Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Eltékozoltuk az aranyéveket?

17 ábra 2017-ről - az év chartjai

GettyImages-672215898
2017.12.30. 18:46
Kevesebb pénzt küldenek haza a külföldön dolgozó magyarok, mint sejtettük, de nagyon nőnek a bérek, igaz ebből még baj is lehet, de abból is, ha a gyors technológiai változás közepette lehagy minket a világ. De eddig úgy tűnik, hogy megvalósul Orbán Viktor álma: a munkavállalóknak jó lesz, a tőzsdei spekulánsoknak kevésbé, viszont a közbeszerzés még mindig jó üzletnek tűnik, ha jó kapcsolataink vannak. Felkértünk sok közgazdászt és elemzőt, hogy osszák meg velünk, hogy szerintük mi volt idén a legfontosabb vagy legérdekesebb ábra, és röviden indokolják meg, hogy miért.

1. 40 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség a fejlett országokban

Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap irányítója: Az ábrán a fejlett országok munkanélkülisége látható százalékban kifejezve. 40 éve nem volt olyan alacsony a munkanélküliség a fejlett országokban, mint most, ennek pedig szerintem az az oka, hogy a 90-es években a piacra zúduló olcsó kínai és kelet-közép-európai dolgozókat mára „felszívta” a világgazdaság.

A többletmunkaerő elfogyott, ami azt jelenti, hogy mind ezekben a régiókban, így hazánkban is, mind a fejlett országokban

magasabb béreket kell adniuk a munkáltatóknak.
zsiday.png

Ez jó a munkavállalóknak, de rossz a cégek tulajdonosainak, mert kevesebb lesz a profit. Ráadásul az emelkedő bérek miatt az infláció (és emiatt a kamatszint) is nagyobb lesz, e kettő eredője pedig az, hogy a következő 5-10 évben nem hiszem, hogy emelkednének a részvényárak. Így megvalósulhat Orbán Viktor álma: rossz lesz világszerte a pénzügyi spekulánsoknak, és jó a munkavállalóknak!

2. Az állam a meghívásos pályázatok segítségével segíti a baráti cégeket

Lindner Attila, a University College London közgazdásza: 2011 előtt néhány speciális kivételtől eltekintve minden közbeszerzést nyílt aukcióval kellett végrehajtani. Mivel azonban az akciók költsége magas, 2011-ben az új közbeszerzési törvény lehetővé tette a közbeszerzőknek, hogy 25 millió forintos becsült szerződési érték alatt nyílt közbeszerzés helyett meghívásos eljárást alkalmazzanak.

Az ábra a meghirdetett közbeszerzések becsült értékének az eloszlását mutatja: azt, hogy különböző becsült értékek mellett (x-tengely) hány darab szerződés köttetett (y-tengely). A kék szaggatott ábra a 2011-es reform előtti időszak eloszlását mutatja, míg a piros ábra ugyanazt a 2011-es reformot követő években.

lindner.png

Látszik, hogy 2011 után nagyon megnőtt az éppen a 25 millió forintos határ alatti szerződések aránya, míg a 25 millió feletti szerződések aránya jelentősen csökkent a 2011 előtti eloszláshoz képes. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a közbeszerző ügynökségek

manipulálták a szerződési értéket annak érdekében, hogy ne kelljen nyílt közbeszerzést használniuk.

Mi lehet az oka annak, hogy a közbeszerző ügynökségek ennyire szeretnék elkerülni a nyílt közbeszerzéseket? A nyertes pályázatokból kiderül, hogy a 25 millió forint alatt meghirdetett pályázatoknál az állam jóval magasabb áron vásárol az előzetesen becsült költségekhez képest, mint a 25 millió felettieknél. Ez arra utal, hogy az állam a meghívásos pályázatok segítségével segíti a baráti cégeket, hogy magasabb áron tudjanak értékesíteni az államnak. További részletek megtalálhatóak Szűcs Ferenc 2017-es tanulmányában.

3. Régiós összehasonlításban is nagyon sok EU-s pénzt osztott ki a kormány

Váradi Balázs, a Budapest Intézet és az ELTE munkatársa: A magyar állam a 2014-20-as ciklusra nekünk ítélt 29,6 milliárd EU-s euró legalább 77,6 százalékát már lekötötte (ennek egy jelentős részére pedig már nagyvonalú előlegeket is kifizetett). A grafikon azt mutatja, hogy ez az arány lényegesen magasabb, mint az a szint, ahol bármelyik versenytársunk tart most a pénzosztásban.

Programértékelések erről a ciklusról még természetesen nem állhatnak rendelkezésünkre, ezért az olvasónak kell eldöntenie, hogyan interpretálja ezt a jelentős előnyt: az ábra azt is jelentheti, hogy épp oly hatékonyan költjük a felzárkóztatásunkra szánt forrásokat, mint mondjuk az észtek vagy a szlovénok, csak nálunk ráadásul a közjót szolgáló pályázatok kitalálása, kiírása, gondos értékelése is sokkal sebesebben megy, mint náluk; és azt is, hogy nálunk a hatékony költés igénye végképp háttérbe szorult a mögött az ukáz mögött, hogy még a 2018-as választások előtt kinyomja a Miniszterelnökség a lehető legtöbb kohéziós támogatást. Ha az utóbbi a helyzet, számíthatunk arra, hogy a ciklus fejlesztéseiről szóló majdani vizsgálatok

még nagyobb pazarlást és korrupciót kényszerülnek majd megállapítani,

mintha a többi országhoz hasonló, nyugodtabb ütemben folyna nálunk is az osztogatás.

4. Eltékozoltuk az aranyéveket: a változatlan áron számított államadósság tovább növekszik

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője: A forintban mért államadósságra számos tényező hat a költségvetési egyenlegen kívül is. Ilyen például a devizaadósság átértékelődése, azok a tételek, amelyek a költségvetési egyenleget nem érintik, de finanszírozási igényt/forrást jelentenek (pl. a privatizációs bevételek, MOL-részvények vásárlása, magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyúlása, EU-források megelőlegezése, az állam jegybanki betéteinek trükkös év végi “beváltása”, stb.)

romhányi.png

A nemzetközi tapasztalatok szerint ezek az ún. stock-flow tételek hosszabb idő átlagában kiegyenlítődnek, tehát csak ideig-óráig képesek elfedni a fenntarthatósági problémákat, ha vannak ilyenek. Megnéztük, hogy hol tartana az államadósság, ha ezeket a stock-flow tételeket kihagyjuk és az 1994 végi államadósságra csak költségvetési egyenlegeket és az átértékelődést pakoljuk rá (és persze ennek megfelelően újraszámoljuk a kamatkiadásokat is). Azt látjuk, hogy

  1. 1995 és 2010 között – 1-2 éves “epizódokat” leszámítva – valóban érvényesült a kiegyenlítődés
  2. a változatlan áron számított adósság 2013 óta is növekszik, vagyis a kiló kenyérben mért államadóssághoz a jelenlegi generáció is még hozzátesz
  3. Mivel nem sikerült olyan szintre leszorítani a költségvetési egyenleget, amely stabilizálja az államadósság reálértékét, ezért nem érvényesül az a hatás sem, hogy miinél jobban nő a gazdaság, annál jobban csökken az adósságráta.
  4. Prociklikus volt az elmúlt években a költségvetési politika, mivel eltékozolta az aranyéveketezért jó eséllyel prociklikus megszorításra fog kényszerülni majd akkor is, amikor nehezedik a pálya.

5. Az iskolarendszerünk nem készíti fel a gyerekeket a 21. század változásaira

Varga Júlia, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa: Az utóbbi években évről-évre nő azoknak a feladatoknak a száma, melyeket digitalizálnak, automatizálnak. Ez a folyamat egyes szakmák teljes, mások részleges automatizációja várhatóan a munkahelyek egy nagy hányadának megszűnését fogja eredményezni a következő évtizedekben. A különböző országok munkahelyei eltérő mértékben vannak kitéve az automatizáció és digitalizáció miatti foglalkozásvesztés valószínűségének, attól függően, hogy foglalkozási szerkezetükben mekkora mértékben vannak jelen a könnyen automatizálható feladatok. Az ábra az európai országokra vonatkozóan mutatja be, hogy foglalkozásaik mekkora hányada van kitéve az automatizáció és digitalizáció miatti megszűnés veszélyének a következő évtizedben.

Forrás: Bruegel számításai Frey és Osborne (2013) módszerére és az ILO Labour Force Survey 2012 adataira alapozva. http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/
Forrás: Bruegel számításai Frey és Osborne (2013) módszerére és az ILO Labour Force Survey 2012 adataira alapozva. http://bruegel.org/2014/07/chart-of-the-week-54-of-eu-jobs-at-risk-of-computerisation/

Bár valamennyi országban igen magas a foglalkozások megszűnésének kockázata, azok az országok, melyek foglalkozási szerkezetében a könnyebben automatizálható feladatok nagyobb arányt képviselnek, jobban érintettek.

Látjuk, hogy Magyarország az átlagosnál jobban érintett.

A foglalkozások megszűnése mellett valószínűsíthető, hogy a korábbi komoly technológiai forradalmakhoz hasonlóan új foglalkozások is keletkeznek majd. Egyes kalkulációk szerint a ma az iskolarendszerben lévő gyerekek 65 százaléka olyan foglalkozásokban fog majd dolgozni, melyek még nem is léteznek. Ezért, azok az iskolarendszerek, melyek nem a diákok alapkészségeinek fejlesztésére, hanem a speciális szakképzésre helyezik a hangsúlyt, nem készítik fel a diákokat a 21. századi technológiai változások felgyorsulásának következményeire.

6. Észre se vesszük és elszalad mellettünk a világ

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára: A Bloomberg közölte – az elektromos autók lehetséges piacszerzését taglaló elemzésében – azt az ábrát, amely a globális méretekben is fontos mobilkészülék-gyártók piaci részesedését mutatja be.

bod péter ákos.png

A közelmúlt ismert története a Nokia rapid piacvesztése, és mások (Samsung, Huawei) térnyerése. Ennek az esetnek komoly magyar vonatkozása van, hiszen

a változás érzékenyen érintette foglalkoztatási viszonyainkat.

Általában is elmondható, hogy a magyar gazdaság számos szereplője épült be világcégeken keresztül a globális értékláncba, így igen erős a hazai ipari foglalkoztatás és termelés közvetett piaci kitettsége; a mobiltelefónia itt bemutatott esete jelzi, hogy mekkora kockázatoknak van kitéve az üzleti világ a hirtelen technológiai változások korában.

7. A felsőoktatás értelmes fejlesztése mindenkinek jó lenne

Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatója: Az ábra, ami az OECD rendszeres oktatási statisztikai kiadványának legújabb kiadásából származik, azt vizsgálja, hogy összefügg-e egymással a képzettség kínálata (amit a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottakon belüli arányával mérünk) és a képzettség relatív piaci értéke (amit meg a felsőfokú végzettségűek középfokú végzettségűekhez képest vett relatív bérelőnyével mérünk).

Az üzenet: igen, látszik összefüggés.
Forrás: OECD (2017): Education at a glance 2017, OECD: Paris. A6.1. tábla (www.oecd.org/education/education-at-a-glance-19991487.htm, utolsó frissítés: 2017. július 17.) Magyarázatok: 1. A referenciaév nem 2015, 2. A viszonyítási alapbe a nem érettségivel rendelkező középfokú végzettségűek is beletartoznak 3. Nettó keresetek
Forrás: OECD (2017): Education at a glance 2017, OECD: Paris. A6.1. tábla (www.oecd.org/education/education-at-a-glance-19991487.htm, utolsó frissítés: 2017. július 17.) Magyarázatok: 1. A referenciaév nem 2015, 2. A viszonyítási alapbe a nem érettségivel rendelkező középfokú végzettségűek is beletartoznak 3. Nettó keresetek

A felsőfokú végzettségűek kereseti előnye ott a legmagasabb, ahol kevesen vannak (Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Magyarországon és Mexikóban), és ott a legalacsonyabb, ahol a legnagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya (mint például Norvégiában vagy Svédországban).

Következtetéseim:

  1. A diplomás pályakezdők arányának növelése idővel csökkentheti a munkaerőpiacon képződő kereseti egyenlőtlenségeket, mert leszoríthatja a felsőfokú végzettség relatív bérelőnyét.
  2. A végzős középiskolások ne hezitáljanak beadni a felsőoktatási jelentkezésüket (persze nem akárhova, de legalább valahova), mert jelenleg bőven megéri azt a néhány évet a felsőoktatásban tölteni.

Arról persze nagyon is lehet beszélni, hogy milyen típusú képzések versenyképesek és milyenek nem. De igazából csak a fenti állítások kiindulópontként való elfogadása után.

8. Orbán barátai magabiztosan készülnek a közbeszerzésekre

Tóth István JánosKorrupciókutató Központ Budapest (CRCB): Az ábra Orbán Viktor barátainak és családtagjainak cégei (MGTS-cégek, lásd ide kattintva), két multinacionális cég, valamint a nem haveri magyar cégek által nyert építőipari közbeszerzések árait hasonlítja össze aszerint, hogy hány százalékkal voltak kisebbek a nyertes árak a közbeszerzés előzetesen becsült értékéhez képest.

tóth istván jános.png

Ez az arány jól jellemzi az árverseny mértékét. Minél nagyobb ez az arány, annál inkább piaci verseny mellett kerül sor a közbeszerzésre, annál kisebb mértékű a túlárazás, és annál kisebb a korrupciós járadék aránya is (lásd ide kattintva). Míg minél kisebb, annál kevésbé volt árverseny és a korrupciós járadék aránya annál magasabb.

Az ábrán látszik, hogy a verseny nélkül és magas korrupciós kockázatok melletti közbeszerzéseknél

az árak semmit sem mentek lefelé

– mivel a nyertes ajánlatkérő, a „csókos”, már előre tudta, hogy nem lesz verseny, előre tudta, hogy be van biztosítva, hogy nyerni fog és elég ajánlati árként a becsült értéket megadnia.

9. Nagyot csúsznak a budapesti ingatlanfejlesztések

Horváth Áron (ELTEcon és ELTINGA) és Sápi Zoltán (ELTINGA): Míg tavaly arról írtunk, hogy 2015 és 2016 között csaknem megötszöröződött az eladó új lakások száma Budapesten, 2017-re korántsem volt ekkora az éves növekedés. 2016 vége óta mintegy 40 százalékkal emelkedett az érték, így november végén 434 projekt 7450 lakásából lehetett válogatni Budapesten. A kínálati oldal erős kapacitáskorlátokba ütközött. A fejlesztők számára a legnagyobb kihívást immár nem a keresleti igényekre reagáló újlakás-tervek piacra vitele jelenti, hanem az ígéretek betartása. A kivitelezési árajánlatok drágulnak, a minőségi építést egyre nehezebb megvalósítani, és sok projekt esetében kénytelenek halasztani az eredetileg elképzelt átadást.

eltinga.png

Ábránk szerint az első bejelentéskor tervezett átadási határidőt több mint

nyolcezer budapesti lakás esetén már biztosan nem sikerül a fejlesztőknek betartaniuk,

1500 lakást pedig legalább egy év csúszással fognak csak átadni. Azoknak, akik már most a kedvezményes újlakás-áfa végső határidejére, 2019 végére ígérik az átadást, keményen kell majd küzdeniük terveik megvalósításáért.

10. A magyar gazdaságpolitika a GDP 3 százalékát csoportosítja át a tőketulajdonosoktól a bérből élő családok felé

György László, vezető közgazdász, Századvég; egyetemi docens, Neumann János Egyetem: A tőke- és a munkajövedelmek egyensúlyára épülő gazdasági modell képezte a második világháború utáni kiegyensúlyozott gazdasági növekedés alapját. Ugyanakkor a sokáig állandónak hitt 65 százalék közeli bérhányad (a bérek részesedése a megtermelt GDP-ből) az elmúlt négy évtizedben a fejlett világban 55 százalék közelébe, a visegrádi országokban pedig 45 százalék közelébe süllyedt. Ráadásul mivel a tőke kivonta magát az adózás alól az adóparadicsomok létrehozásával, valamint a kormányzatokra kényszerített adóverseny révén, a nettó bérhányad még az előbbi bérhányadnál is drasztikusabban csökkent, Magyarországon 1970 és 2010 között 53 százalékról 22 százalékra. Vagyis míg 1970-ben a munkás a megtermelt érték több mint felét hazavitte bér formájában, 2010-ben már csak valamivel több mint ötödét.

györgy lászló.png

Ezt a globális egyensúlytalanságot ismerte fel a magyar gazdaságpolitika 2010 után és ennek megfelelően hozott intézkedéseket az egyensúly felé történő elmozdulás érdekében.

2011-óta a magyar kormány minden évben a GDP közel 3 százalékát csoportosítja át a bérből és fizetésből élő családoknak

az egykulcsos szja és a családi adókedvezmények, lakásépítési támogatások, valamint az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés formájában, amelyek fedezetéül a szektorális különadók és az államadósság kamatterheinek csökkenése szolgál. A nettó bérhányad 2010 óta bekövetkezett mintegy 8 százalékpontos növekedéséhez ez az átcsoportosítás mintegy 5-6 százalékponttal járult hozzá.

Az adóparadicsomokban adózatlanul felhalmozott 21-32 ezer milliárd dollárnyi jövedelem (a magyar GDP 161-246 szorosa) az emberhez méltó életkörülmények szempontjából halott pénz. Amennyiben a világban sikerülne a bérek és a tőke részesedését a GDP-ből az egyensúlyközeli 65/35-ös arányra módosítani és adóterhelésüket egyaránt 30-35 százalékos szintre hozni, úgy a gazdaság is dinamikusabban nőhetne, hiszen nagyobb lenne a fizetőképes kereslet a termékek és szolgáltatások iránt. Az egyensúly irányába ható globális megoldásokkal bőségesen foglalkozik Dean Baker Rigged (Kifacsart) c. könyve és az Index által behatóan elemzett Egyensúlyteremtés is.

11. A bérhányad miatt olyan sikertelen az ellenzék?

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense: A nettó bérhányad a GDP-nek az a része, amelyet a munkavállalók végül adózás után ténylegese kézhez kapnak, amit elkölthetnek. Alakítja egyrészt a gazdasági teljesítmény növekedési trendje, másrészt ezen belül a bérek aránya, harmadrészt az elvont adók aránya.

pogátsa.png

Világosan látszik az ábrán, hogy ez

a Fidesz kormányok alatt szinte mindig nőtt, az MSZP-SzDSz kormányok alatt mindig csökkent.

Talán ennek is jelentős magyarázó ereje van abban, hogy az MSZP, utódpártjai, valamint összefogó partnerpártjai miért nem képesek megközelíteni sem a Fidesz népszerűségét.

12. Szuperalacsonyak lettek a hosszú lejáratú magyar hozamok

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója: Az elmúlt években már Magyarországon is hozzászokhattunk a rendkívül alacsony kamatkörnyezethez. A Monetáris Tanács lépései következtében a jegybanki alapkamat 2016 májusa óta 0,9 százalékponton áll, miközben az Állami Adósságkezelő Központ több alkalommal is immár negatív hozamok mellett volt képes rövid futamidejű állampapírokat kibocsátani. A hosszabb futamidejű hozamokban 2015 óta azonban nem láttunk érdemi elmozdulást.

virág.png

2017. novemberében a Magyar Nemzeti Bank új eszközök bevezetéséről döntött, ami érdemi hozamcsökkentést okozott a hozamgörbe hosszú végén. 2017 végére korábban szinte elképzelhetetlennek hitt helyzet állt elő:

a magyar állam alacsonyabb hozamokkal képes 5 és 10 éves állampapírt kibocsátani, mint az amerikai,

miközben a szuperbiztonságos német hozamok feletti feláraink is historikus alacsony szintre kerültek. A következő évek feladata lesz, hogy a magyar gazdaság szereplői megfelelően éljenek is e történelmi lehetőséggel.

13. Nagy baj lehet a gazdaság túlhevüléséből

Móricz Dániel, befektetési vezető, HOLD Alapkezelő Zrt.: A már több éve tartó gazdasági fellendülésnek és a munkaerő külföldre vándorlásának köszönhetően lassan elfogytak a szabad kapacitások a közép-kelet-európai gazdaságokban. A munkanélküliségi ráták rekord alacsony szintre süllyedtek, erőteljes a bérdinamika, dübörög az építőipar és fellendülőben van a hitelezés.

A 2008-9-es válságot követő komoly recesszió és gazdasági alkalmazkodás, valamint az EU-s transzfereknek következtében a régió külső egyensúlyi pozíciója (Romániát kivéve) még nincs veszélyben, de a laza monetáris politikának köszönhetően egyre

nő az infláció emelkedésének és a gazdasági túlhevülésnek (overheating) a veszélye.
móricz.png

A régió jegybankjainak kezét megköti az Európai Központi Bank által exportált ultra laza monetáris politika (negatív kamatszint). Ennek következtében Közép-Kelet-Európában a kívánatosnál sokkal alacsonyabb a kamatszint. Az egyéves állampapírhozamok előretekintő reálhozamai 2017-ben rekord alacsony (negatív) szintre süllyedtek. A jelenlegi globális kamatkörnyezetben a gazdaságpolitika nehezen tud anticiklikus lenni, ami csökkenti majd a legközelebbi válság idején a mozgásterét. Hosszabb távon ez a régiós befektetések kockázatát növeli.

14. A rekord magas brit üzleti bizalom index sima brexitet vetít előre

Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója: A 2016-os EU-tagságról szóló brit népszavazás előtt rengetegen kongatták a vészharangot, hogy nagy gazdasági és pénzügyi összeomlással járna, ha a szavazás eredménye a kilépés lenne. Bár a szavazás erre az eredményre vezetett, a katasztrófa (legalábbis mostanáig) elmaradt. Sőt, az üzleti bizalmi indexek, különösen az ipari bizalmi index, folyamatosan javultak a szavazás óta és rekord-közeli magasságba emelkedtek (lásd az ábrát).

darvas.png

Mi magyarázhatja az optimista brit üzleti bizalmat? Véleményem szerint egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó várakozás (legalábbis az ipari termékeket illetően), amely nem fogja a meglévő gazdasági kapcsolatokat szétzilálni, de hadd térjek ki röviden néhány egyéb lehetséges magyarázatra.

Talán rövidlátóak a vállalatok?

Kevéssé valószínű, hogy ha számottevő valószínűsége lenne egy esetleges nagy gazdasági katasztrófának a kilépést követően, akkor azt a vállalatok ennyire figyelmen kívül hagynánk.

Esetleg a népszavazás utáni monetáris és fiskális politikai lazítás javította a gazdasági helyzetet? Valószínűleg volt szerepük, főként 2016-ban, de az is valószerűtlen, hogy ezen makro politikák egy esetleges nagy gazdasági katasztrófát el tudnának hárítani. Talán a vállalatok arra számítanak, hogy az Egyesült Királyság mégsem lép ki az EU-ból? Én továbbra is adok egy csekély lehetőséget ennek a forgatókönyvnek (bár komoly jogi és politikai kérdések merülnének fel), de szinten nem túl valószínű, hogy ez a kis valószínűségi esemény állhat a pozitív hangulat mögött. Talán azt gondolhatják a vállalatok, hogy bármilyen megállapodás is születik, vagy akár ha megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság az EU-ből, az Egyesült Királyság akkor is erősebb lesz? Szintén kicsi valószínűséget adok ennek a lehetőségnek.

Így leginkább azon várakozás állhat az optimista hangulat mögött, mely szerint egy

sima átmenet várható egy új EU-UK szabadkereskedelmi kapcsolatba,

legalábbis az ipari termékeket illetően. A szolgáltatásokat illetően azonban nagyobb a bizonytalanság: a brit szolgáltatások üzleti bizalmi indexe jelentősen elmarad például a német bizalmi indextől.

15. Hello, infláció!

Baksa DánielKözép-Európai Egyetem és MTA-KRTK: 2017-ben újra visszatért az infláció az európai országokba. Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy az elmúlt 2 évben hogyan alakult a visegrádi négyek harmonizált fogyasztói árindexének adóváltozásoktól, energiaáraktól és nyers élelmiszeráraktól megtisztított értéke. Köszönhetően a gazdasági teljesítmény és a belső keresleti viszonyok javulásának, illetve a bérek nagymértékű emelkedésének, 2017 folyamán a cseh és a magyar inflációs folyamatok jelentősen élénkültek.

baksa.png

Ez a mutató jól megragadja azokat az árazási alapfolyamatokat, amelyre egy inflációs célt követő jegybanknak különösen tekintettel kell lennie a kamatdöntései során. A hasonló folyamatok ellenére a két ország egy valamiben különbözik. Míg a Cseh Nemzeti Bank elhatározta, hogy 2017 második felétől, óvatossági okokból az alapkamat folyamatos emelésével igyekszik elejét venni az erősödő (és később a célját veszélyeztető) inflációs folyamatoknak, addig a Magyar Nemzeti Bank egyre erősebb üzenetekkel kötelezte el magát az alacsony hazai kamatok hosszabb távú fenntartása mellett. A következő évek egyik fő kérdése az lesz, hogy képes lesz-e az MNB az inflációs cél veszélyeztetése nélkül fenntartani a példátlanul laza monetáris kondíciókat.

Avagy ismét irigykedve fogjuk nézni a cseheket,

hogy kordában tartott infláció mellett fognak felzárkózni az eurozóna tagállamaihoz, ahogy tették korábban is a gazdasági válság előtti években.

16. A nyers számok által jelzettnél lényegesen kisebb lehet a hazautalás

Oblath Gábor, MTA KRTK KTI: A nyers számok által jelzettnél lényegesen kisebb lehet a hazautalás A sajtóban megjelent hírek szerint „rengeteg pénzt”, illetve Európában „az ország méretéhez képest a legtöbb pénzt” utalnak haza a külföldön dolgozó magyarok. A hazai gazdasági folyamatok egyes elemzői is a GDP arányában 3,5 százalékra teszik a hazautalásokat, amiből arra szokás következtetni, hogy a hazai gazdaság finanszírozása szempontjából meghatározó jelentőségű tételről van szó. Az alábbi ábra bemutatja, hogy

a közkézen forgó adatoktól jelentősen elmarad a külföldi jövedelmek potenciális nettó hazautalása.

A potenciális kifejezés arra utal, hogy az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozók tényleges hazautalásáról valójában semmiféle információ nem áll rendelkezésre. A nettó pedig a nyers számok kétféle korrekcióját jelzi.

oblath.png

Egyrészt, az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozók bruttó munkajövedelemből le kell vonni a külföldön fizetett adókat, járulékokat és a külföldi fogyasztást, amelyekre nézve léteznek (becsléseken alapuló) adatok, de a publikált fizetésimérleg-statisztikában más tételekkel összevontan kerülnek bemutatásra. (Köszönet az MNB statisztikusainak a kiegészítő adatotokért.)

Ám a külföldi fogyasztással korrigált nettó munkajövedelem is csak a potenciális hazautalás felső értékét mutatja, hiszen a külföldön dolgozóknak lehetnek külföldi megtakarításai is. A nettó kifejezés másrészt arra is utal, hogy ha a külföldi munkajövedelmek makrogazdasági hatásai iránt érdeklődünk, akkor a magyarok külföldi munkajövedelmeiből (valamint a kapcsolódó tételekből) le kell vonni a nálunk dolgozó külföldiek itteni munkajövedelmét (csakúgy, mint a kapcsolódó tételeket).

Az ábrán háromszögek jelzik az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozók fentiekben értelmezett nettó potenciális átutalásának GDP-arányos felső határát, amely 2013 óta 1,1 – 2,2 százalék körül alakult. Emellett figyelembe kell venni az egy évnél hosszabb ideig külföldön dolgozók tényleges (nettó) átutalásait is, amelyet sárga oszlopok jeleznek az ábrán. Ez utóbbiakra is tekintettel, a GDP arányában 2013 óta 1,5-1,7 százalék körül alakult a külföldi munkajövedelmekhez kapcsolódó nettó átutalások felső határa (lásd a karikákat az ábrán), ami jóval elmarad a közkézen forgó 3,5-3,7 százaléktól.

17. Képzés helyett közmunka

Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója: A munkanélküliek képzése elvileg hozzájárulhatna a munkaerőhiány enyhítéséhez, ha a munkaügyi központok képzési kínálata megfelelő, a képzések jó minőségűek, és hozzáférhetőek, de csak azok számára, akik arra rászorulnak. A gyakorlatban hiába nő folyamatosan a képzett munkaerő iránti kereslet,

a munkanélküliek alig kapnak esélyt a képzettségük javítására.
scharle.png

A képzések minősége is vitatható, de ez majdnem mindegy is, amíg évente csak 10-15 ezren tanulhatnak. Magyarországon a válság előtt még nagyjából ugyanannyian vettek részt közmunkán, mint képzésben, tavaly tizenkétszer annyian. Összevetésképp: Írországban (ahol szintén elég nagy a közmunkaprogram) 2015-ben 1,2-szer többen voltak képzésben, mint közmunkán, Németországban pedig a tavalyi adatok szerint majdnem 6-szor annyian.