Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Az Orangeways megkapta a kegyelemdöfést

D  MJ20081020006
2017.12.23. 08:13
Engedély nélküli és végrehajtás alatt lévő cégeket talált az Orangeways oldalát üzemeltető cégek között a versenyhivatal, és ez már elég volt ahhoz, hogy letiltsák az oldalt és eltiltsák a busztársaságot új járatok indításától. A cég évek óta kaotikus körülmények között működik.

A Gazdasági Versenyhivatal csütörtökön letiltotta az Orangeways honlapját és megtiltotta a cégnek, hogy járatokat indítson. A busztársaság évek óta tartó botrányos működéséről az Indexen több cikket is írtunk és a kétezres évek közepén alapított társaság bakijait 2012 óta már külön Facebook-oldal is gyűjti.

A versenyhivatal azért döntött a busztársaság letiltása mellett, mert engedély nélkül működtek, de a mostani döntést megalapozó eljárástól függetlenül egy versenyfelügyeleti eljárás is zajlik ellenük. A fogyasztók persze nem csak Facebookon háborognak, hanem az illetéket szervekhez is eljuttatják a panaszaikat, ilyen panaszok alapozták meg a mostani GVH-döntést is.

A versenyhivatalon kívül pedig más hatóságoknál is foglalkoznak az Orangeways necces ügyeivel: a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) 2013 márciusától idén márciusig  57 bejelentés érkezett, ebből 27 esetben bírságoltak, így az NKH összesen 17,3 millió forintnyi bírságot osztott ki a busztársaság járatait üzemeltető cégnek. Ezt az ORW Hungaria nem fizette be, így az NKH végrehajtást kért a NAV-tól, és végül a cég személyszállítási engedélyét is elvették. Az Orangeways ellen a rendőrség is nyomoz csalás gyanúja miatt.

A GVH döntése kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért kellett 2017-ig várni a holnap letiltására. Az NKH korábban a honlapot és az utasok panaszait is kezelő ORW Hungária Kft.-t azért bírságolta meg, mert a cégnek nem volt sem személyszállítási, sem nemzetközi járati engedélye, ráadásul a honlapról az sem derült ki, hogy konkrétan melyik cég végzi a szolgáltatást.

Ennek egyébként az Orangeways franchise-rendszerű működése lehet az oka: attól ugyanis még, hogy a társaság egyik járatát üzemeltető cégnek elveszik a személyszállítási engedélyét, a többi járatot üzemeltető cég engedélyei lehet, hogy rendben vannak. A GVH vizsgálata ugyanakkor most több cégre is kiterjedt, és ezek közül mindegyikkel volt valami baj, ami valószínűleg már megalapozta a honlap és az értékesítés letiltását.

Örüljenek, ha szólunk, hogy nem jön a busz!

2014-ben írtunk részletesebben az busztársaság által összehozott szervezési bakikról. Abban a cikkben olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyekkel azóta is gyakran lehet találkozni. Ezeknek a történeteknek a közös elemei, hogy:

  • a busztársaság járatai gyakran kimaradnak vagy kellemetlenül sokat késnek,
  • a társaság erről elfelejti értesíteni az utasokat,
  • néha viszont időben szólnak, de az ebből fakadó károkkal – lerövidített nyaralás, levont előleg a szállásért – nem foglalkoznak,
  • a honlapjukon megadott telefonszám kicseng, de nem veszik fel, legfeljebb e-mailben lehet néha a céget elérni.

A cégtől akkor annyit sikerült megtudnunk, hogy szerintük az ügyfélszolgálatuk rendben működik munkaidőben, viszont nem kötelező telefonos ügyfélszolgáltatot fenntartani, ezért teljesen rendben van az, hogy munkaidőn kívül a csúszó járatok miatt ideges ügyfelek nem tudnak telefonon érdeklődni. "Csak extrém esetben értesítjük őket, hiszen közlekedésről van szó. A MÁV sem tudja értesíteni az utasokat akkor ha a Siófok-Budapest járat késik, meg a Volánbusz se" - mondta a cég sajtósa a kérdésünkre.

A folyamatos késésekről és járattörlésekről legutoljára a cég Somogyváry Bence, az Orangeways kereskedelmi és ügyfélszolgálati igazgatója nyilatkozott a médiának: ő a Hvg.hu-nak azt mondta, hogy a bénázásért az elavult informatikai rendszerük okolható, ami miatt nem kapnak időben visszajelzést a vásárlásokról, és a kártérítés igények kezelése is ugyanennek a rendszernek a nehézkes működése miatt megy lassan.

Ezen kívül azt is elárulta, hogy a munkaerőhiány is problémát okoz nekik, augusztusban például a rendeléseik 10 százalékát kellett sofőrihány miatt lemondaniuk. A belföldi piac kapcsán legutóbb azzal került be a cég a hírekbe, hogy a megnyerték a BKK pályázatát, ami alapján a várban kellett volna midibuszokat üzemeltetniük, de aztán a szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették.

Az Orangeways hibáit az utazási irodák se nézik jó szemmel: amikor 2014-ben a cikkünk miatt utazási irodákat kerestünk, több helyen is arról számoltak be, hogy szerződés bontottak a céggel, és hogy nem ajánlják az Orangewayst az utasoknak a kiszámíthatatlansága miatt. 

Fidesz, SZDSZ, káosz

Az Orangeways név használata, valamint a weboldalon szolgáltatás hirdetése nem egy konkrét társasághoz köthető, hanem az Orangeways brandhez. A brand mögötti céges ügyek azért is érdekesek, mert egyrészt eléggé kaotikusak, másrészt viszont politikai szálaktól sem mentes az Orangeways története (ezekkel több lap és TV is részletesen foglakozott, például a Magyar Narancs a Hír TV és a Magyar Nemzet is).

A társaság története a kétezres évek közepéig megy vissza. A fapados busztársaság létrehozása annak a Kovács Miklósnak volt az ötlete. Kovács a fideszes Kubatov Gábor által vezetett Ferencvárosi Torna Club elnökségi tagja volt 2011-ig, de a cég igazgatósági tagja Móró Lajos, a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó HM EI Zrt. vezérigazgatója is. A fideszes kötődés viszont csak egy újabb fejlemény, ugyanis 2009-ben még az SZDSZ-es Kóka János kezdeményezett törvénymódosítást a parlamentben annak érdekében, hogy az Orageways nagyobb szerepet kapjon a belföldi buszos személyszállításban.

Az Orangeways Zrt. 2007-ben jött létre, eredetileg Kedves Ferenc is tulajdonos volt, ő 200 millió forinttal szállt be az induló cégbe. A biznisz sokáig elég jól ment, de 2014-re az Orangeways Zrt. már 1,4 milliárdos veszteséget halmozott fel, Kedves Ferenc pedig még 2010-ben eladta a részesedésének 90 százalékát az ORW Hungária nevű cégnek, és a busztársaság különféle funkcióit több cégbe szervezték ki. A romló üzleti helyzetet először a buszaik eladásával és alvállalkozó bevonásával próbálták kezelni, de egy idő után már az alvállalkozókat se tudták kifizetni.

Az alapvetően nemzetközi utazásokra specializálódott cég sokáig belföldön is aktív volt: az Orangeways bonyolította Baján a helyközi tömegközlekedést, a Gemenc Volán alvállalkozójaként pedig néhány Tolna megyei járatot is üzemeltettek, de a pénzhiány miatt ezeket a piacaikat elveszítették.

Kedves Ferenc 2010-es kiszállása után az alapító céget Tribune Ventures Hungary-re nevezték át, 2013 tavaszán pedig bejelentették, hogy a londoni székhelyű West Block Ltd. lesz az Orangeways-cégek új tulajdonosa, és a terv az, hogy tőzsdére menjenek. A West Block cégül csak 5 hónapig volt a cégek tulajdonosa, és a tőzsdére sem sikerült bevezetni a busztársaságot, a cégek Kovács csaladjának tulajdonába kerültek. A West Block és a Tribune Ventures székhelye egyébként ugyanott van Londonban és a két cég vezetése is megegyezik: a Tribune Ventures három magyar céget tulajdonol, amik közül mindhárom kényszertörlés alatt áll jelenleg. 

Egy normális hátterű céget se találtak

A GVH csütörtökön kihirdetett döntésének részletes indoklásából az derül ki, hogy a jegyeladást bonyolító Pivot-Consulting és az Orangeways Hungária Kft. kényszertörlés alatt áll, az Orangeways Közlekedési Hálózatok Holding Zrt. adószámát felfüggesztették, a RÁ-BA Projektmenedzsment Zrt. ellen pedig végrehajtási eljárás van folyamatban.

Az utóbbi egyébként egy újabb cégnek számít a cégcsoporton belül, ide futnak be a jegyértékesítésből származó bevételek. Az Orangeways környékén nem ritka jelenség, hogy ha a bíróság megszűntet egy céget, akkor újabb cégek jelennek meg, amik a működés egyes funkcióit látják el.

A Hír TV értesülése szerint a következő két ilyen cég a Beehound Autóbuszos Közúti Közlekedési Kft. és az Axe Fleet Kft. lehet. Az előbbi Jángli Péter érdekeltségébe tartozik, aki a RÁ-BA Projektmenedzsment Zrt. vezérigazgatója. A másik cég pedig az idén márciusban bejegyzett Axe Fleet Kft. aminek ügyvezetője Somogyvári Bence.

Borítókép: MTI Fotós: Mészáros János