Rafael
17 °C
32 °C

Eurostat: A magyarok harmada súlyos nélkülözésben él

2017.12.13. 00:17 Módosítva: 2017-12-13 00:23:47

A magyarok 32 százaléka élt súlyos nélkülözésben 2016-ban – írja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ezzel az unió sereghajtói között vagyunk, csak a románoknál (50 százalék), bolgároknál (48 százalék) és görögöknél (36 százalék) él több szegény.

Az uniós átlag 16 százalék, azaz az EU 75 millió állampolgára tapasztalja meg a súlyos nélkülözést. A legjobban az északi államok teljesítenek, Svédországban a lakosságnak 3, Finnországban 4, Luxemburgban 5, Dániában 6 százaléka él ilyen szegénységben.

Ezek a számok úgy jönnek ki, hogy megkérdezték az országok állampolgárait, hogy  egy listából válasszák ki, hogy mi az amit nem tudnak megengedni maguknak. A listán a következők szerepelnek:

  • váratlan kiadások finanszírozása
  • évente egy hét nyaralás
  • minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
  • hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
  • az otthona melegen tartása
  • egy autó
  • az elhasznált bútorok cseréje
  • az elhordott ruhák lecserélése újakra
  • két pár cipő, a saját méretében
  • hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
  • rendszeres kikapcsolódás
  • havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
  • internet

Aki ebből a listából öt elemet nem engedhet meg magának, az súlyosan nélkülözőnek számít. Az Eurostat a gyorsjelentésében kiemelte, hogy az alacsony képzettséggel rendelkezők között jóval többen vannak azok, akiket érint ez a jelenség. Az EU állampolgárai közül az alacsonyan képzettek negyede, a közepesen képzetteknek 14 százaléka, a magasan képzetteknek pedig csak 5 százaléka él súlyos nélkülözésben.

Trükkök százai

A szegénység mérésének rengeteg eszköze van, mindegyik más és más társadalmi jelenségekre mutat rá. Magának az uniós statisztikai hivatalnak is van egy másik módszertannal készülő becslése: októberben írtunk arról, hogy az Eurostat szerint a magyarok 14,5 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 16,2 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 8,2 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

A magyar statisztikai hivatal az éves jelentésében többek között azt írta, hogy a magyar lakosság 14,5 százaléka él súlyos nélkülözésben.