Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Félretolta jogot, és politikai alkut kötött az Európai Bizottság Paks II. ügyében?

2017.11.22. 11:52

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatkérésére válaszként megkapta az Európai Bizottságtól a Paks II. ügyében Magyarország ellen folyt, egy évvel ezelőtt lezárt kötelezettségszegési eljárás dokumentumait. Jávor a 200 oldalnyi szöveget áttanulmányozva arra jutott, hogy tisztán jogilag nem állt volna meg az eljárás lezárása, politikai döntést hozott az Európai Bizottság az ügyben, az alku ára az európai cégek részesedése volt a tortából. A dokumentumok alapján a Politico is megírta a történetet ugyanezzel a konklúzióval.

A paksi bővítéssel kapcsolatos, 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás azért indult, mert a közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új blokkok építéséről. Ez sérti az uniós jogot, de a kormány akkoriban azt állította, nemzetközi szerződést teljesített, illetve hogy a szerződéskötés idején nem volt másik atomerőmű építéssel foglalkozó cég, amely hitelt is nyújtott volna az beruházás megvalósítására.

A Bizottság ezt nem fogadta el, mire a kormány újabb érvvel állt elő, nevezetesen hogy a magyar jogszabályoknak és technikai környezetnek kizárólag az oroszok által ajánlott atomerőmű felelt meg, és emiatt nem írtak ki közbeszerzést. Érdekesség, hogy ez alku megkötésekor és az első kifogások után ezt a szempontot még nem hozta fel a kormány.

A Jávor által kikért dokumentumokból az derül ki, tisztán jogi szempontból a technológiai érv sem állta meg a helyét az EB szerint. A lehetséges megoldások közt szerepelt, hogy ragaszkodva a törvényekhez, folytatni kell a kötelezettségszegési eljárást, mivel a magyar eljárás sérti az uniós jogot. Olyan javaslat is felmerült, hogy elfogadják, hogy csupán későbbi szakaszban lesznek nemzetközi, nyílt tenderek, de ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy ez nincs összhangban az európai joggal. És egy olyan, politikai alapú hibridmegoldás is bekerült a javaslatok közé, amely abban az esetben, ha nyílt közbeszerzéseken európai cégeket is beengednek a Paks II. projektbe, eltekint a jog szigorú betartásától. 

Végül az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás lezárása mellett döntött 2016. november 17-én, cserébe azt az ígéretet kapta a magyar kormánytól, hogy az építés további szakaszaiban betartják majd az uniós közbeszerzés szabályait. 

Az alkuval több gond is van, állítja Jávor Benedek:

  • egyrészt jogi értelemben nem állja meg a helyét;
  • másrészt a kormány a Roszatom nevében tett ígéretet, és nem nyilvánvaló, milyen kötelezettsége van a cégnek ennek teljesítésére;
  • végül pedig hogy így szinte biztosan nem teljesíthető a kormány másik Pakssal kapcsolatos ígérete, miszerint az építésben 40 százalékos lesz a magyar beszállítók aránya. 

Ha ugyanis 55 százalékban nyílt tendereztetés lesz több európai résztvevővel, a hazai cégek nem számolhatnak ekkora sikerességi rátával. A Párbeszéd EP-képviselője kormányzati körökből úgy értesült, a kormány és a Paks II. Zrt. háza táján is komoly az aggodalom, hogy a magyar részvétel nehezen lépheti túl az 5 százalékot. Ha így lesz, úgy a magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatások érve is kútba esik a paksi bővítés kapcsán.