Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Ez az őrült kedvezmények péntekje, de ésszel vásároljon

063 878005898
2017.11.24. 09:38 Módosítva: 2017.11.24. 15:12

Idén Magyarországon minden eddiginél nagyobb forgalomra lehet számítani a vásárlás Amerikából szétterjedt nemzetközi ünnepén, a fekete pénteken. A trendet támogatja az eleve felfelé ívelő vásárlási kedv: az Enet vonatkozó kutatása szerint a magyarok több mint harmada tervez az akciókban vásárolni, átlag 36 ezer forint értékben.

Vagyis ha mindenkinek sikerülne megvenni, amit akar, akkor ez 100 milliárd forint fölötti összértékű forgalmat jelentene. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint csak az internetes kereskedelemben 5 és 10 milliárd forint közötti bevételre lehet számítani, a fekete péntek súlya pedig egyre nő az online vásárlások közt. 

A black friday azonban csak akkor szólhat a felhőtlen fogyasztói tobzódásról, ha a gyanútlan vásárló közben nem fut bele valamilyen kereskedői bénázásba vagy trükközésbe, netán konkrét csalásba. Összegyűjtöttük, mik a jogai, mire figyeljen oda, és mit tegyen, ha valami nem úgy sül el a fekete pénteken, ahogy ígérték. 

Ha a neten vásárol, ügyeljen az adathalászokra

Az online vásárlás egyre népszerűbb, tavaly csak novemberben – jelentős részben a black fridaynek köszönhetően – 32 milliárdos volt az internetes kiskereskedelmi forgalom volumene. A tömeges vásárlás az adatokra utazó hekkereket is vonzza. A Kaspersky Lab adatai szerint 2014-ben a támadások 28,73 százaléka volt adathalász jellegű, és ennek mintegy 38,49 százalékát regisztrálták a téli ünnepek idején, míg 2015-ben már az adatvadász támadások 34,33 százaléka volt pénzügyi adathalászat, és ennek 43,38 százaléka esett a negyedik negyedéves periódusra. 

black friday infografika-04
Fotó: KSH

Mint ebből is kiolvasható, a naiv fogyasztók kártyaadataira vadászók egyre többen vannak, ezért ha a neten vesz valamit és kártyával fizet, jól nézze meg, hova írja be az adatait. Ha mégis bevállalja, hogy ismeretlen fizetési szolgáltatóval dolgozó kereskedőtől vásárol, biztonságosabb a Pay Palt használni, de még ennél is jobb, ha az utánvétet ikszeli be, és egyáltalán nem ad meg adatot. 

Az ismert boltok biztonságosabbak

A black fridayt rengeteg kamukereskedő megpróbálja kihasználni, akik nem létező vagy átverős terméket árulnak a neten. Szerencsére nem szükséges mindenféle ismeretlen honlap túlságosan is kecsegtetőnek tűnő ajánlatát elfogadni, ha jól akarunk járni: az akciókban a bejáratott, megfelelő referenciákkal rendelkező boltok nagy része is részt vesz. Ha mégis olyan helyre téved, amit nem ismer, nézzen szét a honlapon.

Ha egy webshop oldalán nem derül ki, milyen cég üzemelteti (és melyik országból), nincsenek feltüntetve az általános szerződési feltételek, elérhetőség, azt inkább hanyagolja. Ha esetleg átverik, vagy bármilyen egyéb panasza merül fel a későbbiekben a termékkel, jobb eséllyel érvényesítheti az érdekeit, ha magyar, de legalábbis az unió területén működő társaságtól vásárol. 

Ne üljön fel a riogatásnak

Sok webshop alkalmazza azt a trükköt, hogy az éppen nézegetett terméknél kiírja, mennyi van még belőle raktáron. Ezzel csak az a baj, hogy vásárlóként igazából semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésünkre a valóság ellenőrzésére, így könnyen lehet hogy az agresszívan villogó "már csak 2 darab elérhető" felirat nem a valóságot tükrözi, hiába jellemző, hogy a black fridayen gyorsan kifutnak a termékek. De még ha igaz is a kiírt adat, nem célszerű ez alapján dönteni, attól még hogy valamiből kevés van, még nem biztos, hogy megéri. 

Ne hagyja magát csőbe húzni, mielőtt rányom a vásárlás gombra, nézze más üzlet ajánlatait is az adott termékből, pár percnél több időt úgysem vesz igénybe. Az ár-összehasonlításban nagy segítséget jelentenek a kifejezetten erre szakosodott oldalak. 

Gyanakodjon, ha túl csábító a kedvezmény 

Ez nem szabályos ugyan de gyakori kereskedői trükk, hogy a boltok az akciók előtt pár nappal feltolják egy-egy termék árát (vagy még csak ezt sem teszik meg, csak egyszerűen kitalálnak egy korábban nem létező, jó magas eredeti árat), és csak ahhoz képest árazzák le. Ez ellen nehéz védekezni, elenyésző lehet az annyira tudatos vásárlók száma, akik már hetekkel korábban kinézik a megvásárolni kívánt terméket, és így össze tudják hasonlítani a valós árat az akcióssal. De ha ezt nem is tesszük meg, arra azért figyelhetünk, hogy ne az akció mértékére, hanem a végösszegre koncentráljunk, és hasonlítsuk össze a webshopok ajánlatait.

Tipikus felárazós black friday-trükk
Tipikus felárazós black friday-trükk

Amint a fenti (péntek reggeli állapotot ábrázoló) képen is látszuk, egyes üzletek simán megcsinálják, hogy egy októberben átlagosan 210 ezer forintban kerülő termékre ráírják, hogy az eredeti ára náluk 314 ezer volt, így úgy érezhetjük, hogy a piaci ár feléért jutunk hozzá. Ezért érdemes jól körülnézni, mert lehet, hogy az adott termék (vagy annak egy helyettesítője) olcsóbb lesz egy olyan boltban, ahol csak 40 százalékos kedvezmény van rá, mint egy másikban, ahol 60, ha az utóbbinál az "eredeti" árat jóval feljebb lőtték be. 

Készüljön rá, hogy hamar elfogy, amit kinézett

Bár a boltok készletfelhalmozással készülnek a fekete péntekre, gyakran előfordul, hogy a fokozott érdeklődés miatt iszonyú hamar kifogynak valamiből. Ennek oka persze az is lehet, hogy eleve nem is táraztak be eleget a hirdetési kampány méretéhez viszonyítva, ahogy egyébként a vonatkozó jogszabály kiköti. Ez alapesetben nem szabályos, és büntetés jár érte, de külföldi székhelyű vállalkozások esetében a magyar hatóságok gyakran tehetetlenek, így elő-előfordulnak ilyen esetek. 

Az Emag Facebook-oldalán péntek reggel már meg is jelentek olyan kommentelők, akik az akciós termékek hipergyors kifogyása miatt panaszkodnak, igaz, aki megnézte a cég közleményét a készletek méretéről, az számíthatott erre. 

GettyImages-93446410
Fotó: Tom Pennington

Akár jóhiszemű kereskedő számolja el magát, akár eleve tíz kávéfőzőre hirdettek meg országos akciót Romániából, a vásárló jobb, ha felkészül, hogy nem feltétlenül fogja tudni épp a kinézett terméket megvásárolni a nagy virtuális tülekedés miatt. Ha mindenképp kávéfőzőt szeretnénk, érdemes előre kinézni több boltban több típust, hogy ne kapjunk idegrohamot, ha lecsúszunk az elsődleges preferenciáról. 

Legyen tisztában a jogaival

  • Az e-kereskedelemben a webáruház árukészletének közzététele nem ajánlattételnek, hanem ajánlatra történő felhívásnak minősül, ezért a szerződés a kereskedő elfogadó nyilatkozatával jön létre, nem pedig akkor, amikor rányomunk a megrendelésre. Nézze meg, hogy megkapta-e a visszaigazolást a cégtől. 
  • Ha netes vásárlás helyett boltba megy, és azt látja, hogy egy terméknél két árat is feltüntettek, ezek közül a kereskedő köteles az alacsonyabbat felszámítani.
  • A vevőt nem köti a szerződési ajánlat, ha a vállalkozás az online vásárlás után egyoldalúan megváltoztatja a feltételeket, tipikusan árat emel. A hirdetettnél drágábban senki nem köteles átvenni, kifizetni a terméket. Sőt, ha egy cég utólag tájékoztatja a vásárlót, hogy a terméket mégsem tudja az adott áron odaadni, úgy a vásárló továbbra is kérheti a termék meghirdetett áron való eladását. További vita esetén azonban békéltető testület elé kell vinni az ügyet. 
  • A kedvezményes ár nem jelenti, hogy a termékkel kapcsolatban ne reklamálhatna utólag. Minden tartós fogyasztási cikkre kétéves szavatossági időszakot biztosít a törvény, ebből jótállásos termék esetén egy év kötelező jótállás.  

A GVH járhat el a problémás esetekben

A Gazdasági Versenyhivatal minden évben figyelemmel kíséri a black friday akciókat már a kampányoktól kezdve. A múlt héten az Indexen is írtunk róla, hogy Extreme Digitalra 20 milliós büntetést szabott ki tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülő reklámja miatt. Emellett idén a Media Markt is kapott egy 10 milliós büntetést 2015-ös megtévesztő bronzhétvégi reklámjai miatt. Mint ezekből is látható, a hivatal malmai lassan őrölnek, az idei esetleges jogsértésekért csak 1-2 év múlva kell ténylegesen fizetniük a cégeknek.

A GVH illetékes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kérdéseiben. Utóbbiak közé tartozik az összes árral történő trükközés, a hirdetett árnál drágábban árusítás, a kamu eredeti ár feltüntetése vagy az akció előtti drasztikus áremelés. A cégeknek a kampányokban még arra is figyelniük kell, hogy az úgynevezett "akár állításokat" olyan termékekkel hirdessék, amelyek tipikus terméknek minősülnek az adott boltban – nem plakátolhatja ki egy bolt, hogy akár 70 százalék kedvezmény kávéfőzőkre, ha egyébként a kávéfőzők nem teszik ki a termékkészletének 10 százalékát.

A GVH álláspontja szerint nem várható el egy észszerűen eljáró fogyasztótól, hogy arra számítson, a hirdetett akciós termék már a többnapos vagy többhetes promóciós időszak legelején elfogy. Így ha egy bolt aprócska készletre hirdet meg hosszabb akciós időszakra nagy horderejű kampányt, büntetést kaphat. A „készlet erejéig” és más hasonló tartalmú kijelentések alkalmazása nem mentesíti a vállalkozást a jogsértés megállapíthatósága alól, ha a készlethiányos állapot törvényi feltételei fennállnak.

Jogsértések esetén a vonatkozó törvény értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire (a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására) tekintettel kell meghatározni, de nem haladhatja meg a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százalékát.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény hatálya arra a kereskedelmi gyakorlatra terjed ki, amely Magyarország területén valósul meg, és arra is, amely Magyarország területén bárkit fogyasztóként érint. Ha tehát a fentiekhez hasonló jogsérelem éri a fekete pénteki bevásárlás során, vagy gyanúsnak talál egy kereskedőt, forduljon a GVH-hoz vagy a fogyasztóvédelemhez. 

Hogy melyik hatóság illetékes a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elleni fellépésben, az azon múlik, mekkora a cég, illetve mennyire kiterjedt a jogsértő gyakorlat. Alapesetben a fogyasztóvédelem jár el, de ha az alábbi esetek valamelyike fennáll a gyakorlattal kapcsolatban, már a GVH-hoz tartozik az ügy: 

  • ha országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,
  • ha országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,
  • ha a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy
  • ha az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.