Vince, Artúr
5 °C
11 °C

Elszúrtuk az uniós pénzeket

2017.12.21. 12:58

Az MNB nagy vonalakban nem okozott nagy meglepetést a decemberi inflációs jelentésével, hacsak a szolidan viccesre sikerült magyarázó ábráikat nem számítjuk. Szerintük nem rögtön jövőre jön a visszaesésünk, hanem csak egy évvel később. 

Érdekesebb viszont, ahogy Orbán Viktort cáfolták, a miniszterelnökünk ugyanis nemrég azt magyarázta, hogy nem szabad engedni, hogy bárki is az uniós támogatásoknak tulajdonítsa a mostani növekedést, mert a költségvetés 18 ezer milliárd forint, évente uniós pénzből meg 1-1,5 ezer milliárd forint áramlik be. Orbán gazdasági elmélete pedig annyi, hogy az utóbbi kisebb szám. Ráadásul 2000-ben is volt növekedés, Orbán emlékezete szerint pedig akkor még támogatások se lehettek. 

Az MNB az inflációs jelentésében épp vizsgálta némileg ezt, ahol szűkszavúan annyival el is intézték a kérdést, hogy az uniós pénzek "jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdasági szereplők finanszírozásában". Persze igazából nem is az az érdekes, hogy Orbánnál esetleg hogyan magyarázzák ki ezt az állításukat, hanem például az, hogy mire jutottak a gazdaságfejlesztési pénzek hatékonyságának értékelésénél. 

Nos, leginkább arra, hogy rosszul költöttük el a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) és regionális fejlesztési operatív programok (ROP) keretében kapott támogatásokat. Arra jutottak, hogy ezeknél a gazdaságfejlesztési támogatásoknál 

egyszerűen nem változtatta

a támogatott cégek munkatermelékenységét a nagy mennyiségű pluszpénz. Mindezt egyébként a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési támogatásoknál nézték, a kkv-knál. A címkézés se számít különösebben, a strukturális alapok és a kohéziós alap vissza nem térítendő támogatásait nézve sincs érdemi különbség. 

Hiába nő a támogatottak árbevétele, felvesznek egy darabig új embereket is, nagyobb lesz esetleg a nyereségük a pluszpénz után, ha nem lesznek tőle ügyesebb cégek. Viszont azzal bíztatna a tanulmány, hogy eleve a jobb, termelékenyebb cégek kaptak több pénzt, ők így gyorsabban növekednek, és majd akár hozhatnak némi termelékenységjavulást is. Azzal most nem különösebben foglalkozott a felmérés, hogy akkor ehhez miért kell uniós pénz, miért volt értelme az eleve jobban álló cégeket tovább pénzelnünk.

Érdekes volt még egyébként, hogy az adataik szerint főleg a központi régióban lévő cégeknél landoltak végül ezek az uniós pénzek. Például még a nyugat-dunántúli támogatott projekteknél is a támogatás harmada került végül közép-magyarországi székhelyű cégekhez.