Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A gazdag régiók gazdagabbak, a csórók csóróbbak lettek vásárlóerő alapján

2018.01.10. 14:29

A 2009-2016 közötti vásárlóerőre vonatkozó regionális adatok alapján az látszik, hogy a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdán.

A gazdaságkutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva becsülte meg a települések vásárlóerejét a 2009-2016-os évekre. Ennek alapján 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein, de a legszegényebb és a leggazdagabb település között csaknem 3 millió forint volt a különbség.

Továbbra is jelentősek a területi eltérések a vásárlóerőben Magyarországon, az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatók, míg a szegényebbek Észak-Kelet-Magyarországon és Dél-Magyarországon.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint az egy főre jutó vásárlóerő

  • 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem,
  • 1,2-1,4 millió forint közötti vásárlóerőt 787 településen és 4 budapesti kerületben becsültek,
  • míg átlag felett, 1,4-1,6 millió forintot 442 településen és 6 kerületben.
  • Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó átlagos vásárlóerő.

A 2009 és 2016 közötti vásárlóerő-változás vizsgálata alapján a GKI közölte: az inflációt nem számítva a vásárlóerő csökkent 55 településen és egy budapesti kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. "Ezek voltak azok, ahol negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése" - írták.

Átlag alatti, 15-30 százalékos nominális vásárlóerő-növekedés ment végbe 677 településen és 2 kerületben, átlagos, 30-45 százalékos 1218 településen és 7 kerületben, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. Kimagaslóan, 80 százalék felett 78 településen és 3 kerületben nőtt a vásárlóerő.