárazság idejére is. Mára azonban a homokot elhordták, a mederben pedig nem maradt más, csak kőzet. A kőzet viszont nem köt meg semmit, így az esős évszak csapadéka gyakorlatilag elszökik, a szárazságban pedig nincs honnan vizet szerezni. 

A dolog olyannyira látványos, hogy egyes helyeken tíz méterrel csökkent a meder szintje. Néhány év alatt sok évtized hordalékát hordták el, hogy aztán az ország többi részén infrastruktúrát, utakat és vasutat építsenek belőle. Amikor pedig a helyi rendőrség megpróbált fellépni a dolog ellen, egész egyszerűen lenyilazták az illegális homokbányászatot megfékezni próbáló járőrt. Eltökéltségük nyomatékosítása végett a koponyáját szétzúzták és össze is vagdosták.

Világszerte probléma

De ez csak egy a sok hasonló mikrosztori közül, amelyekből egy, a Science című mértékadó tudományos magazinban szeptember elején megjelent cikk egy egész csokrot közöl. Eszerint a féktelen homokbányászat 

  • Indiában a gangeszi folyamidelfin és a ganeszi gaviál (krokodil) részben a homokbányászat okozta környezeti változások miatt kerül a kihalás szélére, Brazília délkeleti részén a mocsári élővilág pusztul, amiért elszívják alóla a homokot.
  • A homokkal együtt természetesen sok minden mást is kibányásznak és elszállítanak a világ távoli részeire. Így például az egyik legagresszívabb édesvízi invazív faj, a nagy kosárkagyló globális terjeszkedésében is nagy szerepe volt a homokkereskedelemnek.
  • A Mekong-deltában, Délkelet-Ázsia legfontosabb mezőgazdasági területén a folyómederből való illegális homokbányászat miatt egyre több sós víz kerül vissza folyóba a torkolatnál a száraz évszak során. Emiatt egyre több ültetvény szikesedik el a térségben, és a vízellátásban is problémákat okoz a sós víz visszafolyása.
  • Hasonló a helyzet Srí Lankán, ahol a folyókba betörő só szintén fenyegeti az ivóvízellátást, másfelől az mezőgazdaságot is – a megfelelő öntözővíz hiánya miatt számos haszonnövény, például a kókusz, tea vagy kaucsuk terméshozama jelentősen visszaesett.
  • Srí Lankán a homokbányászat okozta partrombolás felerősítette a 2004-es indiai-óceáni cunami pusztítását is. Ironikus módon viszont a cunami utáni újjáépítés tovább fokozta a homok iránti keresletet.
  • A homok elhordása pedig önmagában is növeli a katasztrófák, elsősorban a földcsuszamlások és árvizek esélyét. Vietnamban nemrégiben pont ezért kellett 1200 családot elköltöztetni.
  • De közegészségügyi kockázatok is bőven vannak. A homokkitermeléssel sok helyen nagyobb pocsolyák, állóvizű medencék jönnek létre a folyómedrekben. Ezek a pocsolyák pedig kitűnő szaporodási területet jelentenek a maláriát terjesztő szúnyogoknak is. Iránban és Nyugat-Afrikában is kimutatták a homokkitermelés indirekt hatását a járványok terjesztésében.

És ez vélhetően csak a jéghegy csúcsa. Mivel a homokkitermelés csak az utóbbi években pörgött föl ilyen mértékben, egyelőre sok helyen még nem kutatják megfelelően a hatásait. Vélhetően világszerte még kismillió hasonló gondot okoz a talaj elhordása, csak nem kapott még nagyobb publicitást minden történet.

A közhomoklegelők tragédiája

Bár ezek egyelőre lokális bajok, pont elég van már belőlük ahhoz, hogy a homokkitermelés  problémái már messze nem csak egy-egy kisebb közösség bajai. A Science-cikk szerzői szerint komolyabb nemzetközi szabályozás nélkül a homokpiacon is lejátszódhat a közlegelők tragédiája, azaz az egyéni önzés miatt a végén mindenki rosszabbul jár.

A szabályozás viszont nem mindig egyszerű.

  1. Egyfelől a homok relatíve egyszerűen kitermelhető, miközben a homokhoz való hozzáférés korlátozása a legtöbb helyen rendkívül problémás. Hiszen a tengerpartot, folyókat nyilván nem lehet hermetikusan elzárni a homokásók elől.
  2. Másfelől a szigor sem feltétlenül a legjobb eszköz: sok országban ugyan exporttilalom van érvényben és nagyon keményen fogják a kitermelést is, azonban ez máshol, ahol a hatóságok kevésbé hajlandóak vagy képesek kezelni a problémát, még nagyobb pusztítást eredményez. Pont ezért is kéne valamilyen szinten összehangolni a dolgot. Jellemző, hogy a fejlett világban a helyi tiltakozások miatt a felügyelt ipari kitermelés is akadályokba ütközik, a harmadik világban viszont mindenki hordja a homokot, aki éri.
  3. Az összehangolás viszont azért is problémás, mert a homokkitermelés pozitív és negatív következményei egymástól nagyon messze, nagyon eltérő vagyoni helyzetű helyeken történnek. Ahogy a haszonélvezők is jellemzően erősebb érdekérvényesítési képességű emberek, mind a károk elszenvedői. Hiszen a dubajiak vagy a kínaiak nem akarnak majd kevesebb felhőkarcolót építeni csak azért, mert Vietnamban ettől szikesedik a talaj.

Globális kereskedelem, lokális problémák

De sok helyen eleve nem is ilyen fekete-fehér a helyzet. A BBC afrikai riportja szerint például az érintett kenyai területen nem is nagyon van más biznisz, mint a homokkitermelés, ezért sokak számára a folyómeder elhordása jelenti az egyetlen biztos bevételi forrást. Amivel viszont pont saját közösségük vízhez jutását lehetetlenítik el. Máshol viszont a szervezett bűnözés telepedik rá az iparra, Indiában például a homokmaffia az egyik legnagyobb és legveszélyesebb bűnszervezet. 

A piac tágulására jellemző, hogy míg 1990-ben még nem érte meg gazdaságilag 50 kilométernél többet utaztatni a homokot, addig manapság Dubajba például Ausztráliából szállítják az építkezésekre, ami sok százszor 50 kilométernyi távolság. Nem csoda, hogy sokan vannak, akik rátelepedtek a bizniszre.

Viszont hiába virágzik az ipar, egyelőre igazából azt se nagyon tudni, hogy pontosan mekkora a kitermelés, mennyi homok termelődik újra, és eleve mekkora „homoktartaléka” van az emberiségnek jelenleg. A sok illegális kitermelés miatt egyelőre a probléma teljes mérete sem ismert. Jellemző, hogy Kambodzsa statisztikái 2007 és 2015 között 3 millió tonnás homokexportot mutattak. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisában viszont Szingapúr 70 millió tonnás importot jelentett le Kambodzsából. A 67 millió tonnás különbség piaci értéke 750 millió dollár.

Eközben viszont a homokot a legtöbb helyen még mindig mint kvázi végtelen és megújuló erőforrást kezelik, holott ma már egyre többen riogatnak azzal, hogy valójában egyre kevesebb van belőle. Lokálisan már valóban probléma a homokhiány, és ha így megy tovább, akkor a természeti és társadalmi károk csak nőni fognak.

Homokvihar Zala megyében
Homokvihar Zala megyében
Fotó: Varga György / MTI

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?