Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kínaiak egyesíthetik Horvátországot

2018.01.14. 08:23
Döntött a horvát útkezelő, egy kínai konzorcium építheti meg a Pelješac-hidat, amely újra összekötheti, a Bosznia-Hercegovina által kettévágott Horvátországot. Mindezt nagyjából 100 milliárd forintért vállalta a kínai állami holding.

Január 12-én, pénteken felszállt a fehér füst. A kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC) vezette és csupa kínai cégből álló konzorcium építheti meg, a régóta sok vitát kiváltó Pelješac-hidat Horvátországban – tudósított a Balkan Insight.

A tervek szerint így fest majd a ferdekábeles híd
A tervek szerint így fest majd a ferdekábeles híd

A 2,4 kilométeres híd Horvátország legdélebbi részeit, így a gyönyörű Dubrovnikot (ma már ritkán használt magyar, olasz eredetű nevén Raguzát) fogja összekötni Horvátország északi részével.

A bosnyák akadály

Ma ugyanis Horvátország északi és déli része csak Bosznián keresztül, vagyis kétszeri határátlépéssel közelíthető meg. A délszláv háborúk után Bosznia-Hercegovina is kapott ugyanis egy 20 kilométeres tengeri kijáratot. Valójában, nem is akkor kapta, hanem már a második világháború után, amikor is meghúzták a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács által kialakított határokat, csak addíg, amíg Jugoszlávia fennállt, ennek nem volt befolyása a mindennapi élet szempontjából. Ám a délszláv háborúk utáni függetlenedés során hirtelen a pontos határoknak húsba vágó jelentősége lett.

A rövid bosnyák szakaszon található kisváros, Neum amúgy 90 százalékban szintén horvát lakosságú, de a cél az volt, hogy Boszniának is legyen saját tengeri kijárata. Bosznia ezzel a megoldással egy sajátos világrekordot mindenesetre tart. Valamennyi tengerparttal rendelkező ország közül Boszniának a legalacsonyabb a tengeri határszakasz / szárazföldi határszakasz aránya, példának okáért csak a horvátokkal 930 kilométer a szárazföldi szakasz.

Ebben a képzeletbeli versenyben a szomszédos Szlovénia is erős, de a kis Szlovéniának azért legalább 47 kilométer tengerpart jutott.

Mindenki utálta

Horvátország utálta ezt a megoldást, Zágráb mindig is nagyon prüszkölt az ország kettéválasztása ellen, noha a határátkelők azért alapvetően normálisan működtek. A Pelješac-híd arra lesz megoldás, hogy egyáltalán ne kelljen országot váltani, a térképeken jól látható módon a benyúló földnyelvek segítségével, Bosznia tengerpartját nem sértve, egy nem is olyan vészesen hosszú híd összekötheti a két horvát országrészt.

Pelješac Bridge location. Photo Wikimedia Commons 640.png

Bosznia is folyamatosan utálkozott, Szarajevó azzal érvelt, hogy a híd karanténba zárja Boszniát, és veszélyezteti a nagyobb hajók bejutását az országba. A híd végül elég magas lesz, 55 méterrel lesz a tenger felett, és a technikai megoldás miatt a tartópillérek is jó messze lesznek egymástól. A projekt Horvátország legnagyobb infrastrukturális beruházása, ami rengeteg vitát kavart, noha 85 százalékban az unió finanszírozza.

A kínai állami cég végül 279 millió euróért vállalta el a munkát, ami határozottan olcsóbb volt, mint az osztrák Strabag 351 millió eurós ajánlata. Akadt még egy olasz-török (Astaldi – IC Istas) konzorcium is a végső hármasban, de az ő pályázata érvénytelen bankgarancia miatt kihullott.

Uniós pénzből kínai?

A tenderen sokat fanyalgott a horvát sajtó, mert bár eleinte a fél világ felvonult a nagy munkára, horvát, dél-koreai, olasz, görög, spanyol cég is, az egyetlen horvát érdeklődő, a zágrábi Viadukt nem rúgott labdába. Ez is zavarta a helyi sajtót, ahogyan az is gyakran felmerült, hogy ha már nem horvát lesz az építő, akkor legalább legyen európai a kiválasztott.

Az általános vélekedés szerint ugyanis bár biztosan nem fog szólni semmit az unió, ha a legolcsóbb ajánlatot adó jelölt nyer, hiszen ez a jó a versenyeken, de azt nézhetjük, hogy Brüsszel mikor támogat megint ilyen nagyszabású horvát projektet.

A projekt a terv szerint 2022-re készülhet el, ugyanakkor az elmúlt évek folyamatos vitái és csúszásai miatt a határidő pontos betartására kevesen vennének mérget.

Update

Érdekes kiegészítést kaptunk egyik kedves olvasónktól. Mint írja, Neum évszázadok óta Bosznia, egészen pontosan Hercegovina része volt. Még a középkorban Raguza városállam bölcs döntése volt, hogy egy „korridort” átengedett az Oszmán Birodalomnak azért, hogy védelmet, egyfajta ütköző zónát hozzon létre a rivális Velencei Köztársasággal szemben.