Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Az ország legtöbb megyéjében a szavazók felének nincs érettségije

2017.12.17. 17:47

A 19 megyénkből 11-ben többségben vannak azok, akiknek a 8 általános a legmagasabb végzettsége - írja a G7 a KSH adatai alapján.

A 2011-es népszámláláskor még csak a lakosság 49 százalékának volt érettségije, de 2016-os mikrocenzusnál ez az arány már 55 százalék volt, vagyis az átlagos képzettségi szint emelkedőben van, a felnőtt magyarok többségének van érettségije.

De közel sem ilyen pozitív a kép, ha megyénként külön nézzük az adatokat.

A fővárosi lakosság 76,4 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, ami érthető, hiszen Budapest a legnagyobb tudásközpont az országban, a magasabb iskolai végzettséget igénylő munkák és a felsőoktatási intézmények is itt koncentrálódnak.

Ezzel szemben Nógrádban a választókorú népesség csupán 42,8 százalékának van érettségije, és alig jobb ez az arány Szabolcsban (43,4 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (43,6 százalék) vagy Tolnában (43,8 százalék).

Budapest után a legtöbb érettségivel rendelkező választópolgár Pest megyében van (58 százalék), ezt követi Csongrád (56,4 százalék), majd Győr-Moson-Sopron (52,7 százalék).

A kormánynak nem fontos

Miközben minden adat azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére, a jelenlegi kormány oktatáspolitikája miatt több tízezer 15-19 éves hagyta el az iskolát, mióta a második Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette az tankötelezettség korhatárát. A 2016/2017-es tanévben a 15-19 éveseknek mindössze 82 százaléka járt iskolába vagy egyetemre, miközben egy évtizede ez az arány még inkább 90 százalék volt - írta a G7 egy korábbi cikkben.

A kormány azt hangoztatja, hogy a lemorzsolódó fiatalok a korábbi rendszerben sem feltétlenül szereztek érettségit, viszont a tankötelezettség leszállításával hamarabb kikerülnek a munkaerőpiacra, hamarabb tudnak munkát vállalni.

Ez az érv a munkaerő-piaci trendek alapján nem állja meg a helyét, hiszen az alkalmazkodóképességet megalapozó kompetenciáknak köszönhetően az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint egy szakmunkás papír. Az érettségivel járó jobb általános készségek segítik a munkavállalást a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben, mikor a kereslet az írást és az értő olvasást igénylő munkahelyek felé tolódik el. (Egy erről szóló tanulmány itt található: pdf.)

De ez a munkaerő-piaci váltás inkább hosszútávon lesz látványos, azonban az már most is látszik a KSH adataiból, hogy a tankötelezettség 2012-es leszállítása óta

folyamatosan emelkedik azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem dolgoznak, se nem keresnek munkát, se nem tanulnak nappali tagozaton.

A 2011/12-es tanévben a 15-19 évesek 5,8 százaléka volt ilyen, a 2016/17-es tanévben azonban már majdnem a duplája: 11,3 százalék.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?