Paulina
16 °C
20 °C

Forrnak az indulatok egy Andrássy úti palota körül

DSC 5293
2018.01.09. 13:58
Egy köpésre a Hősök terétől, a Rippl-Rónai utca és az Andrássy út sarkán áll egy gyönyörű, késő reneszánsz, kora barokk stílusban épült villa, amelyben forrnak az indulatok. A ház nagy részét tulajdonló civil szervezet vezetője ugyanis a szervezet általa kirúgott, majd a bíróság által visszahelyezett, majd újra kirúgott tagjai szerint gyakorlatilag a saját javára használja az épületet. A történetben felbukkan az MSZP egykori pénztárnoka és egy jogvédő szervezet is. A felek most a bíróságon mennek egymásnak, a rendőrség is nyomoz, az épület állapota meg romlik.

Az Andrássy út 124. szám alatti villa és lakói története elég jó lenyomatot ad az elmúlt 150 év történelméről. A villa 1884-ben épült a kor egyik ünnepelt, de ekkorra már visszavonult színésznője, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla számára, éppen ezért Bulyovszky-villaként is ismerik a várostörténet iránt rajongók. Az épületet 1949 után államosították, majd odaítélték egy amolyan szocialista „civil” szervezetnek, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének, amely 1957-től Magyar Nők Országos Tanácsa néven működött, és többek között a Nők Lapja kiadója volt.

A rendszerváltás után a Magyar Nők Országos Tanácsából Magyar Nők Szövetsége lett, az utódszervezet pedig megörökölte az épületet, pontosabban 2015-ig használatba kapta a magyar államtól, majd azóta egy részének a tulajdonosa lett.

A palota sorsa tehát már hatvan éve összefonódott a Nőszövetséggel, mondhatni, a szervezet sorsa az épület sorsa is.

A Nőszövetség egyedüli tulajdonosa volt a villának egészen addig, amíg a parlament, amolyan történelmi igazságtételképpen, 1997-ben egy törvényben állami ingatlanokat nem adott olyan civil szervezeteknek, amelyeknek addig nem volt. A törvényt még a Horn-kormány alatt hozták, az ingatlanokat viszont az első Orbán-kormány alatt osztották ki, ami így sok esetben valójában azt jelentette, hogy a fideszes Halász János vezette ingatlanjuttatási albizottság ingatlanhoz juttatott jobboldali kötődésű szervezeteket.

Így került például az Andrássy 124.-be a Demokrata hetilapot kiadó Magyar Ház Alapítvány és a Csurka Istvánhoz köthető Bocskai István Szabadegyetem. Az 1997-ben elfogadott, aztán 1999-ben módosított törvény értelmében a civil szervezetek onnantól, hogy megkapták az épületet, 15 évig nem terhelhették és nem adhatták el, ez a Bulyovszky-villa esetében 2015-ben járt le. 

A 2001-ben beállt status quo azóta is nagyjából változatlan, bár voltak kisebb-nagyobb változások, amelyekről később még beszélünk. A háromszintes palota földszintje a Demokratáé, a ház többi része, vagyis az emeletek (amelynek legnagyobb része ügyvédi irodáknak van kiadva), a pince, a kert és a parkoló a Magyar Nők Szövetségéé, kisebb irodák pedig kisebb szervezetekhez tartoznak, itt van irodája a Magyar ENSZ Társaságnak és a közelmúltig a Nőszövetség tagszervezeteként működő Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének, vagyis a Szexének is. Pár hónappal ezelőtt annyi változott, hogy a Nőszövetség tulajdonrészét haszonélvezetbe adta egy másik alapítványnak, amelyet a szövetség elnöke alapított.

Az elmúlt években a palota heves viták tárgyát képezte a szervezet elnöke és a tagok között, akik általában, miután nemtetszésüket fejezték ki arról, ahogy az elnök irányítja a szervezetet és gazdálkodik a vagyonnal, ki lettek rúgva. Ha kell, többször, egymás után.

Az elnökváltás

De menjünk vissza kicsit az időben, hogy kiderüljön, mi is történik épp a Bulyovszky-villával. A Magyar Nők Szövetsége jelenlegi formájában 1989 óta működik, viszont talán az egyik legnagyobb múltra visszatekintő magyar civil szervezet, amelynek jogelődjét hatvan éve alapították. Olyan vagyon van a birtokában, amiről a legtöbb civil nem is álmodik. A szervezet vezetője szerint az épület egésze úgy kétmilliárd forintot érhet, ebből a Nőszövetség tulajdonrésze valahol 800 millió és egymilliárd forint között van. 

A Nőszövetség elődje jelentős szervezet volt, és bár nyilván megkérdőjelezhető, hogy a Kádár-rendszerben működő társadalmi szervezet sikerei minek voltak köszönhetőek, az biztos: a Magyar Nők Országos Tanácsának több tízezer tagja volt, részt vett a kormány különböző egyeztető fórumain, nemzetközi kapcsolatokat tartott fenn más országok nőszervezeteivel, újságot adott ki, akadémiát szervezett, és úgy általában képviselte a szocialista nőket.

A rendszerváltás után viszont a sors nem volt annyira kegyes a szervezettel, az gyakorlatilag azzal töltötte a 2011-ig terjedő 22 évet, hogy szépen lassan összement: először elvesztette a Nők Lapját (a volt tagok szerint ellopták tőlük), a nemzetközi szervezetekben is mások kezdték betölteni a magyar helyeket, idővel az Andrássy úti székházon is osztoznia kellett. A szervezet a politikára való befolyását és politikai támogatottságát is folyamatosan veszítette el, tagjainak száma is megcsappant.

A szövetség vezetésének viszont még nagy tervei voltak, bővíteni akarták a tagok számát, új erőt akartak vinni a nőmozgalomba. A szervezetet a Kádár-rendszer óta vezető Asbóthné Torma Judit egészsége viszont folyamatosan romlott, így minél előbb egy új vezetőre volt szüksége az szövetségnek. Bár Asbóthné állítólag próbálta minden párttól távol tartani az MNSZ-t (amelynek azért egyes források szerint volt együttműködési megállapodása az MSZP-vel), a vezetés pár tagja a 2010-es választások után mégis úgy látta: mivel jócskán beszűkültek a civil szervezetek lehetőségei, mégiscsak érdemes lenne megkeresni némi elvi és anyagi támogatásért a Magyar Szocialista Pártot.

El is mentek Puch Lászlóhoz, a párt pénztárnokához, aki támogatásáról biztosította őket, sőt, még az elnöki castingra is ajánlott valakit, Alföldi Andreát.

Az elnök

Alföldi Andrea, a saját megfogalmazásában “rendszerkritikus feminista történész”, ennek pedig forrásaink szerint kifejezetten tehetséges. 2011-ig az MSZP tagja volt, amelyhez 2006-ban csatlakozott. A pártban a legjelentősebb tevékenysége az volt, hogy 2011-ben alapítója volt a párton belüli Alterglob platformnak, amelyet viszont a párt vezetése nem hagyott hivatalos platformmá alakulni, úgyhogy az nem sokkal az alapítása után el is halt. Az MSZP-s karrierje előtt 1996-tól különböző minisztériumokban dolgozott. A Belügyminisztériumban kezdett, volt sajtóreferens az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalában, A Medgyessy–Gyurcsány-időszakban pedig az Igazságügyi és az Esélyegyenlőségi Minisztériumban dolgozott. MSZP-s tagsága mellett alapított még több civil szervezetet is, például a Zöld TETT nevű baloldali NGO-t és a Nebáncsvirág Nemzetközi Gyermek- és Ifjúságvédő Közhasznú Egyesületet.

Az MNSZ megfogadta Puch László tanácsát, és 2011-ben megválasztotta Alföldi Andreát a szervezet új elnökének.

Hogy 2011-től, Alföldi vezetése alatt mi történt a Nőszövetséggel, arról eltérő beszámolók vannak. Olyan véleményt is hallottunk, miszerint Alföldi idején látványosabb lett a szervezet, főleg az elnök jelent meg és beszélt sok helyen, a korábbi tagok elmondása szerint viszont a szervezet elindult a lejtőn, a tevékenységei pedig az aktivitásnak legfeljebb a látszatát tartják fenn.

A szövetség aktivitása nagyban kötődik a székházhoz, amelyre Alföldi Andrea is nagy erőforrásként tekint és az egyik "utolsó nagy ellenzéki vagyonnak" nevez.

Az elnök a Nőszövetség nevében szívesen ajánlja fel az épületet különféle politikai és civil kezdeményezéseknek, így fontos ellenzéki háttéremberként tekint magára és a szervezetre. Legutóbb például az állami vezetők fizetéséről szóló népszavazáshoz szükséges aláírásokat gyűjthették itt Vágó Gáborék, szeptemberben pedig Alföldi felajánlotta az MNSZ vagyonát és infrastruktúráját (vagyis az épületet) egy választási párt létrehozására. Ezenkívül a Növetség szervez még eseményeket, mint a VIP üzleti klubest vagy a Nőszintén eseménysorozat. A szervezet tavaly 54,7 millió forint forrásból gazdálkodott, 17 milló forintos vesztesége volt, míg egy évvel korábban 6 millió.

Akárhogy is ítéli meg valaki a szervezet és az elnök aktivitását, a Nőszövetség tagsága biztos, hogy folyamatosan apad. Alföldit még elmondások szerint körülbelül 70 tagot számláló közgyűlés választotta meg, 2014-ben a bevételi bizonylatok szerint már csak 8 tag fizetett tagdíjat az egyesületbe, a legutóbbi hivatalos adat szerint pedig 17 tagja van a szervezetnek, pontosabban december 11-e óta elvileg már csak 11. Persze sok tag átkerült pártoló tagi státuszba, ami azt is jelenti, hogy nincsen beleszólása a döntésekbe.  

Puch ajándéka

Bár Puch László állítólag támogatást ígért a Nőszövetségnek, ez nem úgy jött, ahogy arra talán az őt megkeresők számítottak. Egyrészt, ahogy az őt megkereső egyik volt tag fogalmazott, Puch „hozta az In-kalt”, a híres őrző-védő céget, amely szerződést kötött az MNSZ-szel az ingatlan védelmére. Emiatt elvileg nem kellett volna aggódnia a szervezetnek, vagyis Puch állta volna a cechet, de ez nem így lett, az In-Kal a Nőszövetségnek nyújtotta be a számlát, amely nem tudott fizetni. Az In-kal pedig végrehajtást kezdeményezett a Nőszövetség ellen, hogy a nagyjából 8 millió forintos tartozását behajtsa.

Ez odáig fajult, hogy 2016-ban árverésre bocsátották az épületet.

Puch annyiban segített, hogy a Horizont Kft. nevű cégén keresztül kölcsönt adott Nőszövetségnek, amelyet a Nőszövetség úgy fizetett vissza, hogy Puch cége nagyjából 2 százalékos tulajdonrészt kapott az épületben. Ez viszont elég nagy hatalmat ad az azóta Ausztriába költöző Horizontnak, például úgy hírlik, meg tudta gátolni, hogy az MNSZ és a Demokrata szétszedje az osztatlan közös tulajdonban lévő épületrészeket, hogy aztán külön-külön el tudják adni a tulajdonukat a másik beleegyezése nélkül. Puch Lászlót is megkérdeztük ezekről, ő azt mondta, hogy az informátoraink rosszul tudják a dolgokat, de azt írunk, amit akarunk. Arra viszont nem mondott semmit, hogy ha nem így, akkor hogyan alakult a villa sorsa. Az Andrássy úti ingatlanról egy ideig az MSZP-ben is beszéltek, bár a párt ügyeit ismerő forrásunk szerint mindig úgy jött szóba, mint egy zűrös ingatlan. 

Helyreigazítás

Cikkünk korábbi verziójában tévesen azt írtuk, hogy az MNSZ-nek Szántó András, a Syma csarnok korábbi tulajdonosa adott kölcsön.

Az épület elárverezését végül úgy sikerült megúszni, hogy Alföldi Andrea kölcsönkért 40 millió forintot egy üzletembertől. Az MNSZ eddig is elég sok embertől kért és kapott kölcsön, többek között a tagoktól is, de ekkora adóssága talán még nem volt.

Ahogy az az épület tulajdoni lapján szerepel, a kölcsön fedezete az épületnek a Magyar Nők Szövetségére eső része. A kölcsönt a szervezet két részletben kapta, amelynek egyik feléből törlesztette a szövetség égető tartozásait, a másik felével viszont nem tudni, mi lett. A szervezet azóta kirúgott (majd bíróság által visszahelyezett, majd legutóbb újra kirúgott) tagjai szerint ezt Alföldi elkölthette, de valószínűleg nem az épületre, mert azon a tagok szerint nem történt változás. Pedig a palota állapotán lehetne javítani, a vécék beáznak, van olyan terem, amelyről málik a tapéta. Felújítások viszont nem voltak, Földi Ágnes (aki a szövetség elnökségi tagja volt korábban, a Szexe vezetője ) szerint pedig Alföldi hónapokra eltűnt, nem nagyon lehetett elérni, majd pedig újra kölcsönöket kért.

Baj a számok között

Nem ez volt az első alkalom, hogy tagok megkérdőjelezték a szervezet gazdálkodását, majd kívül találták magukat a Nőszövetségen. Pár tag és Alföldi között akkor két éve is megromlott a viszony, amikor többen úgy látták, nincs minden rendben a szervezet gazdálkodásával. A szervezet 2014-es könyvelésére felkért könyvelő levélben arról panaszkodott Alföldinek, hogy sok ügyletről, köztük kölcsönökről a szervezet többszöri kérésre sem tudott dokumentációt adni. A szervezet 2014–2015-ös gazdálkodásának áttekintésére felkért szakértő pedig azt írta az MNSZ elnökének és pár tagjának, hogy ehhez a munkájához egy nagy dobozban, rendszerezetlenül kapott az elnöktől mindenféle szerződéseket és számlákat, amelyek viszont nem támasztották alá a felügyelőbizottság és a közgyűlés által 2014-ben elfogadott mérlegbeszámolót. Az elnök anyagaiban és beszámolóiban 7-8 millió forint körüli tartozásról volt szó, ebből 800 ezerről talált valamilyen papírt. Miután pedig ezt pár tag felemlegette az elnöknek, majd nem voltak hajlandóak elfogadni az elnök pénzügyi beszámolóját,

kirúgták őket a szervezetből arra hivatkozva, hogy elvesztették az elnökség bizalmát, illetve nem végezték megfelelően a feladataikat.

Alföldi Andrea több tagot azzal vádolt, hogy megrágalmazták őt, volt, aki szerinte valamilyen etikai vétséget követett el vagy megsértette az alapszabályt, az egyik kirúgott tagnak küldött levelében pedig azt írta, hogy a tag ellenségessé vált az elnökkel és az elnökséggel szemben, amiben „feltételezhető, hogy az MNSZ-vagyon értékesítése körüli egyéni érdekek megjelenése" is szerepet játszik. 

A tagok a kirúgásuk után a hatóságokat is értesítették arról, hogy szerintük nincs minden rendben. Törvényességi felügyeletet kértek a szervezetre az ügyészségtől (amelyet ezzel párhuzamosan állítása szerint Alföldi Andrea is kért, a vagyon védelmében), ezt az ügyészség elutasította. Ezután a tagok feljelentettést tettek amiatt, hogy a szervezet elnöke nem tudott elszámolni a szervezet bevételeivel, felvett kölcsönökkel, valamint a Bulyovszky-villában lévő festményekkel és egyéb értéktárgyakkal, amelyekből a vádak szerint eladott párat. A VI. kerületi rendőrkapitányság jelenleg ismeretlen tettes ellen nyomoz sikkasztás gyanújával, a nyomozás elvileg 2018 februárjáig tart. A szervezet ügyében a NAV is indított nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt.

Alföldi az Indexnek azt mondta minderről, hogy tudomása szerint megszüntették a nyomozást (ami a rendőrség közlése szerint még tart), a székház vagyontárgyaival el tud számolni, a közgyűlés pedig mindent megszavazott. A kirúgottak szerint viszont

a tagság Alföldivel egyetértő részét sosem látták a közgyűléseken, ők legfeljebb papíron, meghatalmazások formájában voltak jelen, a nevükben az elnök maga szavazott.

Nagyrészt azt sem tudják, hogy kik ezek a tagok. Róluk annyit tudni, hogy valamikor biztos tag volt egy bizonyos Alföldi Gyuláné és Alföldi Attila, az elnök édesanyja és öccse, valamint Alföldi öccsének élettársa. Emellett tag még Néber Tibor, a paksi atomerőmű szakszervezeti vezetője és az MSZP tagja (aki az MNSZ felügyelőbizottságának is tagja), még négy tolnai férfi és egy, nőügyekkel első ránézésre nem foglalkozó civil szervezet, szintén Tolna városából.

Ezt onnan tudni, hogy 2017 augusztusában ők mind meghatalmazták Alföldi Andreát, hogy a nevükben szavazzanak a szervezet következő közgyűlésén. A szervezet taglistája nem nyilvános adat, a meghatalmazások viszont hozzáférhetőek voltak a Fővárosi Törvényszéken, amikor kikértük a Nőszövetség papírjait. 

Vagyis talán nem túlzás azt mondani, hogy a Magyar Nők Szövetségében nagyjából az történik, amit Alföldi Andrea akar.

Ezt Alföldi az Indexnek is elismerte, amikor arról beszéltünk, hogy a bíróság felfüggesztette annak a határozatnak a végrehajtását, amelyben kirúgták a szervezet hat tagját, köztük Földi Ágnest és a Szexét. Alföldi azt mondta novemberi beszélgetésünk folyamán, hogy visszajöhetnek a kirúgott tagok, neki úgyis többsége van, majd újra kirúgja őket. 

Akkor kié a palota?

Az utolsó nagyobb kirúgási hullámot a kirúgottak szerint a fentebb említett 40 milliós kölcsön indította el, és az, hogy időközben a villa Nőszövetségre eső része egy másik civil szervezet haszonélvezetébe került, amelyet Alföldi Andrea alapított. Ez a szervezet a Kelet- és Közép-európai Nőtudományi Intézet és Nőtörténeti Múzeum Alapítvány, amelynek két alapítója Alföldi Andrea magánszemély és a Magyar Nők Szövetsége, a kurátora pedig papíron egészen ősz végéig Kovács Tímea volt, Alföldi öccsének volt élettársa, aki viszont már augusztusban jelezte, hogy le kíván mondani erről a tisztségéről. 

Ennek a létrehozásáról már régóta szó van, egy 2015-ben keltezett alapszabályba bele is írták, hogy ha megszűnne a Nőszövetség, ez az alapítvány örökölné a szervezet vagyonát. Ehhez képest az új alapítványt 2017. január 18-án jegyezték be, majd májusban 50 évre haszonélvezeti jogot kapott az MNSZ tulajdonrészére az ingatlanban (leszámítva azt a kis irodát, amelyet a Szexe használ). Ez azt jelenti, hogy innentől az épületből, a kiadott parkolóból és irodákból befolyó bevételek a Nőszövetség helyett ehhez az alapítványhoz folynak be. És azt is jelentette Földiék szerint, hogy az épületen nem lehet behajtani a 40 milliós kölcsönre kiírt zálogjogot, ami akár fedezetelvonásnak is minősülhet, az pedig bűncselekmény. Földiék azt mondják: miután jelezték, hogy ebben nem szeretnének részt venni, ki lettek rúgva.

Alföldi szerint azonban valójában azon vesztek össze Földiékkel, hogy a Szexe nem teljesítette a szerződésben elvállalt feladatait, nem nyitotta meg időre azt az emberkereskedelem áldozatainak tervezett segélyirodát, amelynek fejében a tagszervezet haszonélvezetet kapott a Nőszövetségtől az általuk használt 3. emeleti irodára 20 évre. Alföldi és ügyvédje szerint amint megkapta a Szexe az iroda haszonélvezeti jogát, nem működött tovább együtt a Nőszövetséggel, ezért kizárták őket, az irodáért pedig perre is mentek. A nőtörténeti alapítvány haszonélvezeti jogát pedig csak egy hiba miatt jegyezték be az egész épületre, azóta pedig ezt korrigálták is, a Nőtörténeti Alapítványnak már csak 20 évre van haszonélvezeti joga, egy terhelhető épületrész pedig a Nőszövetségé maradt, ami fedezi a 40 milliós kölcsönt. A Szexe szerint ők teljesítették a szerződéses feladataikat, az áldozatvédelmi iroda létrejött, így Alföldi jogtalanul bontotta fel velük a szerződést. 

DSC 5275
Fotó: Bődey János

Földiék pedig azért pereltek, mert szerintük szabálytalanul lettek kirúgva, a bíróság pedig, ahogy már írtuk, ideiglenesen visszahelyezte őket a szervezetbe. A következő tárgyalás januárban lesz, de az MNSZ december 11-én tartott közgyűlésén újra kirúgták a korábban eltávolított hat tagot, öt magánszemélyt és a Szexét. A résztvevők szerint a kirúgott, visszahelyezett, majd újra kirúgott tagokon kívül Alföldi Andrea, Néber Tibor és a felügyelőbizottság egy másik tagja volt jelen, valamint egy stósz papír.

Hogy ezután mi lesz a villával és a Magyar Nők Szövetségével, azt nem tudni. A tagkizárás miatt indult per januárban folytatódik. Más polgári perek is zajlanak, a rendőrségi nyomozás pedig februárban zárul le. Az épület, a 40 milliós hitel fedezetét leszámítva a Nőtörténeti Alapítvány haszonélvezetében van, bár Alföldi szerint az se kizárt, hogy eladják az ingatlant ugyanis több érdeklődő is van. A szervezet ügyeire rálátó forrásaink szerint ez nem igazán érdeke a Nőszövetség ügyeit kontroll alatt tartó elnöknek.

(Borítókép: Az Andrássy út 124 szám alatt található Bujovszky-villa - fotó: Bődey János / Index)