Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Eladta a cégét? Kérjük vissza az uniós támogatást

D  MJ20090807005
2017.10.27. 07:09
Van egy különös vonzata annak, amikor egy hazai kkv tulajdonosa eladja az addig uniós támogatásokat is elnyerő cégét. A vállalkozók ugyanis rendre megfeledkeznek arról, hogy amennyiben a támogatás fenntartási időszaka alatt történik az adásvétel, akkor sok esetben vissza kell fizetniük a korábbi támogatást. Az áldás hirtelen átokká változik.

Egy hazai kis- és középvállalkozás (kkv) nagyjából ugyanolyan portéka, mint egy lakás. Mindkettőnek van egy többé-kevésbé aktív és likvid piaca, ahol különböző mechanizmusok alapján kialakul valamilyen piaci ár.

A lakás ára függhet

  • a méretétől,
  • az elhelyezkedésétől,
  • és az állapotától.

A cégek értékelése talán még egyszerűbb, az általában valamilyen diszkontált jövedelem határozza meg. Ha ezt kibontjuk, akkor a vállalkozás értéke leginkább az annak birtoklásával elérhető

  • aktuális éves pénzáramtól (a működtetésből kinyerhető cash-flow-tól),
  • a jövőbeli növekedéstől,
  • illetve a cég megvételével elnyerhető szinergikus hatásoktól

függ.

Lakáseladás

Az azonban nem igazán érdekli a vevőt egyik esetben sem, hogy az eladónak éppen milyen a pénzügyi helyzete. Ha egy 100 négyzetméteres lakás 50 milliót ér a vevőnek, akkor ennek a vevőnek tök mindegy, hogy az 50 millió majd teljes egészében a vevőt gazdagítja, vagy abból az eladó még visszafizet a banknak 25 millió forintnyi hiteltartozást, és csak 25 millió forint marad nála. Ez olyan tiszta, hogy nem is kell sokat magyarázni.

Hiszen a lakás piaci értékét természetszerűleg nem befolyásolja, hogy az eladó utána a befolyt vételárral mit kezd,

elveri, befekteti, bankhitelt törleszt, vagy elérkezettnek látja az időt, hogy visszaadja a családtagoknak az elmúlt években nyújtott pénzügyi segítséget, ha kapott ilyet.

Cégeladás

Ám Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners vállalati tranzakciós tanácsadó cég ügyvezető partnerének tapasztalatai szerint a kkv-k tulajdonosai a saját portékájukról nem feltétlenül így gondolkodnak, vagy legalábbis vannak esetek, amikor megfeledkeznek erről a logikáról.

Amikor egy vevő, például az iparág vezető vállalkozása, vagy egy külföldi multi megvesz egy magyar kkv-t, akkor átvilágít, értékel, megnézi, hogy körülbelül milyen cash-flow-t fog neki termelni a jövőben a társaság.

Ez érdekli. Az viszont már kevésbé, hogy a kkv-t addig birtokló ember, vagy család mennyi munkát tett a társaságba, hogyan őrizte ez a társaság a legendás nagyapa emlékét, mennyit dolgoztak a gyerekek, amikor az üzemcsarnokot fel kellett húzni.

Ahogyan az sem érdekli a potenciális vevőt, hogy az eladónak majd mennyi hitelt, vagy éppen támogatást kell visszafizetnie.

Mégsem így gondolkodnak

Logikus okfejtés. De a cégvezetők mégsem így gondolkodnak. Más szempontokat mérlegelnek, például azt, hogy mennyi pénzt kell kérni ahhoz a cégért, hogy abból a cégtulajdonos az élete végéig nyugodtan megélhessen. De ha ez esetleg nem is így áll össze a fejükben, az biztos, hogy sokan nehezen hagyják az értékelési szempontokon kívül a fentieket.

Például azt, hogy

  • mennyit dolgoztak a társaságért,
  • mennyit költöttek erre, vagy arra a gépre,
  • mennyi hitelt vettek fel, amikor az új üzemcsarnokot építették.

De ezek hangsúlyozottan nem érdekesek a vevőnek, csak annyiban, amennyiben befolyásolják a kkv jövőbeli nyereségtermelését. Vagyis leegyszerűsítve, ha a cég évente 300 millió forintos nyereséget termelt, majd felhúzott egymilliárdért egy újabb csarnokot, de továbbra is 300 millió forint marad a nyeresége, akkor ez az 1 milliárdos beruházás nem növelte meg a cég értékét.

Mindez nem azt jelenti, hogy hiábavaló volt, hiszen lehet, hogy az elavult régi csarnokkal már nem sikerülne az évi 300 milliós nyereséget kitermelni, de a gyár felépítésére költött pénz nem adható hozzá az addigi értékhez.

Ahogy a lakásoknál is, különbözőképpen érvényesülhet az ingatlan értékében egy felújítás. Néha nagyon megéri a ráncfelvarrás, mert a jobb optika érdemben nagyobb eladási árhoz vezethet, máskor meg képtelenek vagyunk az eladási árban érvényesíteni a többmilliós felújítást.

Uniós támogatásból

A cégeknél különösen izgalmas a támogatások kérdése, hiszen a magyar kkv-k egy jelentős része adott szabályrendszer szerint uniós, vagy kisebbrészt magyar állami vissza nem térítendő forrásokat is kapott. Ám a vissza nem térítendő könnyen visszafizetendővé tud válni.

A különféle programok rendre a hazai kkv-kre voltak kiírva, nem a méretesebb, sokszor külföldi cégekre, mert azokról azt gondoljuk, hogy van elég tőkeerejük önerőből is beruházni, ha ígéretes fejlesztési lehetőséget látnak.

A probléma akkor éleződik – meséli Szendrői Gábor,

ha a magyar kkv-t egy nagy cég veszi meg, és így a beolvadással a kkv besorolása megváltozik, mert a státusz, vagy a cégméret szerinti besorolással sok esetben vissza kell fizetni a hitelt.

Ez azonban nem a vevőt illeti, ezt az eladó fizeti, jobb, ha mindenki kalkulál vele.

Amikor meghirdetjük az 50 milliós lakásunkat, akkor sem mondhatjuk a fizetésnél a vevőjelöltnek, hogy „bocs, eszembe jutott, hogy az unokatestvérem is adott bele 5 milliót, így én inkább 55 millió az ár”. Vagy persze mondhatjuk, csak akkor nem lesz üzlet.

Fenntartási időszak

A kkv-k sajnos nem szoktak azzal kalkulálni, hogy amennyiben az úgynevezett fenntartási időszak alatt eladják a cégüket, akkor lehet, hogy a hitel mellett a támogatást is vissza kell fizetniük. A fenntartási időszak alatt ugyanis a cégeknek mindenféle vállalásokat kell tenniük.

Ilyen lehet a pótlólagos árbevétel, vagy újonnan felvett munkaerő, esetleg az exporthányad, vagy a pótlólagos exportteljesítmény. Ezek nem-teljesítése is gond, de az is, ha a céges besorolások változnak. A besorolás, vagy minősítés jellemzően a munkatársak számától, az árbevételtől, esetleg a profittól függ.

Kontrahatás

Vajon jól van ez így? Nincs ellenösztönző hatása annak, hogy amennyiben valaki túlságosan is jól használja az uniós forrásokat, például akkorát nő, hogy kiemelkedik a kkv-világból, akkor ezzel elveszíti a támogatást?

Nem, mert az általában nem veszély, hogy valaki magától annyira kinője a saját méretét, hogy ezért kell visszafizetnie valamilyen támogatást, az pedig elfogadható gondolat, hogy a magyar gazdaság élénkítését szolgáló pályázatok ne a nagy multiknál hasznosuljanak végül.

Technikák

A támogatást visszaadni azonban senki sem szereti, még akkor sem, ha amúgy az a momentum, amikor valaki el tudja adni az élete fő művét jelentő céget egy nemzetközi vevőnek, általában örömteli és jelentős jövedelem beáramlásával jár az eladó felé.

Minden cégtulajdonosnak érdemes előzetesen a támogatások kérdését is feltérképezni. Nem könnyű, de azért lehet, hogy akár át lehet gondolni valamilyen megoldást. Sokféle metódus lehetséges. Olykor például egy eszközbeszerzési támogatást nem kell abban az esetben visszafizetni, ha a vevő is megfelelt volna ugyanazon kritériumoknak. Ilyenkor bevett trükk, hogy a vevő projektcéget vásárol, ami megfelelt volna korábban is a feltételeknek, abba átteszi a támogatást - és így képes megőrizni a már elnyert pénzeket.