Klaudia
0 °C
12 °C

Politikaközeli üzletemberek kezén a hazai készpénzszállítás

2017.11.07. 08:06
Garancsi István cége szeretné megvenni a piacvezető készpénz-logisztikai céget, vagyis a G4S-csoport hazai érdekeltségeit. Ha a versenyhivatal jóváhagyja, az eddig külföldi kézben levő cég eladását, akkor már kizárólag politikaközeli befektetők rúgnak labdába a stratégiai fontosságú ágazatban. Az is pikáns lesz, ha ezek a cégek összefognak, de az is, ha versenyeznek.

A készpénz-logisztikai szektor akkor dolgozik jól, amikor láthatatlan. Azt senki nem veszi észre, ha a boltokban, a bankautomatákban, a nyugdíjakat kézbesítő postásoknál van elegendő pénz.

A készpénz-szállítás, mint üzletág, csak probléma esetén kerül be a hírekbe. Például 1997-ben a Postabank válsága idején, amit valójában a készpénz-logisztika csődje idézett elő. Hiszen,

a Postabanknak volt baja éppen elég, de a sorban álló betéteseit ki tudta volna fizetni,

ha valaki menedzselte volna a készpénzigényt. Ez akkor nem sikerült, de a hazai bankárok és politikusok megtanulhatták, hogy a bankfiókok előtt kígyózó sorok milyen komoly következményekkel járhatnak.

Megtanulták ezt Németországban, amikor is egy évtizede, egy egészen elképesztő esetre derült fény. Valami olyasmi történt, mint amikor a sok pénz látványától megrészegült biztonsági őr elhajt a pénzszállító autóval. Csakhogy itt nem egyetlen őrről, hanem egy nagy készpénz-logisztikai cég, a Heros Gruppe vezetéséről derült ki, hogy

hosszú éveken át használták az ideig-óráig őrzésre, vagy szállításra megkapott készpénzt mindenfajta sikkasztás és piramisjáték elfedésére.

A cég csődbe, a vezetők börtönbe mentek.

Hazai változások

A magyar készpénz-logisztikai szektor szerencsére mostanában nagyon nyugodt, de éppen változik, amit igazán alapos cikkben mutatott be a G7 portál

Röviden összefoglalva a cikk arról szól, hogy a magyar készpénz-szállítási piac három vezető szereplője, vagyis a G4S-csoport, az MPT Security és a TrezEx immár egyaránt kormányközeli üzletemberek befolyása alá tartozik.

A legfrissebb fejlemény alapján ugyanis a piacvezető, és többek között az OTP-nek, illetve a legtöbb külföldi banknak is dolgozó, eddig brit-dán hátterű G4S Garancsi István cégéé, a GaranSec Zrt-é lehet, ha erre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is az áldását adja.

g4
Fotó: OkoskaTörp / Indafotó

A versenytársak közül kettő emelkedik ki. A Magyar Postának, illetve a takarékok világának is dolgozó, elsősorban a nyugdíjak és a sárga csekkek készpénz-igényéből profitáló MPT Security a takarékok és a posta fennhatósága alatt áll, vagyis Mészáros Lőrinc szélesebben értelmezett világához tartozik.

Végül a bronzérmes, a kisebb piaci megbízásokért küzdő TrezEx Boris Mihály és Gubicza Ágoston alapkezelőjének irányítása alatt áll, ami az eximes tőkealap-háttér miatt politikailag Szijjártó Péter és Rogán Antal világához sorolható.

Verseny, vagy összefogás

Ez azért elég izgalmasan hangzik. Gondoljunk csak bele, egy, jól körülhatárolható piacon szeretne focizni Garancsi István, akinek üzleti és baráti köréhez sorolható Csányi Sándor OTP-vezér, Hernádi Zsolt Mol-vezér, sőt, maga Orbán Viktor miniszterelnök Orbán Viktor, azzal a Vida Józseffel, aki Mészáros Lőrinc közvetlen érdekkörébe tartozik, és a pályán van még az említett Gubicza, Rogán, Szijjártó érdekkör is.

Na, itt aztán tényleg nem mindegy, hogy ki van kivel, kinek milyen a támogatottsága, ki lesz erősebb a versenyben.

Ha pedig valamiért a felek nem versenyeznek, az is izgalmas, akkor majd a Gazdasági Versenyhivatalnak kell fellépnie. Más kérdés, hogy a médiapiacon eddig nem úgy tűnt, hogy a GVH tűzzel-vassal irtotta volna a Mészáros Lőrinc neve alatti üzleti birodalmak versenyszűkítő terebélyesedését.

Eddig működött

Rögzítsük gyorsan, igazi verseny eddig sem volt ezen a piacon, hiszen mind a vevői, mind a szolgáltatói oldal erősen koncentrált volt az utóbbi 10 évben

  • két nagy szolgáltató (G4S és MPT Security) együttesen 85-90 százalékos részesedéssel rendelkezett a teljes piaci árbevételből
  • két nagy vevő (OTP és Magyar Posta) pedig a hazai készpénzellátási igény többségéért felelt.

A készpénzlogisztika alapvető funkciója, hogy összepárosítsa a gazdaságban jelentkező készpénztöbbletet és az igényt. Ebből következően a teljes rendszer hatékonyságának alapvető feltétele a szereplők közötti kooperáció. Ezt a gyakorlatban eddig a G4S egyfajta monopólium kiépítésével igyekezett elérni.

Ő rendelkezett a nagyobb hálózatok (bankok, kereskedelmi láncok) ellátását is biztosítani képes kapacitással. A posta saját cége is nagy kapacitással rendelkezett, de azt a speciális postai igényekre fejlesztették ki, nem pedig a hagyományos pénzszállításra, azért kisebb kereskedelmi láncok kiszolgálására így is alkalmas volt.

Kinek drukkol Pintér Sándor?

Ráadásul, ha jobban beletúrunk ebbe a piacba, még sok izgalmas kérdés felvethető. A készpénzszállítás olyan biztonságtechnikai üzletág, ahol nem nagyon lehet Pintér Sándor belügyminiszter nevéről sem megfeledkezni. Ő aktív miniszter, tehát nincsenek, nem lehetnek piaci érdekeltségei, de a pénzszállítási szakma tele van volt BM-esekkel, rendőrökkel, ráadásul Pintérnek a „politikamentes” éveiben erős pozíciói voltak a biztonsági cégek piacán.

Miniszterként Pintér nem drukkolhat senkinek, de azért jó lenne tudni, hogy ő kihez húz, mert mindhárom céghez fűzi valami..

A belügyminiszter, mint korábbi OTP igazgatósági tag jól ismeri a G4S-t,

amely nagyon szorosan összenőtt itthon az OTP-vel. Az OTP számára stratégiai fontosságú beszállító a G4S, a hazai ATM hálózat több mint felét adó bankcsoport készpénzellátását biztosítja. Nem csak a fizikai ellátás függ tőle, hanem a gépekbe betöltött bankjegyek „biztosítása” is a G4S ügyfélportfóliójába tartozó más, fölös bankjeggyel rendelkező kereskedelmi vállalkozásoktól. Vélelmezhető, hogy Csányi Sándor nem szívesen dolgozna, és kerülne függőségi viszonyba, egy nem megfelelő kezekbe kerülő G4S-sel, de a régi barát és üzlettárs Garancsival ilyen szempontból nem lehet gond.

A másik két céggel közvetettebb Pintér kapcsolata, de az MPT-t most szintén egy Pintértől nem távol álló belügyes szakembergárda vezeti.

Végül, mint arról Gubicza Ágostonról írt portrénkban is beszámoltunk, Gubicza Ágostonéknak sem ismeretlen Pintér, ráadásul a GB&Partners portfóliójában már volt egy Sctum nevű biztonsági cég.

Hogy szabályoz Matolcsy György?

Van továbbá egy intézmény, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek szintén óriási a szava a készpénz-logisztikai piacon.

A Matolcsy György vezette jegybank nagymértékben meg tudja határozni az általa szabályozott piac jövőbeli üzleti potenciálját.

Szakmabeliek szerint az MNB az utóbbi tíz évben (egy rövid 2014. évi, nem egészen egy éves kitérőt leszámítva) jól koordinálta az ágazatot, jelenleg is vannak felkészült szakemberei, és a következetes politikájában még a domináns piaci szolgáltató túlsúlyával szemben is igyekezett biztosítani a kisebb szereplők számára az esélyegyenlőséget.

A különböző szabályok, az auditált és akkreditált berendezések és a mindent összekapcsoló informatika révén a jegybank nagymértékben képes a gazdaságban levő papírpénz-mennyiség csökkentésére, optimalizálására. A készpénznek ugyanis magas a társadalmi költsége, és az egyes észak-nyugat-európai országokban a jegybanki háttérrel segített integrátorok nagyon sikeresen mérsékelték a készpénz-forgalmat és így a készpénz-logisztikai cégek profitját.

Integrációs megoldások

Minden ilyen megoldás lényege, hogy valamiképpen központilag koordinálják a bankok és a nagy készpénzforgalmú szereplők készpénzügyeit. Van ahol egyébként maguk a bankok a tulajdonosai az ilyen jegybank által koordinált központi készpénz-menedzselő cégeknek.

Miért érdekes mindez?

Mert az MNB-n is múlik, hogy milyen lesz a szektor jövedelmezősége a jövőben.

A három cég tulajdonlása jelenleg nem tűnik óriási üzletnek, hiszen nyereséget alig hoz ez a tevékenység, ám a G7 cikke utal rá, hogy a stratégiai fontosságú üzletág nyereségessége emelkedhet (a bankok szerint aligha, mert ma is nagyon drága a service).

Ráadásul, mivel a készpénzlogisztika ma már nem csak egy pénzszállító és őrző „security” business, hanem a cash managementhez sorosan kötődő tevékenység is, a kapcsolódó üzletekben is lehet profit.

Vagyis maga a készpénzlogisztika jellemzően veszteséges, de a készpénz-feldolgozás, a cash management közeli elemek nyereségesebbek, ilyen a pénzszámolás, a valódiság-vizsgálat, a pénz visszajuttatása a gazdaságba.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!